Korábbi évek tapasztalatai alapján az idei sem hozta a régen tanult időjárási normákat, szinte azt is mondhatnánk, nem lehet bízni az évszakokban. 2024 ismét változékony időjárással lepte meg a szőlészeket, elég, ha a március végi hajnali fagyokra, vagy a hirtelen felmelegedésre gondolunk. A kellemes, már-már nyári melegben a szőlőnövények nagyon intenzív hajtásnövekedéssel indultak, amelyet segített a talajvíz, illetve az eddig lehullott csapadék is. Országos viszonylatban körülbelül 4 héttel hamarabb indult be a rügyfakadás, mint ahogy az megszokott, ami azt eredményezi, hogy a védekezést is hamarabb kell elkezdeni, emellett a megszokott 7-8 kezelések száma is nőni fog.

Az időjárás a károsítóknak kedvez

A rügyfakadást követően nagyon gyorsan fejlődnek a szőlő hajtásai. Mivel hideg éjszakákra már nem lehet számítani, állandósul a meleg tavaszi időjárás, így az első permetezéssel nem késlekedhetünk, ugyanis a jelenlegi felmelegedés és a páratartalom nagyon kedvez a kórokozóknak, kártevőknek.

Az enyhe tél nem pusztította el a lisztharmat kazmotéciumokat, amelyek az őszi csapadékkal a kéregrepedésekbe mosódva átteleltek, így az idei évi fertőzés forrásaivá váltak. A fejlődésük a hideg éjszakák hiányában idén gyors folyamattal indul be, ezért érdemes figyelni a levelek fonákján láthatóvá váló első szőlő lisztharmat-telepeket

- mondta Zsigó György, okleveles agrármérnök, növényorvos és talajtani szakmérnök az Agrárszektornak. Ha a levelek egészségesen fejlődnek, hamarosan elérik - vagy egyes fajtáknál már elérték - azt a méretet, amelyen a fás részeken telelő lisztharmat aszkospórái könnyen megtapadhatnak. A spórák szóródása csapadékos napok után következnek be, amikor az elfásodott tőke vagy hajtás felületéhez közelebb eső leveleken kapaszkodnak meg. Nevéből adódóan harmatszerű bevonatukat nehéz észrevenni, ezért óvatosnak kell lennünk ebben az időszakban. A legfontosabb, hogy a spórák megtapadását megakadályozzuk, hogy szaporodásuk ne tudjon beindulni. A jelenlegi felmelegedéses napszakok miatt védekezni kell a lisztharmat ellen, amely a betegség megelőzésének leghatásosabb módja. A szőlőlisztharmat elleni védekezés célja nem csupán a lomb és a fürt védelme, hanem fontos az áttelelő inokulum mennyiségét is akár célzottan csökkenteni.

A szőlő peronoszpóra csak akkor fertőzhet, ha rövid idő (pár nap) alatt 10 mm körüli csapadék hullik és nem hűvösek az éjszakák, a levegő hőmérséklete 10 fok feletti. Mivel ezek a feltételek teljesültek, így a kén hatóanyag mellé tervezzük be a peronoszpóra elleni készítmény kijuttatását is. A peronoszpóra elleni védelemről már a szőlő fakadását követően gondoskodni kell. A fakadást követően felgyorsul a hajtások növekedése, intenzív vegetatív gyarapodásnak indul a növény. A gyorsan fejlődő zöld tömeg védelmét felszívódó készítménnyel lehet igazán hatékonyan „lekövetni”. A kálium foszfonát (foszforossav) rendkívül gyorsan szívódik fel és szállítódik a növényben, folyamatos belső védelmet nyújtva a peronoszpórával szemben az intenzíven növekvő növényi részekben is. Védő hatása akkor érvényesül megfelelően, ha „feltöltjük” vele a növényt.

A rügyfakadás után a meleg napokon a nedv- és szénhidrátdús hajtáskezdeményeket károsíthatják a szőlő levélatkák, vagy a szőlő tripszek. Az enyhe telek után nagy számban éledő kártevők akár súlyos gyengülést is okozhatnak a tőkén. Ezért időben be kell avatkozni. A kártevők beazonosítása ekkor azért fontos, mert az atkák ellen hatásos rovarölő szerek a tripszek ellen hatástalanok!

A permetezés során a levelek minden oldalát törekedjünk kezelni, úgy, hogy a permetlé ne folyjon meg, mert a levelekről lecsepegő szer hatáscsökkenést is jelent. Apró cseppmérettel teljes fedettséget próbáljunk elérni.

A védekezés kulcskérdése elsősorban a megelőzés. Érdemes már az aszkospóra-szóródás időszakában, nagyjából 20 cm-es hajtáshossznál megkezdeni a védekezéseket, hogy a kártétel szempontjából legkritikusabb időszakban, amikor a bogyók fogékonyak, azaz a virágzás és fürtzáródás között ne legyen nagy fertőzési nyomás. Még virágzás előtt tehát felszívódó hatóanyagú készítményeket is be kell vetni a kén mellett. A fürt sikeres megvédése után a lombvédelemre koncentrálhatunk.

Aki most jut ki a szőlőjéhez, annak a kertbarátnak a kéntartalmúak mellé egy felszívódó gombaölőt is javaslok. Az érzékeny fajtáknál is bevetném azokat a felszívódókat (szaknyelven szisztemikus készítményeket), amelyekkel egyébként egy átlagos évben a virágzás után, fürtmegnyúlásnál kezdenek el permetezni. Bármelyik kéntartalmú gombaölőt választhatják

- hangsúlyozta Zsigó György. A felületen élő gombákat, rovarokat kiszárítják a narancsolaj tartalmú készítmények, ezekkel is próbálkozhatnak. A gomba további terjedése és a helyi időjárás függvénye szabja meg a permetezések gyakoriságát is. Ebben csak a szőlősgazda tud dönteni. A későbbiekben újra elő lehet venni a kéntartalmú szereket. A fejlettebb bogyókat már nem tudja megtámadni a lisztharmat, de mindvégig követni kell a gombát a lombon is, mert a leveleken alakulnak ki azok az áttelelő képletek, melyekről jövő tavasszal indul a fertőzési hullám. Az egészséges levelekre az idén is szükségük van a tőkéknek, mert ezek termelik a cukrot a bogyókba - fejezte be a szakember.