Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kukorica hosszú ideig volt a magyar mezőgazdaság sikernövénye, amelynek mind a vetésterülete, mind pedig a termésmennyisége folyamatosan nőtt, ám a 2022-es év megakasztotta ezt a diadalmenetet. A Magyarországon és Európában is történelminek számító aszály miatt rekordalacsony lett a termés, a kezdeti magas terményárakat pedig az országba beáramló - az állattartókat megmentő - ukrán import törte le. 2023-ra jelentős mértékben visszaesett a kukorica vetésterülete itthon, abban az évben azonban az ugrásszerűen megnövekvő termelési költségek és a tartósan alacsony terményárak szintén komoly bevételkiesést okoztak a gazdáknak. Emiatt idén tovább csökkent a kukorica termőterülete, és mintha valami átok ülne a termelőkön, ismét meggyűlt a bajuk az aszállyal.
Véget ért egy korszak? Már nem a kukorica a magyar földek sztárja?
2022 óta folyamatosan veszít teret a kukorica
Amíg 2022-ben még 1 millió hektár körül volt a kukorica vetésterülete, ez mostanra 795,6 ezer hektárra esett vissza, vagyis alig két év alatt közel 20%-os csökkenés volt megfigyelhető ennél a kultúránál. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke már májusban azt nyilatkozta, hogy nem indult jól ez az év a kukorica számára, mivel addigra több helyről jelezték a gazdák, hogy nagyon sok helyen vontatott, nem egyöntetű kelés volt megfigyelhető a kukoricánál. A szakember már ekkor azt prognosztizálta, hogy idén nem várható közepesnél jobb termés Magyarországon.
Gabona: legfeljebb közepes év várható idén
Sajnos az azóta eltelt idő a GOSZ elnökét igazolta, mert ugyan június elején még úgy festett, hogy a kukorica - kis szerencsével - idén megúszhatja az idei évet, a hónap közepére, végére olyan erős hőhullám érte el az országot, ami komoly aggodalmat keltett a gazdákban és a szakértőkben. Az Agrárszektor által megkérdezett szakemberek szerint a hőség biztosan rosszat tett a kukoricának, hiszen negatívan érintette a növény fejlődését. Petőházi Tamás szerint ilyenkor minden hőségnappal közel 200 ezer tonnányi termésvárakozást lehet leírni országosan, vagyis ennyivel kevesebb terem majd, mint amennyi a hőhullám nélkül termett volna.
A hőség ára: most ég el egymillió tonna kukorica
Nyár közepére tehát nem az lett a kérdés, okoz-e terméskiesést az aszály, hanem az, hogy mekkorát? Az Agrárkamara és vármegyei szervezetei által július végén elvégzett termésbecslés alapján a legnagyobb területen termesztett kukoricánál a korábbi 9 tonna/hektáros a hazai átlaghozam várakozás az aszály miatt jelentősen csökkent, a legfrissebb becslések szerint országosan körülbelül 6,6 tonna/hektáros átlaghozamokra lehet számítani, ami a 874 ezer hektáros területet figyelembe véve 5,8 millió tonnás kukoricatermést eredményezhet. Az Agrárszektor által augusztusban megkérdezett gazdák még ennyire sem voltak optimisták a várható termést illetően, inkább 6 tonna/hektár körüli hozamokra számoltak, már ahol maradt értékelhető mennyiség, és nem kellett a nyári hónapok során lesilózni a növényt. Mások a molyok kártételére panaszkodtak, előrevetítve, hogy lehetnek majd toxinproblémák a terménnyel. Összességében elmondható volt, hogy leginkább gyenge-közepes terméssel számoltak a magyar gazdák, kedvezőtlen terményárakkal és óriási bizonytalansággal a kultúra, illetve saját gazdaságuk jövőjét illetően. De hogyan látják most a helyzetüket? Lapunk ennek járt most utána.
Itt a csúf igazság a magyar kukoricáról: óriásit bukhat idén rengeteg gazda
Általában inkább gyenge lett az idei termés
Az Enyingi Agrár Zrt. 2024-ben 2650 hektáron vetett kukoricát - mondta el korábban Rózsa Ádám, a vállalat növénytermesztési főágazatvezetője. A Fejér megyei cégnél sok aszálykárral sújtott állomány volt, de mivel állattenyésztéssel is foglalkoznak, a lesilózott kukoricát be tudják majd forgatni oda. Rózsa Ádám már augusztus elején 20-30%-os termésveszteséget jósolt, ami a szeptemberig elhúzódó forró, száraz idő miatt végül magasabb is lehetett. A szakember most úgy nyilatkozott, hogy már a területeik 90%-án befejezték a betakarítást, és a terméshozamok átlagosan 5 tonna körül alakultak hektáronként. A minőséget inkább rosszabbnak értékelte a növénytermesztési főágazatvezető, mint mondta, alacsony a keményítőtartalom és az ezerszemsúly is könnyebb, mint szokott. A termés takarmányértéke gyengébb lesz, mint egy átlagos évben. Rózsa Ádám a toxinhelyzetet illetően úgy nyilatkozott, hogy nehéz a tételek mintázása, de a környéken tudnak toxinnal terhelt tételekről. Arra a kérdésre, hogy következő éven mekkora területen fognak kukoricát vetni, a szakember elmondta, hogy az elsődleges tervek szerint ugyanakkorán, mint eddig. Ugyanakkor most szeretnének elindulni egy AKG-programban, amiben sok zöldugar vállalás van, ami a területük mintegy 20%-át érintené. Ha nyernek ezen a pályázaton, az a kapás növények rovására fog menni, vagyis ekkor csökkeni fog a kukorica vetésterülete.
A Békés vármegyei Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezetnél idén 350 hektáron vetett kukoricát. A vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője, Benkó György az Agrárszektornak elmondta, hogy mostanra többé-kevésbé sikerült befejezni az aratást, és általában elmondható, hogy gyenge-közepes lett a terméshozam, hektáronként 5 tonna körüli átlaggal. A temés minőségét illetően a szakembernek még nem voltak információi, jelenleg a toxinvizsgálat eredményére várnak. Benkó György remélte, hogy nem lesz probléma a tételeikkel. A növénytermesztési ágazatvezető beszélt arról is, hogy jövőre kevesebb kukoricával terveznek, a napraforgó és a kalászos gabona irányába fog eltolódni a vetésszerkezet.
Sokkal optimistább képet festett Baranyi Attila, a Papp és Papp Kft. ügyvezetője. A szakember korábban elmondta, hogy a vállalatuk 180 hektáron vetett kukoricát idén - ami a teljes gazdálkodási területük egyharmada -, most pedig 15 hektár híján már be is fejezték az aratást. Baranyi Attila elárulta, hogy 9-10 tonna körüli termésátlagot várnak, ráadásul kifejezetten jó minőségűnek ígérkezik a termésük. A szakember beszélt arról is, hogy épp a napokban érkezett meg a toxinvizsgálat eredménye, ami a kimutatási határérték közelében levő, vagyis nagyon alacsony toxinszintet mutat. Emiatt ők kifejezetten bizakodóak az értékesítést illetően, jövőre pedig megközelítőleg ugyanekkora területen fognak kukoricát vetni, legfeljebb 10-20 hektár változás lehet, a vetésforgó miatt.
Sok még a kérdőjel
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) október eleji jelentéséből kiderült, hogy szeptember harmadik hetében átlagosan 74,9 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica. Ez az egy évvel korábbit 31%-kal múlta felül. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica novemberi jegyzése 2000 forinttal 75 ezer forint/tonnára emelkedett szeptember 16-a és 27-e között, míg chicagói árutőzsdén 158-165 dollár/tonna tartományban mozgott a kukorica decemberi jegyzése ugyanezen időszakban. A párizsi árutőzsdén a termény novemberi tőzsdei elszámolóára 201-207 euró/tonna között alakult ugyanekkor.
Ami még egy bizonytalansági tényező az idei évben, az a betakarított termés tisztasága. Szeptember végén Kiss Péter, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének elnöke egy sajtóeseményen úgy nyilatkozott, hogy az idei kukorictermés akár 40%-a is toxinos lehet, amely akár a hazai igények kielégítését is veszélyeztetheti. Ezt azóta az Agrárminisztérium, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) is cáfolta, mi több, arra kérték a piaci szereplőket, hogy tartózkodjanak az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól, mert azok - főleg megalapozottságuk hiányában - erősen rombolják a piaci együttműködést és bizalmat.
