Idén jobbára hálásak lehettek az időjárásnak a zöldség- és gyümölcstermesztők, még a helyenként túl sok csapadék sem tudta tönkretenni a termést, országosan tehát kedvező volt idén a kép. Részleteiben nézve már voltak problémák, a fagy, a szokatlanul hűvös tavasz helyenként belerondított az amúgy kedvező összképbe.

Változó hatások

A csapadék országosan ugyan bőséges volt, de eloszlása már korántsem volt egyenletes. A túl sok csapadék kárt is okozott, például a cseresznye esetében néhol repedések jelentek meg a gyümölcsökön a hirtelen érkező, nagy mennyiségű víz miatt, a meggy esetében szintén sok a víztartalom. Ezen két termény esetében jelentős veszteségek is keletkeztek idén, igaz, inkább a tavaszi fagyok tizedelték meg az állományt, valamint a virágzás idején tapasztalt borús, hűvös időjárás.

A zöldségek esetében a tavaszi vagy és a jégkár hatása nem jelentős, így az időjárás ezen a téren inkább a pozitív hatásait mutatta meg.

Ennek megfelelően a hazai zöldborsótermés kedvezően alakult, és hasonlóan jó volt a csemegekukorica termése is, még az öntözetlen földeken is szép eredmények születtek, az öntözött földeken pedig alig volt szükség víz-utánpótlásra.

Jó a termés, de így sincsenek pénzüknél a termelők

Kiváló a szezon a zöldség-gyümölcs ágazatban, de csökken a fogyasztás, a felvásárlók hallani sem akarnak áremelésről.

Az időjárás még a szántóföldi zöldségtermesztőknek jött jól, hiszen itt komoly jelentősége van a külső hatásoknak, míg a hajtatott kultúrák esetében ez nem számottevő. A szántóföldi termesztésben ugyanakkor jó volt a helyzet, pozitívak a tapasztalatok. Igaz, a túl sok eső itt is okozott helyenként problémákat: a sárgarépa és a hagyma esetében például a nagy csapadékhullámokat követően megállt a víz a földeken, amely károsította a termést.

Az árak nem alakultak jól

A legnagyobb gond ugyanakkor ezen a területen is az árakkal volt: a termelők költségnövekedését nem veszi figyelembe a piac, amelyet idehaza és külföldön egyaránt a fogyasztáscsökkenés jellemez.

Idehaza és európai szinten is mérséklődött ugyanis a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ez igaz a friss és a feldolgozott árura egyaránt, összességében 10-20 százalékos keresletcsökkenés tapasztalható. A piacot az önköltség nem érdekli, a kereslet és a kínálat szabja meg az árakat. A kajszi és az őszibarack esetében a nagy terméskiesés miatt magasak voltak ugyan az árak, a többi termény esetében jó volt a kínálat, ezért alacsonyabb árakkal szembesültek a termelők.

A munkaerő óriási kérdés

Akkora a munkaerőhiány a hazai kertészeti ágazatban, hogy ma már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben, mint az időjárási káresemények, és várhatóan nem lesz több munkaerő a következő évtizedekben sem.

A munkaerőhiány egyes gyümölcsöknél, illetve zöldségeknél mára 30-40 százalékos területi visszaesést ozott Magyarországon. Kiemelték azt is, hogy az ország középső és nyugati részein napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de van ahol, a 15 ezer forintot meghaladó napi bért is kifizetik az idénymunkásoknak.

Ez durva: ennyiért melóznak idén nyáron az idénymunkások a magyar földeken

Óriási a munkaerőhiány a magyar kertészeti ágazatban, a vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben.

A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerőigényes tevékenység, a teljesen gépesíthető művelésű fajok (beleértve a betakarítás gépesítését) munkaerőigénye hektáronként 200-500 munkaóra, a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtától függően hektáronként 500-4000 munkaóra között van. Sőt, a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti, míg a hajtatott zöldségtermesztésben hektáronként 10-25 ezer munkaóra a foglalkoztatás-igény.

Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal.

A gyümölcstermesztésben a legnagyobb kézi munkaerőt a bogyós gyümölcsök - például a málna, a szeder vagy a szamóca - igényelnek, ezeknél a fajoknál a legnagyobb munkaerőigény a betakarításkor keletkezik, ahol rövid idő alatt, nagy intenzitású kézimunkára van szükség, mivel a termés jellege igényli az érett fázisban történő azonnali szüretelést. Éves művelésük 3-6 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek háromnegyede a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel.

Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen vállalkozás.

Gyakorlatilag eltűnt a málna

Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a kiemelkedően munkaerő-igényes málna termesztése visszaszorul. A gyümölcsnek nem kedvez a klímaváltozás sem, a hazai klíma ugyanis az elmúlt 15-20 évben szárazabbra és melegebbre fordult.

Márpedig a málna nem bírja ezt a klímát, ilyen hő- és UV-terhelés mellett nem állíthatók elő a gazdaságos termelést biztosítható hozamok, illetve minőség.

Ennek eredményeképp évről évre egyre kisebb a málna termőterülete Magyarországon, 2022-ben mindössze 101 hektáron termelték a gyümölcsöt, az éves termésmennyiség pedig már 1000 tonna alá csökkent. A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása mára a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni, ráadásul már a frisspiacon is egyre nagyobb teret hódít itthon a lengyel málna.

Kész, vége ennek a magyar gyümölcsnek: már csak import van a hazai boltokban

Évről évre egy kisebb a málna termőterülete hazánkban, a málna hazai fagyasztóipari hasznosítása mára a megszűnés határára jutott.

A megmaradt málnatermő felület inkább frisspiaci árut termel, de ezek döntően néhány tized vagy 1-2 hektáros ültetvények, a jelenlegi hazai termésmennyiség valamivel 1000 tonna alatt van, és ez évről évre folyamatosan csökken. A legtöbb málna Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Az elmúlt években modern jelentős fejlesztést Nagykanizsa térségében hajtottak végre az országban - közölte a szervezet.

A fagy okozott gondokat

A szélsőséges időjárás más kultúráknak sem jelent sok jót. Jelentős károkat okoztak a tavaszi fagyok a hazai őszibarack ültetvényeken, így az átlagosnál jóval gyengébb termés volt idén.

Az elmúlt évek eredményei is jól mutatják, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent az ültetvényekre, ezért elkerülhetetlen az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése.

Az ültetvények komoly fagykárt szenvedtek, az ország minden termesztőkörzetében érezhető hatása volt a tavaszi fagyoknak.

A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken és az érzékenyebb fajtáknál a kár mértéke akár a 100 százalékot is eléri, míg az ellenállóbb, jó fagytűrő képességű fajták esetében 60-80 százalékos károkról érkeztek jelentések. Mindezek miatt a jó fagytűrő fajták estében is csupán gyenge, közepes terméssel számolhattak a termelők.

Ez durva: súlyos fagy csapott le a magyar barackültetvényekre

Jelentős károkat okoztak a tavaszi fagyok a hazai őszibarack ültetvényeken, így az átlagosnál jóval gyengébb termés várható ebben az évben.

Míg a 70-es években az árutermelő őszibarack-ültetvények területe elérte a 13 ezer hektárt, ma már alig néhány ezer hektáron folyik őszibaracktermesztés az országban. Az is komoly problémát jelent, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen, illetve elaprózott fajtahasználat jellemzi az ágazhatot. Az éves termésmennyiségekben komoly ingadozások voltak az elmúlt években, az időjárási körülményektől függően 16-45 ezer tonna között mozgott a hazai őszibaracktermés.

A burgonya jelentősége is csökken idehaza

2022-ben az aszályos év, valamint a novemberben az erre a zöldségre is kiterjesztett árstop nem tett jót a magyar burgonyának. Az idei év elején a boltok - ahogy korábban is - import termékkel töltötték fel a polcaikat, és ez egészen az első koranyári termésig így is maradt. Sajnos azonban az idei év se lett jobb, az időjárás, a károsítók és az egyre szigorodó elvárások komoly kihívás elé állították a hazai termelőket.

Ezen hatások összessége azonban azzal is jár, hogy a burgonya termőterülete évről évre csökken, és ez a tendencia nem idén fog megfordulni.

A csökkenés 2023-ban is folytatódott: ekkor ugyanis 5,83 ezer hektárról 161,5 ezer tonna burgonyát takarítottak be. A KSH adatai szerint a burgonya (vetőburgonya nélkül) behozatala 13%-kal 38,2 ezer tonnára csökkent 2023. január és augusztus között az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb beszállító Franciaország maradt, ahonnan 22%-kal kevesebb, 21,2 ezer tonna burgonya érkezett.

Kész, vége? Tényleg elfogyhat a magyar krumpli a boltok polcairól?

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2024 elején is importra szorulhat Magyarország burgonyából.

Hollandiából 18%-kal több, 5,55 ezer tonna burgonyát szállítottak hazánkba. A burgonya kivitele 28%-kal 2,73 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. A legnagyobb célpiac Románia volt, ahová a tavalyinál 18%-kal kevesebbet, 931 tonnát vittek ki, valamint Horvátország, ahová viszont 78%-kal nőtt a kivitel, ami így elérte a 705 tonnát.