Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egyértelműen melegedő környezetben élünk, amelyet az emberi tevékenység, a fosszilis tüzelőanyagok okoznak. Emiatt a legmelegebb tíz év az elmúlt 10 év volt, ami jól jelzi, hogy egyértelmű trendről van szó. Ez komoly, globális kihívást jelent – mondta el a Yara Hungária Kft. által megrendezett szakmai konferencián Lakatos Mónika, aki a Hungaromet képviseletében tartott előadást a klímaváltozás lehetséges mezőgazdasági kihatásairól.
Magyarországot különösen sújtja a klímaváltozás
Ha a globális átlaghőmérsékletet másfél fokkal túllépjük, az a mezőgazdaságra és az egészségügyre hat leginkább. Nem csak a nappalok lesznek jóval melegebbek, hanem éjszaka sem fog lehűlni a levegő.
Az északi félteke fog jobban melegedni, ahol a Kárpát-medence is elhelyezkedik. A Kárpát-medence különösen kitett a hatásoknak, és egyébként vízválasztó, tőlünk északra csapadéknövekedést, délre inkább szárazságot hoz a klímaváltozás
– tette hozzá a szakértő.
Idehaza élelmezési válság, éhezés nem várható, de a termelés jelentősen megnehezedik, és számítani kell arra is, hogy emiatt az élelmiszer jelentősen megdrágul. A mi régiónk az átlagosnál jobban melegedő régió, amely különösen problémás a kiszolgáltatott mezőgazdaság számára.
Már most is megfigyelhető, hogy egyes hazai térségekben különösen megszaporodott a szélsőségek előfordulása, az aszály, vagy éppen az özönvízszerű esőzés, a talajerózió, jégeső. A klímaváltozás új kártevők megjelenését is eredményezi
– sorolta a kockázatokat Lakatos Mónika.
Az ország fele kiszárad
2023 az átlagnál csapadékosabb volt, amelynek alapvetően örülhettek a termelők. Hosszabb távon a csapadékmennyiség nem változik számottevően Magyarországon, ám egyre szélsőségesebb annak eloszlása, aszályos és rendkívül csapadékos évek váltják egymást.
Mára ugyanakkor egészen más éghajlati viszonyok között kell gazdálkodni. Bár 2023 szokatlanul csapadékos volt, összességében egyre szárazabb az ország egyre nagyobb része.
1961 és 1990 között Magyarország alig 10 százaléka volt száraz kategóriába sorolható, ma már viszont több mint a fele. A Kisalföld és az Alföld, valamint Közép-Magyarország ma már száraznak mondható, amely jelentősen megnehezíti a mezőgazdasági termelést.
Egyre gyakoribb, egyre durvább szélsőségek
2023-ban ráadásul zivatarriasztásból is több volt, tavaly nyáron öt alkalommal is piros riasztást kellett kiadni – tette hozzá a szakértő. Bár a klímaváltozás miatt kevesebb a fagyos nap, a késő tavaszi fagyok nem maradnak el.
Az enyhe tavaszok miatt ráadásul a rügyfakadás is korábban jelentkezik, az áprilisi fagyok tehát már fejlettebb állapotban találják a gyümölcsfákat, nagyobb kárt okoznak.
Csökkent a havas napok száma is, jellemzőbb télen is az eső, havas eső, és a sok problémát okozó ónos eső. Nyaranta sokkal gyakoribb a hőhullámos napok száma is, a meleg periódusok korábban kezdődnek és tovább tartanak.
Jelenleg már május elején, vagy szeptemberben is előfordulnak hőhullámos napok. A középhőmérséklet általános növekedésével a növények vegetációs időszaka is kitolódott, korábban kezdődik és tovább is tart, mint a huszadik század második felében.
A hazai éghajlat a jövőben a klímamodellek szerint tartósabb hőhullámokat és szélsőséges csapadékeloszlást vetítenek előre. A csapadék előrejelzése a legnehezebb, de várható, hogy egyenetlebbül oszlik el, ez rendkívül költséges alkalmazkodást vetít előre a szárazság és a túlzott csapadék esetében is.
Éghajlat és technológiatranszfer
A klímaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásairól tartott prezentációt Pinke Zsolt, az ELTE Természettudományi Karának előadója. A két legfontosabb kihívásnak a klímaváltozást és a kelet-európai gabonainváziót nevezte a szakember. Mindkét kihívás arra sarkall, hogy messzebbre tekintsünk előre, nem egy-két évre, hanem hosszabb távra kellene tervezni.
Az éghajlatváltozás évtizedek óta a legkomolyabb távlati nehézség, és illúzió lenne azt hinni, hogy a kelet-európai gabonadömpinget meg lehet állítani.
A szakértő árnyalta a mezőgazdaság feladatát is, amely az éhezés megszüntetése lenne. A világ gabonában úszik, annyi van belőle, hogy már fosszilis üzemanyagként égetjük el. Ennek hatása nálunk csapódik le – fogalmazott Pinke Zsolt.
Mindent elönt a kelet-európai búza
Eközben a Kelet-Európa gabonakibocsátása brutális növekedést mutat, Ukrajna és Oroszország egyaránt jelentős mennyiséget termel búzából és egyre inkább kukoricából is. Európa búza- és kukoricatermelés a nyugati területeken inkább stagnál, a technológiatranszfer miatt azonban a keleti országokban jelentősen növekszik.
Már Lengyelország is kukoricaexportőrré vált az elmúlt években, miközben ebből a szempontból Dél-Európa válságzónává vált. Utóbbi mögött a klímaváltozás áll, ennek oka az is, hogy Svédország stabil búzaexportőrré vált. Vagyis míg nyugat-keleti irányban a technológiatranszfer a döntő, dél és észak viszonylatában a klímaváltozás okozza a legnagyobb változásokat. A változások nyertesei tehát egyre inkább Európa keleti, északkeleti országai jelenleg.
A szakember szerint idehaza a belvízvisszatartás, általában a vízkezelés átgondolása lenne. Ezzel jelentősen emelhető lenne a talaj víztartalma, amely egyértelműen pozitív hatást gyakorolna a mezőgazdasági termelésre. Tétlenség esetén viszont számolnunk kell azzal, hogy jelentősen csökkennek a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek, és a terméseredmények is.