Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A gazdák egyre többször tapasztalják tavasszal, különösen március végén, illetve áprilisban, hogy a korai érésű, korai virágzású és rügyfakadású gyümölcseik elfagynak - mondta az InfoRádióban Kovács Erik, az intézet vezető kutatója. A kutató kifejtette, a tavaszi fagyok összességében az elmúlt 15 évben 20-25 százalékkal csökkentették a magyarországi gyümölcstermesztést. Az összes időjárási körülmény körülbelül 5000 milliárd forint kárt okozott a magyar agráriumnak, a gazdáknak és az államnak is. A szakember kitért arra is, hogy a mostani klímaszimulációk alapján a telek egyre enyhébbek lesznek, a tavasz egyre hamarabb fog kezdődni - ez a tendencia már az elmúlt 30 évben is megfigyelhető és tovább fog folytatódni.
Riasztó jóslat érkezett: durva, ami magyar gyümölcsösökre várhat a jövőben
Ha továbbra is ilyen ütemben halad az intenzív melegedés, akkor még korábbra fognak tolódni a rügyfakadási időszakok. A legpesszimistább forgatókönyvek szerint akár 30-35 nappal korábbra is, például a szőlő, a meggy, a kajszibarack, illetve az alma esetén. Ez önmagában egyébként nem jelentene még problémát, a gond sokkal inkább azzal van, hogy az éghajlat nem tudja követni a növények fenológiai eltolódását. Tehát, amikor a kisebb hideghullámok jönnek, azaz a pár napig tartó reggeli fagyok, óriási pusztítást fognak végezni a mezőgazdaságban. Az előrejelzések 2050-es, 2060-as évtizedekre a maihoz képest akár 85-90 százalékkal kevesebb termést is mutatnak, különösen az alacsony dombsági és síksági területeken.
A fagy ellen nagyon nehéz védekezni, vagy a fagykárokat megelőzni. Mint mondta, természetesen vannak különböző módszerek, amiket már hosszú ideje alkalmaznak, például a meszelés, vizes permetezés, légkeveréses fagyvédelem és a füstölés, ám ezek már nem mindig elegek a változó klimatikus és környezeti körülmények ellen. Tehát egyszerre kell az aktív védekezési, technológiai formákat használni (amik általában precíziós, illetve különböző agrármérnöki, agrártechnológiai módszerek), talajvédelmet alkalmazni és a megfelelő talajadottságokat kihasználni, valamint a megfelelő, klímareziliens fajokat kiválasztani
- írja a lap.
