Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nemzetközi irányok
Az üzemanyag célú repcefelhasználás lassan ugyan, de visszaszorulóban van. Ezt nemcsak az elektromos hajtás terjedése, hanem az újgenerációs biodízelek is gerjesztik. A használt növényi olajokból elállított hidrogénezett növényi olajok a tengerentúlon már rohamléptékkel hódítanak. Márpedig a repce elsődleges felhasználási iránya a bioüzemanyagok gyártása. Az étkezési célú növényi olajok között a harmadik legfontosabb, de a repce takarmányozási és élelmezési célú kereslete is jelentős. Összességében tehát helye van a termelésben, de háttérbe szorulása nem kétséges. Ennek fényében kell értékelnünk a jelen és a várható piaci trendeket. A repce globális mérlege igazán nem vádolható egyensúlytalansággal. A termelés és a felhasználás egyaránt 88 millió tonna, az export és a zárókészlet egyaránt szűk sávban ingadozik. E mögött persze vannak üzenettel bíró trendek:
- A 2024/25-ös évre az olajos magvak globális termelése új rekordra, 687 millió tonnára nő (+4% év/év). Ezt a növekedést elsősorban a déli-amerikai országok és az USA magasabb szójababtermelése okozza.
- Az olajos magvak globális kereskedelme az előrejelzések szerint 4 százalékkal emelkedik. A szója és repcepiac élénkül, a napraforgóé zsugorodik. A Brazíliából származó szójababexport várhatóan új rekordot állít be, és a globális kereskedelem 58 százalékát adja majd. Bár az Egyesült Államok exportja is növekszik, világpiaci részesedése tovább csökken.
- A repcetermelés stagnálása mögött a kanadai, ausztrál és kínai emelkedés és az eu-s, ukrán, és indiai csökkenés közötti egyensúly lapul. Kanada három év után visszaszerzi a legnagyobb repcetermelői címet az EU-tól.
- Repcedarából is a tavalyihoz hasonló mennyiséget termelnek idén azzal, hogy az ukránok és India csökkenését részben Kanada egyensúlyozza ki. Kanada a daraexportban is bővülni fog, miközben az EU daraimportja - az étkezési célú termelés növekedése miatt - csökkeni fog.
- Ehhez hasonló mondható el a repceolaj kereskedelméről is. Kanada fel, Ukrajna le. A globális olajpiac azonban csökken, mivel Kína importja visszaesik. Kínában ugyanis már második éve nő a repcetermelés.
- Az Európai Unió repcetermelése az előrejelzések szerint 3 éves mélypontra esik. A repce behozatala várhatóan jobban emelkedik, mint a termelés visszaesése, ami megkönnyíti a feldolgozás szinten tartását. Itt azonban csak igazán kis mértékű változásokra tessék gondolni! Ez vonatkozik a repcedara és a repceolaj importjának és felhasználásának marginális csökkenésére is.
- Középtávon az EU a repcetermelés lassú csökkenésére számít.
A fontosabb exportőrök repceárai az elmúlt hetekben határozottan emelkedni kezdtek, majd megtorpantak. Az ábrán az is alátámasztást nyer, hogy az ukrajnai áru a legalacsonyabb árú, míg a kanadai a legdrágább. Érdemes itt megemlíteni, hogy a szója tőzsdei árai - egyébként hasonlóan a többi mezőgazdasági tömegcikk (pl. búza, kukorica) árához, néhány hét emelkedés után már határozottan lefelé korrigálnak. Mivel a repce mozgása a szójáéval szorosan összefügg, nem véletlen, hogy Párizsban a repceár is korrigálni kezdett május utolsó hetében, ami június első hetén is folytatódott.
Ha csak ki nem tör valóban a 3. világháború, nem kell jelentős árhullámokra számítani a repce piacán. Az elkövetkező hónapokban a forint árfolyamváltozása nagyobb hatással lehet az ármozgásra, mint maga a terményár. Szóval, inkább oldalazásra, mint további emelkedésre lehet készülni.
A könnyebb összehasonlítás érdekében most nézzünk szét a hazai repceárak körül
Az AKI heti és a KSH havi repceárai egyaránt határozottan oldalazást mutatnak, kis fellendüléssel a végén,162-169 ezer forintos tonnánkénti szinten.
Számunkra, mint repcemagexportőrök számára, az EU piaci folyamatai az irányadóak. A közösségben ebben az évben a tavalyitól kisebb területen, kisebb terméssel számolnak. Ugyanakkor a felhasználás is mérséklődik valamelyest, így az import emelkedése is elhanyagolható lesz.
Miközben az EU repcemagigényének mintegy negyedét harmadik országokból szerzi be, darából és olajból némi pozitív egyenleget mutat külkereskedelme. Az EU középtávon is stagnáló repcehozamokkal, kisebb terméssel és importtal számol.
Sok vele a macera
Nagy odafigyelés, kritikus időzítés, sok kártevő, sok stresszhatás. Szóval igazi szakmai kihívás volt a repce termelése ebben az évben is. A termény tárolása, értékesítése azonban még nagyobb fejtörést okoz. Emiatt a repce tovább sodródik a szántóföldi növénytermesztés perifériája felé. 185 ezer hektár körüli vetés; betakarítás ki tudja mekkora területen; szóval továbbra is fogy a lelkesedés, a termelési kedv a repce körül. Ha azt nézzük, hogy mennyi munkával, törődéssel, költséggel lehet nyereségesen termelni, nem is csoda.
A klórpirifosz kivonása súlyos csapás volt. Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a rovarkártevőktől, gyakorlatilag állandóan jelen kell lenni és azonnal beavatkozni. Eddig sem volt könnyű pénz a repce, de már aránytalanul nehéz a termelése. Emiatt könnyű megérteni, miért zsugorodik évről évre a területe nálunk és az egész kontinensen. Vannak azért érvek a repce mellett is. Ismerjük, illeszkedik a vetésforgóba, azért a műtrágya sokkal olcsóbb lett, és a fajtakínálat is egyre jobb. Itt jön a képbe az időjárás és az árak kérdése. A fagy például nem okozott idén kárt. A virágzás alapján sokan mernek a hozamokra következtetni. Hát, idén ez egészen komoly szélsőségeket mutatott, a másfél héttől a hat hétig. Szóval, ezek alapján a termés is nagy eltéréseket fog mutatni az ország különböző részein.
Ha átlagos hozammal kalkulálunk, a csökkenő terület miatt akkor is kevesebb lesz az idei termés a tavalyinál, sőt akár a tavalyelőtti mélypontot is alulmúlja majd. A repcetermelés csökkenése nyomot hagy a külkereskedelmen is. Eléggé ingadozó arányban, de a termés 67-97 százalékban kerül exportra. A kivitel tendenciája szükségszerűen csökkenő.
Miért szorul ki a repce a földekről?
A kérdés költői, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a repce háttérbe szorulása adminisztratív, piaci és időjárási okok együttes hatására történik. Fog-e ezek közül valamelyik pozitív irányban változni? A repce tehát egyre kisebb területen, csak a legjobb termelőknél marad tartósan a vetésszerkezetben. Ebbe a körbe pedig nem az tartozik bele, akinek kisujjában van a repce termelése, hanem aki ehhez még megfelelő időt, energiát fordít a piac természetének, mozgatóinak megismerésébe, és megfelelő időben tudja eladni terményét. Ehhez persze a professzionális tárolás és szállítmányozás is hozzátartozik. Szóval a repce nehéz kenyér marad, de ahogy az a többi mezőgazdasági tevékenységre is igaz, tanulni, változtatni, szemléletet formálni kell hozzá.
A cikk szerzője: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ
