Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az első kérdésre rögtön válaszolunk: ez a szójabab mozaik vírus (SMV) fertőzés tünete. Ezzel a tünettel Ausztriában is foglalkoztak (forrás: AGES - Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH-2021.), igyekeztek fajtánként bonitálni a tünetek előfordulásának mértékét. A szakirodalom szerint az SMV nemcsak vírusvektorok útján képes fertőzni, hanem fizikai úton is, tehát jogos a kérdés: terjedhet-e vetőmaggal ez a betegség?
A kérdés tisztázásához két különböző fajta magjából válogattunk tünetmentes, cirmosan foltos és teljes felületen elszíneződött magokat, majd ezeket külön-külön tenyészedényben neveltük. A csírázási erélyben, csírázási %-ban nem tapasztaltunk eltérést a különböző magvakból fejlődő növények esetében. 30–40 cm-es magasság elérésekor levélmintát szedtünk (küllembeli eltéréseket azonos fajtán belül ekkor sem tapasztaltunk a különböző tünetekkel rendelkező, ill. tünetmentes szójababból származó növényeknél). A levélminták SMV vizsgálatát a Nébih velencei laboratóriuma végezte (módszer: EPPO PM 7/125, ELISA kit Bioreba 081500). A vizsgálat eredménye minden esetben negatív lett. Valószínűsíthető, hogy a vetőmaggal az SMV nem terjed.
Egy fajtából elegendő foltos tüneteket és tüneteket nem mutató mag állt rendelkezésünkre, így azokat külön-külön szántóföldi kisparcellákban is elvetettük. A termésátlag a tüneteket nem mutató magokkal elvetett parcellánál 3,77 tonna, a tüneteket mutató magokkal elvetett parcellánál 4 tonna volt hektáronként. Tehát termésátlag tekintetében nem volt kimutatható depresszió a tüneteket mutató magból származó növényállománynál.
Terepszemléink során különféle fajtából SMV tünetgyanús levélmintát is szedtünk, majd mindegyiket bevizsgáltattuk PCR-vizsgálattal SMV-re a Nébih budapesti laboratóriumában.
2023 őszén SMV-fertőzöttnek vélt szójaállományokból növénymintákat vettünk és növényenként néztük meg a foltos magok arányát hüvelyemeletenkénti bontásban. Egy növény annál kevesebb magot termett, minél magasabb volt a tünetet mutató szemek aránya. A vizsgálatkor tapasztaltuk, nem ritka, hogy az erősen fertőzött növényekben teljesen tünetmentes, vagy tünetmentes és tünetet mutató magokat tartalmazó hüvelyek is előfordultak.
A nagy arányban foltos magokat tartalmazó termés kellemetlen benyomást kelt az avatatlan szemlélődő számára, óhatatlanul minőségi problémákra gyanakodhat. Vizsgálataink szerint erre semmi okuk nincs: az 1. táblázatban közöljük azokat az eredményeket, amelyek a tünetet mutató és a tünetmentes magok beltartalmi analíziséből származnak. A tüneteket mutató (foltos) szemek nyersfehérje-, nyerszsírtartalma magasabb volt, mint a tünetmentesé, beltartalmi depresszió a fontosabb paraméterek tekintetében nem volt tapasztalható. Az elszíneződés egyébként csak a héjon van jelen, annak eltávolításakor mi is meggyőződhetünk arról, hogy a mag belsejében a foltosság nem alakul ki. Az ilyen termény felhasználása nem jelent kockázatot, csupán optikai értelemben okozhat kellemetlenséget.
A fentieket összefoglalva tehát megállapítható, hogy komoly félelemre nincs oka azoknak, akik az SMV-fertőzés tüneteit tartalmazó magot vetnek, vagy terményt dolgoznak, használnak fel. Akinél viszont ilyen mag terem, el kell gondolkodnia a vírusvektorok (szakirodalom szerint pl. levéltetvek, tripszek) ellen alkalmazható technológiai megoldásokon a következő termesztési szezonban.
A cikk szerzője: Garamszegi Tibor, Gabonakutató Nonprofit Kft. (A szerző munkáját segítette Balassa György a Gabonakutató Nonprofit Zrt.-től és Krizbai László, a Nébih laboratóriumi referense.)