Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nagy port kavart a napokban a hír, amely szerint egy új tanulmány arra jutott, hogy az Atlanti-óceáni áramlatok létfontosságú rendszere, amely az egész világ időjárását befolyásolja, már a 2030-as évek végén összeomolhat.
Ez bolygóméretű katasztrófa lenne, és átalakítaná az időjárást és az éghajlatot.
Az elmúlt években több tanulmány is felvetette, hogy a kulcsfontosságú rendszer - az Atlanti-óceán meridionális forduló áramlása (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC) - összeomlás előtt állhat, mivel az ember okozta éghajlatváltozás miatt az óceánok melegebb hőmérséklete és a sótartalom megzavarása miatt meggyengült.
Az új kutatás azonban, amely jelenleg szakértői véleményezés alatt áll, és még nem jelent meg valamelyik folyóiratban, egy korszerű modell segítségével becsüli meg, hogy mikor omolhat össze, és azt sugallja, hogy a leállás 2037 és 2064 között következhet be, tehát akár már a harmincas évek végén megtörténhet.
Drámai hatással járna
Valószínűbb, hogy az évszázad közepéig leállhat az áramlat, minthogy nem
- mondta el az Agrárszektornak Ürge-Vorsatz Diána klímakutató. A CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke hozzátette: fontos leszögezni, hogy ez a mostani kutatás egyetlen szakmai műhely munkája.
Az ugyanakkor ijesztő, hogy most már az ötödik független szakmai műhely független kutatási módszerekkel jutott nagyon hasonló eredményre. Szerencsére még mindig nem garantált, hogy leáll az áramlat, de egyre nagyobb a valószínűsége.
A klímakutató szerint nagyon fontos lenne, hogy sürgősen tegyünk ennek megelőzéséért és ne hagyjuk bekövetkezni. Hozzátette: ha az áramlás leállása mégis bekövetkezik, annak drámai hatása lenne Európa éghajlatára.
Mára egyértelmű: a klímaváltozás áldozata lett a mezőgazdaság
Hideg és kevesebb csapadék vágná haza a mezőgazdaságot
Nyugat-Európa, és különösen az északnyugati térség éghajlata nagyon jelentősen megváltozna ezek alapján a kutatások alapján. Norvégia és az Egyesült Királyság nyugati partjainak átlaghőmérséklete akár 20 fokkal is lecsökkenhet, ami kirívó változásokat eredményezne. Az északi sarki jég akár leérhet az Egyesült Királyságig – áll a kutatásban.
A mi számunkra az az aggasztó, hogy egyrészt Közép-Európa is fog hűlni, igaz, nem ennyire drasztikusan, és ezt azért valamennyire mérsékli maga a globális felmelegedés. Viszont inkább az az ijesztő, hogy az Atlanti-óceán felett keletkező csapadékfelhőből is kevesebb lesz, amiből Magyarország is kapja a csapadékot.
Ha az óceán felülete hűvösebb lesz, az nagyban csökkenti a párolgást. A hidegebb felületről jóval kevesebb csapadékfelhő képződik.
Vagyis minden valószínűség szerint, ha ez bekövetkezik, akkor jelentősen csökkeni fog Európa csapadéka. Ez a lehűléssel együttesen Európa mezőgazdaságát térdre kényszerítené.
A kutató elmondta: Európa különlegesen termékeny mezőgazdasága egyértelműen a klíma miatt lehetett sokkal termékenyebb, mint a világ összes többi területén. Ha ennyire gyökeresen megváltozna a klíma, akkor nem maradna Európa az egyik legfejlettebb agráriummal rendelkező kontinens.
Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozta: még meg lehet akadályozni, hogy ez bekövetkezzen, az lenne a fontos, hogy mindent megtegyünk ennek érdekében.
