Egyre jobban látszik, hogy az az ösvény, amit az elmúlt évtizedekben kitapostak a hazai növénytermesztők, már nem biztos, hogy járható a jövőben, ezért sokakban merül fel a kérdés az utóbbi időben, hogy érdemes lehet új növények felé kacsingatni - tájékoztatta az Agrárszektort Bene Zoltán. Hozzátette, talán a magyar gazdatársadalomra találhatták ki nagyon régen azt a közmondást, hogy a járt utat a járatlanért soha ne hagyd el, mostanra azonban beigazolódott, hogy a bizonytalan piaci környezet, az évről évre szélsőségesebb időjárás változásokat követel, amit ma már sok gazda elkezdett felismerni.

Nagyon érdekes változásnak vagyunk a szemtanúi, jelentősen megnőtt ugyanis a szójarendezvények látogatottsága, és a legérdekesebb az, hogy olyan gazdák jönnek el, akik azelőtt nem foglalkoztak ezzel a növénnyel. Nagyon sok napraforgó- és kukoricatermesztő keres magának új, járhatóbb ösvényt, vagyis életképes lehetőséget. Azt látjuk, hogy a „kényelmes tétlenségnek”, valamint a megszokásból eredő döntéseknek, ami eddig jellemezte a gazdák jelentős részét, vége, változás kell hogy jöjjön

 - hangsúlyozta a szakember. Ami most fontos szempont lehet a termelőknek az a takarékosság, a megbízhatóság és az értékesíthetőség. Bene Zoltán szerint a szója ideális válasz lehet ezekre a kulcsszavakra, többek között azért is, mert jóval kisebb az inputanyag-szükséglete, hiszen akár nitrogén használata nélkül is termeszthető, ellentétben a kukoricával és a napraforgóval. Az elképesztően megemelkedett műtrágyaárak miatt ez a tulajdonság még inkább felértékelődik, amit a számok is jól mutatnak. Ahogy a szakember kifejtette, tavaly egy hektárra vetítve 37 ezer forint nitrogént szórtak ki itthon a gazdák a szójaföldekre, ami egy nagyon komoly összeg. A magyar szója nagy része Ausztriában és Németországban talál gazdára, ami azért is érdekes, mert ezen a két piacon nem használnak nitrogént a termelők, vagyis, ha itt értékesítettük a szóját, akkor a tavalyi termésátlaggal számolva kvázi 19 ezer forintos tonnánkénti hátrányba kerültünk. Kijelenthető, hogy a szükséges agrotechnológia betartásával, illetve minőségi vetőmag használatával ez a költség megtakarítható. Ráadásul egy könnyen logisztikázható növényről van szó, a kukorica esetén ugyanis a volumenéből adódóan a szállításra fordított költség 2-3-szoros, emellett a tárolási kapacitások is csak szűkösen állnak rendelkezésre. Ezzel szemben a szójánál egy hektárra vetítve fele vagy harmadakkora a logisztikai igény - érvelt a növény mellett a cégvezető.

Szója vagy kukorica?

A kukoricával és a napraforgóval is érdemes szembe állítani a szóját, hiszen két nagyon nagy területen termesztett növényről van szó, és nagyobb volumenben termeljük őket, mint amire a belföldi keresletnek szüksége lenne. Ezzel nem is lenne probléma, ha minden rendben lenne az exportpiacokon, és könnyen lehetne értékesíteni őket. Most viszont itt már az ukrán áruval is konkurálnunk kell, függetlenül attól, hogy nem jöhetnek be Magyarországra és a környező országokba - közölte Bene Zoltán.

A szója az Európai Unió 27 tagállamában rekord mennyiségben kerül előállításra, az 1,1 millió hektárról körülbelül 3 millió tonna kerül betakarításra. Felvetődik a kérdés, hogy hol fogunk felhasználni ilyen óriási volument, ám az EU szükséglete mintegy 30 millió tonna, vagyis, ha egy kilogramm se hagyná el az uniót, akkor is legfeljebb csak a szükséglet 10 százalékát tudnánk kielégíteni. A szója stratégiai növénynek számít az EU-ban, ám a beérkező import többsége GMO-s, emiatt szeretné csökkenteni függőségét az unió - tudta meg lapunk a szakembertől. Hozzátette, a magyar piacon az önellátottság némileg jobb, viszont a hazai szükséglet egyötödét tudjuk csak a belföldi előállításból fedezni.

Jelenleg körülbelül 58-65 ezer hektár között alakul a szója vetésterülete hazánkban, de arra számítunk, hogy ez jelentősen nőni fog a következő időszakban, ám még a megemelkedett vetésterülettel számolva is  messze leszünk az önellátástól. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy százalékosan két számjegyű lesz a vetésterület emelkedés, de még ez sem fog túlkínálatot eredményezni. Termésátlagban azt becsüljük, hogy idén országosan el fogjuk érni a 3 tonnát hektáronként.

Ennyi marad a zsebben…

A szója önköltsége hozzávetőlegesen hektáronként 350 ezer forint körül alakult az idei évben. A termeléshez kötött extra támogatás összeggel és a jelenlegi tonnánként 140-150 ezer forintos értékesítési árral számolva hektáronként 1,5-1,8 tonna nyújt fedezetet a költségeinkre. Mindezt összevetve a szójatermesztők idén átlagosan 150-190 ezer forint hasznot realizálhatnak hektáronként. Ezt a profitot pedig a gyors szállításoknak köszönhetően hamar realizálhatják a szóját termesztő gazdák - árulta el.

De milyen kilátásai vannak a szójának Magyarországon?

Azt látni, hogy a szója jelenlegi árával és a becsült inputanyagköltséggel számolva, a fedezeti pont 2 tonna alatt várható hektáronként. A vetésterület emelkedésének mértéke nagyban függ majd attól is, hogy a szójával ellentétben, a kukoricatermesztőknek mekkora összeget kell költeniük a szárításra - emelte ki a cégvezető. Mondhatnánk, hogy az idei évben szinte az összes kultúra magas termésátlagokkal kecsegtet, de a szója nem csupán az idei évben volt eredményes. Tavaly a kukorica termésátlaga öt év átlagához képest több mint 50 százalékkal esett vissza, veszteségessé téve a termesztését. A szója termésátlaga 2022-ben ezzel szemben csupán 24 százalékkal csökkent, így a 19 megyéből 16-ban profitot is tudott termelni. 

A termésátlag tekintetében a tavalyi trend megfordult, hiszen nemcsak a szójából várunk átlag feletti termést, hanem kukoricából és napraforgóból is. Ezzel szemben egyre több gazda számol be arról, hogy a magas termés ellenére sem lesznek rentábilisak, ami elkeserítő, hiszen hiába volt idén kegyes az időjárás a termelőkhöz, mégsem tudnak profitot realizálni. Ez is azt jelenti, hogy lépniük kell.

Támogatás is jár érte

Bene Zoltán kiemelte, érezhető, hogy manapság csak a támogatás jelent biztos pontot a gazdáknak, ami a szójatermesztőknél is sokat nyom a latba. A szemesfehérje-támogatás keretösszege 22 százalékkal emelkedik idén, és a szakember szerint ez az előző szezonban kapott hektáronkénti 74700 forintos támogatást 90 ezer forint felé fogja emelni. Hangsúlyozta, ez a termelési költség több mint negyedét fedezi, ami a takarékos termeszthetőség, a stabilabb teljesítmény és a könnyebb értékesthetőséggel együtt egy további erős érv lehet a szója mellett.