Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Több olyan időjárási front is érintette Magyarországot az elmúlt tíz napban, melyekből a Dunántúlon vagy az északi országrészben számottevő, 15-30 mm csapadék hullott, az Alföldön azonban nagy területen 5 mm sem esett - derül ki a HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. A mögöttünk álló 30 nap csapadékösszege is hasonló területi elrendeződést mutat, az Alföld középső és keleti tájain sokfelé a fele sem esett le az ilyenkor szokásos mennyiségnek, míg a Dunántúl nyugati tájait 20-30 mm-rel több eső öntözte az ilyenkor szokásosnál.
Az év első három hónapjának csapadékmennyisége az említett nyugat-dunántúli és északi tájak kivételével hazánk jelentős részén 30-60 mm hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, és ez a hiány a talajok nedvességtartalmában is megmutatkozik. Tavaly év végén országszerte feltöltődött a talaj, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A középső talajréteg még kielégítő mennyiségű vizet tartalmaz, a felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj.
A hőmérséklet a húsvéti ünnep alatt a nyarat idézte, több napi melegrekord is megdőlt. Hétfőn volt a legmelegebb, ekkor az esti órákban érkező hidegfront előterében 25-30 fokig melegedett napközben a levegő. Keddre jelentősen 10-20 fokkal visszaesett a hőmérséklet, de ezzel még mindig a sokéves átlag környékén maradt. Fagy utoljára a múlt hét elején veszélyeztette a virágzó gyümölcsfákat, a kedd reggelre átvonult hidegfront mögött szerda hajnalban nyugalomba jutott levegőben bár többfelé 5 fok alá hűlt a levegő, de 2 méteres magasságban fagy sehol sem alakult ki. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga tartósan, már egy hete országszerte meghaladja a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokos küszöbértéket, jelenleg 11-14 fok között alakul.
Az őszi vetések, ahol nem volt tartós belvíz, jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok tábláinak többsége már szárba indult, az őszi káposztarepce pedig sárgabimbós, helyenként már a virágzás is elkezdődött. Az Alföldön, főleg az északi részén még mindig vannak belvízfoltok, ezek kiterjedése csökken, de a vetések ezekben a foltokban kipusztultak. A tavaszi vetésekhez az Alföldön igen nagy szükség lenne további csapadékra, a magágy előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj. Sokféle gyümölcsfa virágzik jelenleg, és az erdők is lombosodnak már, több héttel korábban a szokásosnál.
Az elmúlt napokban a délnyugati országrészben volt esős az idő a leghosszabb ideig, arrafelé a számított levélnedvesség-tartam (amikor vizes volt a növények levélzete) 25-35 óra között alakult, míg az ország nagy részén az időszak kevesebb, mint 10%-át tette ki (9. ábra). A párás időszakok hossza is alacsonyan maradt. Növényvédelmi szempontból ez kedvezőnek tekinthető, a gombás megbetegedések terjedésének ez a száraz időszak nem optimális.
Nagyrészt száraz, meleg idő jön a következő napokban. Ma éjszaka egy átvonuló fronthoz kötődően eshet főként az északi és a keleti országrészben némi eső, ezt követően azonban a jövő hét közepéig nem várható csapadék. A levélnedvesség-tartam jellemzően alacsony marad, ugyanakkor a talajok tovább száradnak, ami az Alföldön jelent egyre növekvő problémát. A hőmérséklet péntektől ismét nagy területen emelkedik napközben 20 fok fölé, vasárnaptól pedig ismét nyáriasan meleg, 23-28 fok közötti maximumok lesznek jellemzők. Éjszakánként továbbra sem várható fagy, 10 fok köré hűl a levegő, ennél kissé hűvösebb péntek hajnalban lehet. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a jövő hét elejétől már a 15 fokot is meghaladja.
