Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Pótsa Zsófia, a Magyar Gabona feldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint még sosem volt ekkora a szója vetésterülete Magyarországon: a szakember szerint 112 ezer hektáron, 56%-os betakarítási készültségnél 2,3 tonna/hektár átlaghozamot látható. Az ország importfüggősége azonban továbbra is fennáll, mivel csak szójadarából évente félmillió tonnát hoznak be Magyarországra, amit még ezzel a mostani növekedéssel sem lehet kiváltani. Pótsa Zsófia szerint napraforgóból idén 680 ezer hektárt vetettek itthon, mely 93%-os betakarításnál 2,5 tonna/hektár átlaghozamot mutatott. A kukorica 874 ezer hektáros vetésterületéből október 1-ig 73% került betakarításra, mely 5,6 tonna/hektáros átlaghozamot mutat.
A hivatalos előzetes becslés hazánk kukoricatermését illetően 5,2 millió tonnáról szólt, de az eddigi hozamok alapján 4,8-5 millió tonna közötti termésre számítanak idén. Pótsa Zsófia beszélt arról is, hogy elkezdődtek a laboratóriumi vizsgálatok is, melyek lesújtó képet mutatnak. Egyelőre nagyon vegyes a kép, bizonyos régiókban a termés nagyon fertőzött lehet, míg például Hajdú-Bihar vármegyében jóval kevésbé fertőzött tételeket is találtak. Egy biztos: az aflatoxin jelen van, ami komoly gondot fog okozni. Az 5 ppb feletti tételeket, annak ellenére, hogy 20 ppb-ig használható fel takarmányozási célra, a keverők sem fogják preferálni. Az etanol gyárak ugyan feldolgozhatnák, de az alapesetben értékes melléktermékeket, a DDGS-t és CGF-et nem tudnák akkor értékesíteni. Sőt, nagyobb mennyiségek esetén a fertőzött melléktermékek megsemmisítése is gondot okozhat.
Véget ért egy korszak? Aggasztó hírek jöttek a magyar kukoricáról
Rezisztens fajtákra és erősebb védekezésre lesz szükség
Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a két évvel ezelőtti aflatoxin fertőzöttséghez képest jóval alacsonyabb szintre számított idén. Azonban, mivel a fertőzés nem múlt el nyomtalanul, a gomba és annak spórái a földfelszínen és a szármaradványokon valamelyest megmaradtak, esetenként visszafertőzték az idei termést, jócskán megnövelve a károkat. Így jelenleg arányaiban véve hasonló képet látni, mint 2022-ben, azzal a különbséggel, hogy idén a több össztermés több toxinos kukoricát jelent. Az okok közé sorolható az is, hogy nagyon sok olyan fajta vetőmag van forgalomban, ami fogékony az aspergillus gombára, így a jövőben mindenképpen érdemes lenne áttérni rezisztensebb fajtákra. A magas műtrágya és növényvédőszer árak szintén hozzájárultak a kialakult helyzethez, hiszen a gyengébb védekezésű növényt könnyebben megtámadják a kártevők. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a gyapottok-bagolylepke és a molyok vektorai is az aflatoxin fertőzésnek, ugyanis a hernyó által megrágott, felsértett szemek könnyen fertőződnek, imágó állapotban pedig hordozzák egyik növényről a másikra. És mindezen tényezőket „koronázta meg” az aszály.
Egyre fontosabb a precíz mintavételezés
A hazai laboratóriumokban rendelkezésre áll minden ahhoz, hogy a lehető legprecízebben mérjék a toxinszinteket. Ezek mellett természetesen léteznek gyorsabb, helyszínen elvégezhető, de jóval kevésbé pontos mérési megoldások, mint a toxingyorsteszt (Lateral Flow) vagy az ELISA. Utóbbi a gyorsteszt és az akkreditált labormérés közé tehető, mind gyorsaságát, mind pontosságát tekintve. A következő lépcső már egy akkreditált labormérés: a folyadékkromatográfi a (HPLC), ami UV-fénnyel vagy FLD-detektorral történik, és meglehetősen pontos eredményt ad, de ennek megfelelően lassabb, és jóval drágább is, mint üzemi társai. Ennél csak a fent említett tömegspektrométer (MS) analitikai molekulasúly módszerével lehet pontosabban dolgozni, ami abban is különbözik, hogy egy mérésből több (akár 6-7 féle) toxint is lehet vizsgálni vele.
Adott tétel esetén lehet csupán minden ezredik szem fertőzött, de az olyan mértékben, ami a tétel átlagát is 5 ppb fölé viszi, ezért minden esetben minél több helyről kell mintát venni, és azt ledarálni, homogenizálni ahhoz, hogy reprezentatív mintát és abból pontos eredményt kapjon az ember. Amennyiben a gazdának nagyon sok 20 ppb feletti terménye van, akkor a rostálás, vagy elméletben az ózonos kezelés lehet megoldás, de egyáltalán nem garantált a végeredmény a jelenlegi technológiák mellet . Ezeken túl a biogáz gyárakba lehet értékesíteni a határérték feletti tételeket.
