Extrém súlyos hatásokkal néz szembe a magyar agrárium a klímaváltozás miatt

Extrém súlyos hatásokkal néz szembe a magyar agrárium a klímaváltozás miatt

A magyar mezőgazdaság legkeményebb kihívása jelenleg a klímaváltozás, amely talán még a kelet-európai gabonadömpingnél is súlyosabb hatásokat eredményez a hazai agrártermelésben – hangzott el a Yara Hungária Kft. csütörtöki konferenciáján. A jelenség már világosan látható, a jövő azonban még nagyobb változásokat hoz: egy-két évtizeden belül állandósulnak a hőhullámok, teljesen megváltoznak a telek, és kiszámíthatatlan lesz a csapadékeloszlás. A 2023-as csapadék az egyik szélsőség, hosszabb távon ugyanakkor az ország több mint fele kiszárad, amely teljesen megváltoztatja a termelés feltételeit.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Egyértelműen melegedő környezetben élünk, amelyet az emberi tevékenység, a fosszilis tüzelőanyagok okoznak. Emiatt a legmelegebb tíz év az elmúlt 10 év volt, ami jól jelzi, hogy egyértelmű trendről van szó. Ez komoly, globális kihívást jelent – mondta el a Yara Hungária Kft. által megrendezett szakmai konferencián Lakatos Mónika, aki a Hungaromet képviseletében tartott előadást a klímaváltozás lehetséges mezőgazdasági kihatásairól.

Magyarországot különösen sújtja a klímaváltozás

Ha a globális átlaghőmérsékletet másfél fokkal túllépjük, az a mezőgazdaságra és az egészségügyre hat leginkább. Nem csak a nappalok lesznek jóval melegebbek, hanem éjszaka sem fog lehűlni a levegő.

– tette hozzá a szakértő.

Idehaza élelmezési válság, éhezés nem várható, de a termelés jelentősen megnehezedik, és számítani kell arra is, hogy emiatt az élelmiszer jelentősen megdrágul. A mi régiónk az átlagosnál jobban melegedő régió, amely különösen problémás a kiszolgáltatott mezőgazdaság számára.

– sorolta a kockázatokat Lakatos Mónika.

Az ország fele kiszárad

2023 az átlagnál csapadékosabb volt, amelynek alapvetően örülhettek a termelők. Hosszabb távon a csapadékmennyiség nem változik számottevően Magyarországon, ám egyre szélsőségesebb annak eloszlása, aszályos és rendkívül csapadékos évek váltják egymást.

Mára ugyanakkor egészen más éghajlati viszonyok között kell gazdálkodni. Bár 2023 szokatlanul csapadékos volt, összességében egyre szárazabb az ország egyre nagyobb része.

Egyre gyakoribb, egyre durvább szélsőségek

2023-ban ráadásul zivatarriasztásból is több volt, tavaly nyáron öt alkalommal is piros riasztást kellett kiadni – tette hozzá a szakértő. Bár a klímaváltozás miatt kevesebb a fagyos nap, a késő tavaszi fagyok nem maradnak el.

Csökkent a havas napok száma is, jellemzőbb télen is az eső, havas eső, és a sok problémát okozó ónos eső. Nyaranta sokkal gyakoribb a hőhullámos napok száma is, a meleg periódusok korábban kezdődnek és tovább tartanak.

A hazai éghajlat a jövőben a klímamodellek szerint tartósabb hőhullámokat és szélsőséges csapadékeloszlást vetítenek előre. A csapadék előrejelzése a legnehezebb, de várható, hogy egyenetlebbül oszlik el, ez rendkívül költséges alkalmazkodást vetít előre a szárazság és a túlzott csapadék esetében is.

Éghajlat és technológiatranszfer

A klímaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásairól tartott prezentációt Pinke Zsolt, az ELTE Természettudományi Karának előadója. A két legfontosabb kihívásnak a klímaváltozást és a kelet-európai gabonainváziót nevezte a szakember. Mindkét kihívás arra sarkall, hogy messzebbre tekintsünk előre, nem egy-két évre, hanem hosszabb távra kellene tervezni.

A szakértő árnyalta a mezőgazdaság feladatát is, amely az éhezés megszüntetése lenne. A világ gabonában úszik, annyi van belőle, hogy már fosszilis üzemanyagként égetjük el. Ennek hatása nálunk csapódik le – fogalmazott Pinke Zsolt.

Mindent elönt a kelet-európai búza

Eközben a Kelet-Európa gabonakibocsátása brutális növekedést mutat, Ukrajna és Oroszország egyaránt jelentős mennyiséget termel búzából és egyre inkább kukoricából is. Európa búza- és kukoricatermelés a nyugati területeken inkább stagnál, a technológiatranszfer miatt azonban a keleti országokban jelentősen növekszik.

A szakember szerint idehaza a belvízvisszatartás, általában a vízkezelés átgondolása lenne. Ezzel jelentősen emelhető lenne a talaj víztartalma, amely egyértelműen pozitív hatást gyakorolna a mezőgazdasági termelésre. Tétlenség esetén viszont számolnunk kell azzal, hogy jelentősen csökkennek a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek, és a terméseredmények is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?