A legfrissebb előrejelzés szerint növekvő búzatermelés és átalakuló vetésszerkezet várható Ukrajnában jövőre.
A toxinok ellen hatékonyabb védekezésre és rezisztensebb fajtákra lenne szüksége a magyar növénytermesztésnek.
Az eddig elérhető adatok alapján 1 254 000 hektáron takarítottak be idén búzát, rozsot, zabot és tavaszi, valamint őszi árpát.
Moldovában az üvegházakban termesztett zöldségek területe a 2004-es 86,6 hektárról 2023-ra 30,9 hektárra csökkent.
Az újabb fejlesztések támogatják a gazdálkodók adminisztrációs feladatainak gördülékeny ellátását.
A 2023-as 58 ezer hektárhoz képest mára megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban.
Egyelőre megosztóak a vélemények a várható hazai hozamokról, de összességében a takarmánytermesztők és az állattartók pozitívan látják a jövőt.
Több búza és árpa termett hektáronként Tolnában, mint egy éve, igaz, a vetésterület csökkent.
Befejeződött a kalászosok aratása Békés vármegyében, a tavalyinál jobb termésátlagok születtek
2025 szeptemberében Magyarország ad otthont az európai cirokkongresszusnak - a növény termesztése idehaza is egyre népszerűbb.
A repcetermelést egyik oldalról a biodízel- kereslet, másik oldalról a termelés egyre nehezebbé válása sújtja.
A tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent a gabona vetésterülete és az időjárás sem volt kedvező a térségben.
Továbbra is erős a magyar gazdák bizalma a napraforgóban, 2024 jó éve lehet a növénynek.
Az előző évhez képest több mint 25 százalékkal nőtt a szója magyarországi vetésterülete idén.
2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár volt.
A jelek szerint 2024-ben is folytatódott a kukorica vetésterületének csökkenése Magyarországon.
Jelentősen nőtt a kukorica vetésterülete Franciaországban a tavaszi vetésre való áttérés miatt.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében.
Töprengéssel teli és nagyon elhúzódó kezdet jellemezte az idei fajtaválasztási szezont
2024-ben az előző évhez képest több növénykultúránál is csökkenés volt megfigyelhető a vetésterületben.
A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
Az AVHGA ügyvezető igazgatója szerint a pályázatok jelentős felívelést hoznak az agrárhitelezésben.
Nézegess képeket az idén már háromnapos siófoki Portfolio Agrárszektor 2024 Konferenciáról.
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében minimumárat vezettek be az ukránok a gabonafélékre.
