Így próbál spórolni most sok gazda: nem is tudják, mekkorát bukhatnak vele

Így próbál spórolni most sok gazda: nem is tudják, mekkorát bukhatnak vele

agrarszektor.hu
A globális népességnövekedés következtében becslések szerint 2050-re akár 70 százalékkal is növelnünk kell az élelmiszertermelést. Ez azt jelenti, hogy a század első felében több élelmiszert fogunk termelni, mint az emberi civilizáció eddigi történelmében. Mind a szántóföldi, mind a kertészeti gazdálkodók szemszögéből ez elsőre pozitív jövőképet festhet, azok azonban, akik szorosabban figyelemmel kísérik a globális mezőgazdasági termelés fejleményeit, tisztában vannak azzal, hogy a lehetőségek egyben számos kihívást is jelentenek.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A változó éghajlat közvetlenül érinti a mezőgazdaságot a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának változásain keresztül - írja közleményében a Seedplus Kft. A hőmérséklet globális emelkedésével a növények gyorsabb ütemben fejlődnek, ez pedig csökkentheti a terméshozamokat. Különösképpen akkor, ha a jelenleg alkalmazott technológiák következményeként a talaj nem képes a gyorsabb ütemben növekvő növények tápanyagszükségletét biztosítani.

Talajaink az évtizedek óta tartó, nem okszerű műtrágyázási gyakorlat, a savanyosodás, illetve a talaj szerkezetének és vízháztartásának a romlása miatt egyre kevésbé képesek a növények optimális tápanyagigényét kielégíteni. Emellett napjaink legnagyobb kihívását jelenti az aszály, a hőségnapok számának növekedése, valamint a magas UV-terhelés, ami tovább csökkenti a mezőgazdasági kibocsátást

- avatott be Fröhlich András, a Seedplus Kft. ügyvezetője.

Öngólt rúg, aki spórolásban látja a kiutat

Ezek a negatív tendenciák közvetve segítik a biotikus stresszorok, a gyomok, a betegségek és a rovarkártevők olykor extrém gyors terjedését is. Mindezeken túl napjainkban nem kevés fejtörést okoz az inputanyagok soha nem látott árszintje. Bár a terménypiacok árszintje is jelentős mértékben emelkedett, a gazdálkodók jogosan teszik fel a kérdést: Hogyan tovább?

Van olyan elképzelés, hogy az idén nem műtrágyázok, a tavalyi műtrágyaadag érintetlenül a talajban van, hiszen az aszály miatt nem takarítottam be semmit. Ez a gondolat szakmailag több szempontból is támadható. Egyrészt nem számol a folyamatos tápanyagveszteségekkel, tápanyag-lekötődésekkel, másrészt nincs figyelemmel a vetett kultúra tápanyagigényére sem. Magas hozamokat kizárólag a növény igényeinek megfelelő tápanyag-utánpótlással érhetünk el, és ilyen kedvező terménypiaci kilátások mellett nagy valószínűség szerint öngólt rúg, aki a spórolásban látja a kiutat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az alulkondicionált állományok minden esetben táptalajai a betegségeknek, a kártevőknek, és sokkal érzékenyebben reagálnak a gyomirtásra is. Tehát a tervezett spórolást megfizetjük a soron következő növényvédelmi kezelések során, illetve indokolatlanul stresszben tartjuk a növényeinket

- hívta fel a figyelmet a szakember.

Elengedhetetlen a tápanyag-utánpótlás

A legfontosabb, amikor a mezőgazdaság kihívásaival szembesülünk, hogy most és a jövőben is egyfajta rendszerszemléletet alkalmazzunk. Meg kell értenünk, hogy a változó éghajlati minták hogyan befolyásolják a növénytermesztésünket, újra kell tanulnunk, hogyan növelhetjük talajaink tápanyag-szolgáltató képességét, be kell építenünk a technológiánkba a speciális hatásmechanizmusú bioaktivátorokat, lombtrágyákat, hogy ezáltal olyan alkalmazkodási stratégiákat dolgozhassunk ki, amelyek megfelelő jövedelmet biztosítanak napjaink extrém körülményei között is

- mutatott rá Fröhlich András. Azt is elárulta, hogy a mezőgazdaságot támogató tudományok soha nem látott ütemben fejlődnek. Ennek köszönhetően a legjobb hozammal kecsegtető vetőmagokat vetjük, a leghatékonyabb növényvédő szereket használjuk, műholdak által irányított precíziós gépekkel dolgozunk.

Mit teszünk, ha tápanyag-utánpótlásról beszélünk? Biztos, hogy ebben az esetben is a legkorszerűbb termékeket, megoldásokat használjuk? Vagy ez a témakör kevésbé fontos? A válasz egyértelműen nem! Megfelelő hozamot (jövedelmet) minden esetben optimális tápanyag-utánpótlási stratégiával érhetünk el. Olyan stratégiával, amely figyelembe veszi a növény igényeit, az adott évjárat negatív és pozitív hatásait, és nem utolsósorban talajtípusra szabott műtrágyákat alkalmaz. Csak ezzel a komplex gondolkodással felelhetünk meg a kor kihívásainak

- osztotta meg tapasztalatait a Seedplus Kft. ügyvezetője.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?