Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ilyenkor ősszel elérkezik a faültetés ideje, amíg nincsenek nagyobb fagyok, október és november különösen alkalmas a faiskolákban, kertészetekben beszerezhető korai lombhullató cserjék, sövények és kisebb fák ültetésére. Októberben és novemberben ajánlott a szabad gyökerű fákat elültetni, hisz gyökereik tavasszal erőteljesen beindulnak, és egészséges hajtásokat hoznak rügyfakadáskor. Díszfákat is érdemesebb ősszel ültetni, a gyümölcsfák ültetési ideje pedig egyértelműen az ősz, a lombhullástól az első fagyokig tartó időszak, amikor a növény nyugalmi állapotban van, kevésbé viseli meg a helyváltoztatás, és könnyebben regenerálódik a gyökérzete is, ha szállítás, mozgatás közben netán megsérült volna. B. Szabó Norbert, a Nyíregyházi Oázis Kertészet okleveles kertészmérnöke osztotta meg a HelloVidékkel a legfontosabb tudnivalókat.
Valóban ilyenkor van a faültetésnek az időszaka, ilyenkor keresik őket a legjobban, és nagyobb a kínálatunk is belőlük így ősszel. A kertészetek három típusú fát tartanak, szabadgyökereset, földlabdásat és konténereset (ezt hívják cserepesnek is). A két előbbit szigorúan lombhullás előtt kell elültetni, az utóbbi általában egész évben ültethető. A szabadgyökeres a gyümölcsfáknál fordul elő a leggyakrabban, ezeknek nincs nagy súlyuk, kicsit becsomagoljuk, fűrészporoljuk, hogy azért ne száradjanak ki, és ez a típus a legolcsóbb is. A díszfák és az örökzöld fák érkeznek többnyire földlabdával, ez nemcsak a kiszáradástól, de a mikorrhizáktól, a gombásodástól és védi őket. Végül az árban a legmagasabb kategóriát a konténeres vagy cserepes fák jelentik, ezek is legtöbbször dísz- vagy egzotikus fák
- kezdte a felsorolást a szakember.
A kínálatban találhatunk tipikus "magyar" gyümölcsfafajtákat, amilyen az alma, a barack, a meggy, a cseresznye vagy épp a szilva, de található a kertészetben mandula is, ezekből van magyar és külföldi nemesítésű fajta egyaránt, az áruk pedig 2890 és 3890 forint közötti, a barack és a mandula a drágábbak. Konténerben ritkán érkeznek tipikus gyümölcsfák, de ha valaki ilyet keres, persze talál, ezek ára azonban már ötezer forintnál kezdődik. A díszfák, melyeket jellemzően cserépben árusítanak, jóval többe kerülnek, de rájuk is nagy a kereslet, a legtöbben a vérszilvát, a díszcseresznyét vagy a gömbkoronájú kőrist keresik, ezek ára 8 ezer és 10 ezer forint között mozog, mérettől függően, tudtuk meg a kertészmérnöktől.
Ami igazán egzotikusnak számít, és mégis egyre többen vásárolják, az a selyemakác, aminek az ára 40-60 centis cserepes változatban 8000 Ft, de a páréves nevelésű, lombosabb fák 60000 és 90000 forintba kerülnek, lefelé kerekítve. Bár egy ideje a kertépítők óvartosságra intenek a selyemakáccal kapcsolatban, sok gondot tud okozni, ha nincs megfelelően átgondolva, hová telepítik.
Az ültetéshez is adott pár tippet a szakember, amiket szem előtt tartva lehet sikeres a faültetésünk. Érdemes ezekre különösen a drága díszfák esetében figyelmet fordítani, de a gyümölcsfáknál is több tízezer forintos lehet a ráfizetésünk, ha a szakszerűtlen ültetés miatt aztán elfagynak a gyökerek, és nem hajtanak ki tavasszal a fák.
Fontos, hogy a szabadgyökeresnek lehet és érdemes csak visszacsípni a gyökerét, a földlabdások és a konténeresek már elő vannak készítve ebben a tekintetben az ültetésre. A földlabdás fák esetében még a zsákszövetet sem kell eltávolítani, azzal együtt mehetnek a gödörbe. Arra figyeljünk oda, hogy a gödör mindenképp jóval nagyobb legyen a labdánál, legalább kétszer akkora, hogy lazán helyezhessük bele. Ha a talaj laza, homokos, akkor komposzttal vagy humusszal segítsük elő a fa meggyökeresedését, ezzel szórjuk be a fa gyökerét. Ha a talajunk vályogosabb, agyagos, akkor mindenképp lazítsunk rajta az előbbiekkel, de a marhatrágyát se sajnáljuk, a fa meg fogja hálálni a gondoskodást. A szabadgyökeres fát akár egy egész éjszakára is érdemes ültetés előtt beáztatni, de legalább két-három órára, a földlabdásat elég öt percre, a konténeresnél a beiszapolt föld elég, és minden esetben köréjük kell taposni a talajt óvatosan, aztán megöntözhetjük, ami tovább tömöríti. Az sem árt, ha felcsirkézzük a fa tövét. Ez egy népnyelvi kifejezés errefelé, és annyit takar, hogy kupacoljuk fel a fa tövét mulccsal, szalmával vagy falevéllel, ami arra szolgál, hogy a talaj ne fagyjon át, tudjon meggyökeresedni a fa, mert így nem érinti a gyökérnyaki részt a fagy. Ezt azoknál a fáknál is érdemes elvégezni ősszel, amelyeknek nem kellően vastag még a törzsteste. Tavasszal viszont ezeket mindenképp bontsuk le, hogy ne gátolják a szellőzést, levegőzést
- összegezte a szakember.
A gyümölcsfaültetés szabályai
Ősszel, a lombhullás utáni időszakban érkezik el a gyümölcsfák telepítésének az ideje. Az ültetés során van néhány szabály, amit a sikeres eredéshez és a fák megfelelő fejlődéséhez szem előtt kell tartanunk. Gyümölcsfáink ültetésénél gyakori hiba szokott lenni, hogy kis méretű gödröt ásunk ki.
A faültetés során az egyik legfontosabb művelet a talaj fellazítása, hogy se túl kemény, se túl szellős ne legyen a föld, melybe elhelyezzük a fát, így a gyökerek megfelelően tudnak elhelyezkedni és növekedni benne.
A gödör aljára tehetünk érett szerves trágyát, amit takarjunk be egy vékony réteg talajjal, hogy a trágya ne perzselje meg a gyökereket. Használhatunk foszfor és kálium hatóanyagú műtrágyát is, viszont nagyon fontos, hogy ne a gödör aljára tegyük, hanem a gödör betemetésével egy időben, folyamatosan szórjuk ki. A gödör alján lévő, nagyobb mennyiségű műtrágya káros, perzselő hatású lehet, kedvezőbb, ha természetes marhatrágyát használunk, de az se érintkezzen közvetlenül a fa gyökérzetével.
Talajfertőtlenítőt se használjunk ilyenkor már a fák ültetésénél, ugyanis ősszel a talajlakó károsítók már nem táplálkoznak, telelni indulnak a mélyebb rétegekbe, illetve a készítmények gázosodó hatása visszavethetni a fák fejlődését. Talajfertőtlenítőt valójában a nagyfelületű ültetvényeknél szükséges kijuttatni, a telepítés előtt 2-3 hónappal, a talajelőkészítés során.
Faültetési praktikák
Ősszel jobban beindul a gyökeresedés, nagyon fontosak a hajszálgyökerek, és az is, hogy megkapja az ültetés előtt a fa a megfelelő talajközeget, és aztán a megfelelő tápanyagokat. A gyümölcsfáknál ugyanaz a talajközeg megfelelő, hisz mindenképp feljavítjuk a talajminőséget, díszfák esetében azonban még így sem mindegy, hogy melyik fa milyen talajba, homokosba, agyagosba vagy meszesbe kerül-e, mert ha ez az alap hiányzik, a fa nem fog növekedni, teremni vagy szép lombozatot hozni. A díszfák abszolút jolly jokerei, amelyek minden talajban megmaradnak, azok a kőrisek, a magaskőrisek, gömbkőrisek.
Ha az oltványokat elhelyeztük a gödörbe, a talajjal való betemetés során célszerű 2-3 alkalommal óvatosan megtaposni, tömöríteni a talajt, hogy a gyökérszőrök közvetlen kapcsolatban legyenek a talajszemcsékkel. Őszi ültetésnél a fagy elleni védelem miatt átmenetileg alakíthatunk ki kisebb bakhátat a fák tövénél (csirkézhetjük a fát), viszont tavasszal mindenképp bontsuk ki ezeket, és tányérozzuk ki az oltványok tövét. A vadak ellen törzsvédő hálókat helyezhetünk ki. Ez azért is fontos, mert ha a fiatal fák törzse megsérül, akkor abból normális méretű fát és termést már nem várhatunk. A vadkár elleni védelem viszont valójában egy erős, időtálló kerítéssel kezdődik, ami kint tartja a vadakat a területről, ha olyan helyen lakunk, ahol ez a veszély fenyeget, vagy nagyobb gyümölcsöst ültettünk valahol a határban.
Faültetés szabályai bel- és közterületen
Az ősszel ültetett fák a jövő évre már erősebbek és intenzívebben nőnek, mint tavasszal ültetett társaik. Viszont nem mindegy hova és mit ültetünk, ugyanis a faültetésnek jogi követelményei vannak. Kormányrendelet szabályozza a fás szárú növények ültetését bel- és közterületen. Ha a házunk elé vagy parkba szeretnénk ültetni fákat, ami közterületnek minősül, mindenképpen be kell jelenteni a szándékot, máskülönben a növény akármikor eltávolítható a városgondnokság által. Ültetési engedélyt a jegyzőtől lehet kérni formanyomtatványon keresztül: 2. melléklet a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Belterületen pedig kötelesek vagyunk gondoskodni a fás szárú növény fenntartásáról, szakszerű kezeléséről és „a használó köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolításáról” 346/2008. (XII. 30.) korm. rend. 4. § (2)
Továbbá, „a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.” 346/2008. (XII. 30.) korm. rend. 2. § (1)
Közterületen az úgynevezett inváziós fajú fás szárú növényeket pedig tilos ültetni, ilyenek például:
- fehér akác,
- amerikai kőris,
- mirigyes bálványfa,
- cserjés gyalogakác,
- kései meggy,
- zöld juhar
Az udvarunkról összegyűjtött zöld hulladékot, ha nem tudjuk vagy akarjuk komposztálni, akkor se vigyük ki a város határain kívül a lakatlan területekre, mert súlyos környezetvédelmi problémát okozhatunk vele! Gyűjtsük össze az erre a célra szánt gyűjtőzsákokba, és szállítsuk vagy szállíttassuk el a célra kijelölt területre!