Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen szeptember 15-ig!
Nemzetközi irányok
Az üzemanyag célú repcefelhasználás lassan ugyan, de visszaszorulóban van. Ezt nemcsak az elektromos hajtás terjedése, hanem az újgenerációs biodízelek is gerjesztik. A használt növényi olajokból elállított hidrogénezett növényi olajok a tengerentúlon már rohamléptékkel hódítanak. Márpedig a repce elsődleges felhasználási iránya a bioüzemanyagok gyártása. Az étkezési célú növényi olajok között a harmadik legfontosabb, de a repce takarmányozási és élelmezési célú kereslete is jelentős. Összességében tehát helye van a termelésben, de háttérbe szorulása nem kétséges. Ennek fényében kell értékelnünk a jelen és a várható piaci trendeket. A repce globális mérlege igazán nem vádolható egyensúlytalansággal. A termelés és a felhasználás egyaránt 88 millió tonna, az export és a zárókészlet egyaránt szűk sávban ingadozik. E mögött persze vannak üzenettel bíró trendek:
![Forrás: USDA](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719845887-UdbrtNuV2_md.jpg)
- A 2024/25-ös évre az olajos magvak globális termelése új rekordra, 687 millió tonnára nő (+4% év/év). Ezt a növekedést elsősorban a déli-amerikai országok és az USA magasabb szójababtermelése okozza.
- Az olajos magvak globális kereskedelme az előrejelzések szerint 4 százalékkal emelkedik. A szója és repcepiac élénkül, a napraforgóé zsugorodik. A Brazíliából származó szójababexport várhatóan új rekordot állít be, és a globális kereskedelem 58 százalékát adja majd. Bár az Egyesült Államok exportja is növekszik, világpiaci részesedése tovább csökken.
- A repcetermelés stagnálása mögött a kanadai, ausztrál és kínai emelkedés és az eu-s, ukrán, és indiai csökkenés közötti egyensúly lapul. Kanada három év után visszaszerzi a legnagyobb repcetermelői címet az EU-tól.
- Repcedarából is a tavalyihoz hasonló mennyiséget termelnek idén azzal, hogy az ukránok és India csökkenését részben Kanada egyensúlyozza ki. Kanada a daraexportban is bővülni fog, miközben az EU daraimportja - az étkezési célú termelés növekedése miatt - csökkeni fog.
- Ehhez hasonló mondható el a repceolaj kereskedelméről is. Kanada fel, Ukrajna le. A globális olajpiac azonban csökken, mivel Kína importja visszaesik. Kínában ugyanis már második éve nő a repcetermelés.
- Az Európai Unió repcetermelése az előrejelzések szerint 3 éves mélypontra esik. A repce behozatala várhatóan jobban emelkedik, mint a termelés visszaesése, ami megkönnyíti a feldolgozás szinten tartását. Itt azonban csak igazán kis mértékű változásokra tessék gondolni! Ez vonatkozik a repcedara és a repceolaj importjának és felhasználásának marginális csökkenésére is.
- Középtávon az EU a repcetermelés lassú csökkenésére számít.
A fontosabb exportőrök repceárai az elmúlt hetekben határozottan emelkedni kezdtek, majd megtorpantak. Az ábrán az is alátámasztást nyer, hogy az ukrajnai áru a legalacsonyabb árú, míg a kanadai a legdrágább. Érdemes itt megemlíteni, hogy a szója tőzsdei árai - egyébként hasonlóan a többi mezőgazdasági tömegcikk (pl. búza, kukorica) árához, néhány hét emelkedés után már határozottan lefelé korrigálnak. Mivel a repce mozgása a szójáéval szorosan összefügg, nem véletlen, hogy Párizsban a repceár is korrigálni kezdett május utolsó hetében, ami június első hetén is folytatódott.
Ha csak ki nem tör valóban a 3. világháború, nem kell jelentős árhullámokra számítani a repce piacán. Az elkövetkező hónapokban a forint árfolyamváltozása nagyobb hatással lehet az ármozgásra, mint maga a terményár. Szóval, inkább oldalazásra, mint további emelkedésre lehet készülni.
![Forrás: DG Agri](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719846047-O8iYSGVAE_md.jpg)
A könnyebb összehasonlítás érdekében most nézzünk szét a hazai repceárak körül
Az AKI heti és a KSH havi repceárai egyaránt határozottan oldalazást mutatnak, kis fellendüléssel a végén,162-169 ezer forintos tonnánkénti szinten.
![Forrás: AKI](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719846105-7JwAxGaIP_md.jpg)
![Forrás: KSH](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719846123-ntPVlEiDw_md.jpg)
Számunkra, mint repcemagexportőrök számára, az EU piaci folyamatai az irányadóak. A közösségben ebben az évben a tavalyitól kisebb területen, kisebb terméssel számolnak. Ugyanakkor a felhasználás is mérséklődik valamelyest, így az import emelkedése is elhanyagolható lesz.
![Forrás: DG Agri](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719846213-RkdyY8kyR_md.jpg)
Miközben az EU repcemagigényének mintegy negyedét harmadik országokból szerzi be, darából és olajból némi pozitív egyenleget mutat külkereskedelme. Az EU középtávon is stagnáló repcehozamokkal, kisebb terméssel és importtal számol.
![Forrás:](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719846251-ih8FMHlp2_md.jpg)
Sok vele a macera
Nagy odafigyelés, kritikus időzítés, sok kártevő, sok stresszhatás. Szóval igazi szakmai kihívás volt a repce termelése ebben az évben is. A termény tárolása, értékesítése azonban még nagyobb fejtörést okoz. Emiatt a repce tovább sodródik a szántóföldi növénytermesztés perifériája felé. 185 ezer hektár körüli vetés; betakarítás ki tudja mekkora területen; szóval továbbra is fogy a lelkesedés, a termelési kedv a repce körül. Ha azt nézzük, hogy mennyi munkával, törődéssel, költséggel lehet nyereségesen termelni, nem is csoda.
![Forrás: KSH (*vetésterület)](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719846332-yIIvUTGlF_md.jpg)
![Forrás: KSH](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719846363-yZ1x3ppRb_md.jpg)
![Forrás: KSH](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719846380-ORygCRwn4_md.jpg)
A klórpirifosz kivonása súlyos csapás volt. Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a rovarkártevőktől, gyakorlatilag állandóan jelen kell lenni és azonnal beavatkozni. Eddig sem volt könnyű pénz a repce, de már aránytalanul nehéz a termelése. Emiatt könnyű megérteni, miért zsugorodik évről évre a területe nálunk és az egész kontinensen. Vannak azért érvek a repce mellett is. Ismerjük, illeszkedik a vetésforgóba, azért a műtrágya sokkal olcsóbb lett, és a fajtakínálat is egyre jobb. Itt jön a képbe az időjárás és az árak kérdése. A fagy például nem okozott idén kárt. A virágzás alapján sokan mernek a hozamokra következtetni. Hát, idén ez egészen komoly szélsőségeket mutatott, a másfél héttől a hat hétig. Szóval, ezek alapján a termés is nagy eltéréseket fog mutatni az ország különböző részein.
Ha átlagos hozammal kalkulálunk, a csökkenő terület miatt akkor is kevesebb lesz az idei termés a tavalyinál, sőt akár a tavalyelőtti mélypontot is alulmúlja majd. A repcetermelés csökkenése nyomot hagy a külkereskedelmen is. Eléggé ingadozó arányban, de a termés 67-97 százalékban kerül exportra. A kivitel tendenciája szükségszerűen csökkenő.
Miért szorul ki a repce a földekről?
A kérdés költői, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a repce háttérbe szorulása adminisztratív, piaci és időjárási okok együttes hatására történik. Fog-e ezek közül valamelyik pozitív irányban változni? A repce tehát egyre kisebb területen, csak a legjobb termelőknél marad tartósan a vetésszerkezetben. Ebbe a körbe pedig nem az tartozik bele, akinek kisujjában van a repce termelése, hanem aki ehhez még megfelelő időt, energiát fordít a piac természetének, mozgatóinak megismerésébe, és megfelelő időben tudja eladni terményét. Ehhez persze a professzionális tárolás és szállítmányozás is hozzátartozik. Szóval a repce nehéz kenyér marad, de ahogy az a többi mezőgazdasági tevékenységre is igaz, tanulni, változtatni, szemléletet formálni kell hozzá.
![Forrás: KSH](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719846476-KFHHkpbZl_md.jpg)
![Forrás: KSH](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/inline/2024/07/1719846492-TjB3imEyU_md.jpg)
A cikk szerzője: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ