Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Európa déli, mediterrán réigója, az észak-afrikai partszakasszal egyetemben, komoly szárazsággal néz szembe. A Euronews nemrég arról számolt be, hogy az Európai Unió területének körülbelül 17 százalékán komoly vízhiányos állapot áll fenn. Ez pedig mind a lakossági ivóvízellátásra, mind a mezőgazdaságra, mind pedig a környezetre hatalmas hatással lesz idén. A portál által megkérdezett szakértő, Andrea Toreti, a Kopernikusz program Kopernikusz Európai és Globális Szárazsági Megfigyelőközpontok projektjének koordinátora azt nyilatkozta, hogy Európa számos területén az adatok szerint a vízhiányos állapot már most rosszabb képet fest, mint ahogy az a történelmi aszály évében, 2022-ben kinézett. A mediterrán területeken pedig komoly, strukturális időjárási átalakulások és szárazságok várhatók. Dél-Európában ugyanis a csapadékos tél kellene ellensúlyozza a száraz nyarat, és feltöltse a vízkészleteket, azonban Európa csapadékmintázata a klímaváltozás miatt éppen gyökeresen átalakul.
Szardínia szigetén sok helyen már január elején öntözési tilalmat vezettek be. Szicíliában az elmúlt év második felében olyan csapadékmentes állapot állt be, hogy a sziget az elmúlt száz év legszárazabb hat hónapját élte át. Ráadásul, ha érkezne is csapadék, annak sem örülhetnek majd felétlenül a gazdák, ugyanis a fokozottan kiszáradt talaj erózióját csak gyorsítja az eső. Közben Dél-Európa más részein is súlyos a helyzet. Katalóniában már a hónap elején veszélyhelyzetet hirdettek a szárazság miatt. A Spanyolország keleti részén lévő autonóm terület víztározói februárra már csak 16 százalékos kapacitáson álltak. A régió egyes vidékei pedig már három éve nem láttak csapadékot.
A katalánoknál a gazdák és a civilek együtt küzdenek a szárazsággal
A Spanyolország keleti részén tapasztalt, komoly szárazságok Európa egyik éléskamráját veszélyeztetik. A mostani aszály az Ebro folyó deltájának területén különösen nagy kihívást jelent, ahol Nyugat-Európa egyik legnagyobb vizes élőhelyét, és Spanyolország egyik fontos mezőgazdasági termelő régióját egyszerre kéne megvédeni a kiszáradástól. A Euronews erről néhány hete számolt be. Spanyolország a kontinens egyik vezető rizstermelő országa, az EU teljes termelésének 30 százalékát adja ki. Hagyományosan Sevilla régiója volt az ország legnagyobb rizstermelő területe körülbelül három évvel ezelőttig, a klímaváltozás miatt ugyanis néhány év alatt meredeken zuhanni kezdett az andalúziai rizstermelés, Sevilla környékén csak 2021-ben a rizs termelése 53 százalékkal, a következő évben egy év alatt 69 százalékkal, tavaly pedig már egy év alatt 96 százalékkal zuhant le. Ezért más rizstermesztő területek, például az Ebro deltája, felértékelődtek. Azonban, mivel a rizs a katalán régió leggazdaságosabb haszonnövénye, a környezetre is nagyobb terhet ró a nagyobb mennyiségű rizstermesztés. Mindeközben azonban a szárazság miatti vízhiány alaposan lecsapolta az Ebro folyóban elérhető vizet. Mostanra az öntözhető területek a szárazság előttinek a felére zsugorodtak.
A közeli Agrár- és Élelmiszertudományi és Technológiai Kutatóintézet (IRTA) most a helyi önkormányzat, a gazdák és a természetvédők bevonásával új öntözési technikákkal kísérletezik. Az öntözésre fordítható vizet ugyanis a hatóságok 50 százalékkal csökkentették. A mostani kísérleti öntözési módszerekkel periodikusan öntözésmentesen hagynák a rizsföldeket, illetve, időről időre elárasztanák, aztán lecsapolnák azokat a növények növekedési szakaszában. A cél az lenne, hogy csökkentsék a rizstermesztés vízigényét és tudjanak mezőgazdaságban tartalékolni a vízzel akkorra, amikor az aszály súlyosbodik.
Magyarországon is egyre nagyobb kihívás lesz az aszály
A magyar gazdáknak az év nem hozott a 2022-eshez hasonló fejfájást az aszály kapcsán, különösen a tavalyi év végén volt elég csapadék. Sőt, februárra inkább a túl sok eső okozott problémát, komoly belvízkárokkal néznek szembe a gazdák, ami sok helyen lehet, hogy teljesen tönkre is tette az őszi kalászos vetést. Az országban az éves csapadékmennyiség 600-700 mm között mozog, az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályt monitorozó weblapja szerint az elmúlt 12 hónap csapadékeloszlásában 2023 decemberében 109,8 mm csapadék esett, 2024. januárjában 22,3 mm, februárban pedig 18,1 mm.
Soha rosszabbat: kis bosszúság, nagyobb öröm a sok csapadék
Durva pocokinvázió, komoly belvízkár miatt aggódnak a termelők
Azonban általában véve, csapadékhiányos időszakok miatt ma nagyobb arányban alakulnak ki aszályok, aminek az Alföld különösen ki van téve. Az ELTE kutatói nemrég publikált tanulmányukban arra jutottak, hogy ennek a vízszabályozások és a nagyüzemi művelés az eredendő oka. Ugyanis, a nagyüzemi gépekkel való művelés miatt összetömörült talajban kialakul egy vízzáró réteg. A vízszabályozások szintén csökkentették a táj víztároló képességét. Emiatt a talaj feletti légréteg is szárazabb, és amikor a hidegfrontok az Alföld fölé érnek, akkor kiszáradnak, és elmarad a csapadék. Sőt, nemcsak, hogy kimaradnak a nyári zivatarok, hanem erős széllel haladnak tovább, súlyosbítva az aszályokat. Az ELTE tudósai szerint erre csak az lenne megoldás, ha visszaállítanánk a vizes élőhelyeket, és ezekre a területekre el kéne juttatni a téli csapadék és a hóolvadás miatti többletvizet, párologtató növényzetet kéne telepíteni.
Magyar megoldás segíthet elkerülni az aszályokat az Alföldön
Hosszú távon a magyar termelők az egész országban egyre több szárazsággal fognak szembenézni. A Szegedi Tudományegyetem tudósainak egy 2022-es kutatása azt mutatta ki, hogy miközben az országban a következő évtizedekben a heves csapadékos napok száma 20-40 százalékban fog növekedni, az aszályos időszakok is 20 százalékkal lesznek átlagosan hosszabbak.
