Fejér megyében a közepesnél gyengébb termés várható: a gombás és bakteriális fertőzésekkel szemben a legyengült fák nem tudtak dacolni, hiába végezték el a megszokott védekezéseket az ültetvényekben. Jó hír talán, hogy a mérettel nincs gond, ami valamelyest segítheti az exportot, tekintettel arra, hogy a tavasszal az európai piacokra beérkező chilei dió nagy mennyiségben, de relatíve kis méretben került beszerzésre, és még mindig megtalálható a piacokon. A magyar dió így akár keresett termék is lehet Európában, különös tekintettel arra, hogy Franciaországban is a tavalyinál kisebb termést várnak tavalyi rekordot követően - írja a FruitVeB.

Katasztrófa a magyar földeken: óriásiak a károk, tehetetlenek a gazdák

Súlyos gondokat okoznak az elszaporodott pockok a Dél-Alföldön, a rágcsálók hatalmas pusztítást végeznek a gabonatáblákban.

Kérdés, hogy mi lesz az egy-két hét múlva kezdődő ukrán és román (gyakran fekete vagy szürke) behozatallal, bár az előzetes hírek szerint ezekben a szomszédos országokban is kisebb lesz az idei termés a tavalyinál, sőt, időben meg is csúszott a betakarítás. Az ezekből az országokból származó áru döntően dióbél formájában kerül Magyarországra nyomott áron, finoman szólva is rendkívül változatos minőségben. A piaci képhez hozzátartozik, hogy megfelelő növényvédelmi technológia hiányában az ország jelentős részén a kiskertekben a dióburok-fúrólégy és a kórokozók miatt lényegesen gyengébb termés várható – ez ugyanúgy igaz hazánkra, mint Romániára és Ukrajnára.

Somogy megyében, a Balaton déli partján nagyon vegyes a kép, itt is számottevő a tavalyi aszály okozta stresszhatás, és a betakarítás elején még jónak tűnő terméstől messze elmaradtak a betakarított mennyiségek. Rendkívül nehéz viszont termést becsülni, mert vannak – akár ültetvényen belül is – olyan területek, amelyekről kiváló termést szüreteltek. Általánosságban viszont a mennyiség elmaradt a várttól annak ellenére is, hogy a fákon rengeteg volt a szem, ám sok volt közöttük a rossz, fertőzött dió. Bizonyos fajtáknál nem is nőtt meg a gyümölcs, bár a mérettel, kiteltséggel általában itt sincsenek problémák. Érdekes megfigyelés, tapasztalat, hogy a nagyon nagy méretű szemek között (38+) sok a gyenge minőségű baktériumfertőzött dió, ennek oka egyelőre nem tisztázott.

Ellepte az import dió az országot: ezt sózzák rá a magyarokra

A hazai dióültetvényeket tekintve úgy tűnik, hogy idén a korábbinál kiegyensúlyozottabb diótermés várható.

Vas megyében is igen változékony kép bontakozik ki: az öntözött, nagyüzemi ültetvényeken fajtától függően akár kiváló termés is várható (pl. Alsószentiváni kései), de általában a Milotai fajtáknál és a Chandlernél jó-közepes hozamok jellemzők, elsősorban itt is a baktériumos és gombás fertőzések miatt. A tavalyi, katasztrofális árszínvonalú évet követően érzékelhetően megnőtt a kereslet a dió után - kevés helyről jelentettek hasonló jelenséget a gazdák. A nyugati országrészből nem is annyira az idei termés mennyiségére, hanem az értékesítési árakra érkezett panasz, de a megtérüléssel az ország egyetlen pontján sem elégedettek az idén.

Szabolcs-Szatmár megyében több nagyüzemben is jó, esetleg közepes termés várható - és itt megjegyzendő, hogy már tavaly is jó közepes termést takarítottak be - de itt is igaz, hogy a környékbeli szórványgyümölcsösökben és kiskertekben nyomozni kell az egészséges szemeket - ahol nem volt a fák tetejét is elérő, megfelelő növényvédelmi technológia, ott gondot okoztak a gombák és a baktériumok, viszont a dióburok-fúrólégy itt nem volt meghatározó tényező. Váratlan kártevőként jelentkezett a gabonalégy, amely ugyan kezelhetetlenül nagy gondokat nem okozott, inkább meglepetésszerű kártétele érdemes említésre. A megyében a dió  beltartalmi értéke, minősége jó, a méret kifejezetten nagy, és az őszi szárazabb időszakot követően nem kell küzdeni a túlzott vizesedéssel sem.

Ömlik az import dió az országba: ezt a külföldi árut sózzák rá a vásárlókra

A dióbél esetén a feketén bejövő ukrán és román áru jelenti a legnagyobb gondot a mai napig.

Békés megyéből kifejezetten rossz hírek érkeztek, körülbelül fél termést várnak, részben a kórokozók nyomása, részben az eleve rossz kötődés miatt, és egyes helyekről némi fagykárt is jelentettek. A tavaszi aszály áthúzódó hatása itt is jelentős, rengeteg a koronákban a belső száraz ág. Bár a méret is sokkal jobb, mint tavaly, legalább 20%-kal kisebb hozamok valószínűsíthetők még a tavalyi rossz termőévhez képest is. Összefoglalva: a tavalyi aszályos évet követően a kezdeti várakozásokhoz képest csalódást jelent a betakarítási vége felé látható kép - bár végleges eredményekről csak november közepén-végén tudunk majd beszámolni.