Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2024.04.17.) napon.

2024.04.17. szerda: A felhőzet hazánk délkeleti, keleti részén is szakadozik, arrafelé rövidebb, másutt hosszabb időre is kisüthet a nap. Elsősorban a Salgótarján-Szeged vonal szélesebb sávjában, valamint a Dunántúl nyugati és északi tájain alakulhatnak ki a déli óráktól záporok, jégdara záporok, amelyeket villámlás, dörgés is kísérhet. A hegyekben hózápor is lehet. Az északi, északnyugati szelet az ország nyugati felén élénk, néhol erős lökések kísérik. Emellett záporok, zivatarok környezetében is lehet átmeneti szélerősödés.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 16 fok között alakul.
Késő estére 6 és 11 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Hazánk fölött hidegfront haladt át, ezért csökken a szervezet energiaforgalma, alapanyagcseréje, lassul a légzés és a keringés, valamint az izomtevékenység is a legszükségesebbre csökken le.

A következő napon várható időjárás

2024.04.18 csütörtök: Gomolyfelhős, napos időre számíthatunk, a keleti országrészben több, nyugaton kevesebb felhővel. Szórványosan valószínű zápor, zivatar. Az északi, északnyugati szelet élénk, a Dunántúlon és az északkeleti tájakon néhol erős, illetve viharos közeli lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 16 fok között alakul.

Friss híreink:

Egyre több ilyen paradicsomot árulnak a magyar boltokban: ezt jó, ha mindenki tudja

Körülbelül 20 ezer tonna paradicsom érkezik be évente külföldről Magyarországra, a behozatalra elsősorban az októbertől márciusig terjedő időszakban van szükség - tudta meg az Agrárszektor a FruitVeB-től. Kiemelték, hazánk legfontosabb beszállítója a téli időszakban Spanyolország, de az utóbbi két-három évben jelentős mértékben nőtt a Törökországból és Bulgáriából - ami valószínűleg szintén török áru - vásárolt paradicsom mennyisége is. 2018 óta ugyanakkor egyre többet exportálunk is a zöldségből, a kivitel mára már meghaladja a 15 ezer tonnát is, a legnagyobb mennyiséget Romániába visszük. Nincsenek azonban könnyű helyzetben a magyar termelők, komoly kihívást jelent ugyanis az ágazatban a munkaerő-ellátottság mennyiségi és minőségi korlátja, valamint a munkabérek folyamatos emelkedése.

Sokan már meg sem művelik a villányi és tokaji szőlőket

Sorra tűnnek fel az ország legkülönfélébb borvidékein a megműveletlen szőlők, amelyekből érezhetően több van, mint a korábbi években. A jelenség mára a nagy hagyományokkal és presztízzsel rendelkező villányi és tokaji szőlőket is elérte. A termelők rezignáltságának hátterében a hosszú évek óta rendkívül alacsony szőlőfelvásárlási árak állnak, amelyekből szinte képtelenség nyereségesre kihozni a gazdálkodást. A megoldásra nincs sok idő, az elhanyagolatlan szőlő ugyanis 2-3 év alatt tönkremegy, azt olyan költségek mellett lehet csak rendbehozni, hogy még az újratelepítés is járhatóbbnak tűnik. Márpedig hosszabb távon sem látszik, hogy mi hozhatna változást: a fogyasztói szokások változása, a csökkenő kereslet és a nyomott árú exportértékesítés miatt a borászok sincsenek abban a helyzetben, hogy többet fizessenek a szőlőért, arra pedig gondolni sem mernek, hogy megvegyék és műveljék a mostoha sorsra jutott dűlőket.

Megtudtuk: kaotikus évre számítanak a magyar méhészek

Nem sok jót várnak az idei évtől a magyar méhészek. Az előző év végén a sokáig tartó és meleg őszre jött egy enyhe és csapadékos tél, ami megviselte a méhcsaládokat. A szakemberek szerint idén lényegében már januárban elkezdődött a méhészeti szezon, a korán berobbanó tavasz pedig olyan körülményeket teremtett, hogy olyat még az évtizedek óta a szakmában dolgozó veteránok se láttak. Az Agrárszektornak nyilatkozó méhészek szerint még nem lehet látni, hogy milyen lesz ez az év az ágazatban, az viszont már most biztosra vehető, hogy repcemézből kevés lesz, és az akácméz mennyisége is kérdéses. Tetézi a gondokat, hogy nincs, vagy csak alig van felvásárlás, és a felvásárlói árak továbbra mélyen az önköltségi szint alatt vannak.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Az épülő gigagyárak sem mentenek meg: még csak most fog igazán lemaradni a V4-től Magyarország?

Miközben a foglalkoztatási ráta stabilan magas Magyarországon, a gazdaság zsugorodik, amely aggodalomra ad okot. Bod Péter Ákos szerint is feltűnő, hogy ilyen körülmények között az átlagos termelékenység nem alakul jól. A volt jegybankelnök kérdésünkre kifejtette: ezek nem teljesen magyar ügyek. Máshol is meglehetősen magas a foglalkoztatási ráta, mérsékelt növekedés mellett. Ugyanakkor Magyarországon vannak sajátos okai is ennek a helyzetnek. A GKI szerint a probléma abban gyökerezik, hogy a korábbi ágazati struktúra módosult, a kisebb hozzáadott értékű iparágakba áramlik a munkaerő.

Itt az újabb mesterterv: eztán csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A kismama műszakok új lehetőségeket nyitnak meg a munkaerőpiacra visszatérő nők számára, lehetővé téve számukra, hogy újra beilleszkedjenek a munka világába, miközben gyermekeikkel is foglalkozhatnak. Ezek a műszakok nem csupán a nők számára kínálnak előnyöket, hanem társadalmi szinten is pozitív hatással bírnak. A kismama műszakok bevezetése nem csak a családoknak jelent segítséget, hanem a gazdaság egészének is előnyös, mivel a nők munkavállalása hozzájárul a GDP növekedéséhez. Felkerestük Fazekas Éva Jobangelt, az álláskeresők védangyalát, hogy válaszoljon kérdéseinkre, amelyek rávilágítanak a kismama műszakok jelentőségére és a munkaerőpiacra való visszatérésben rejlő kihívásokra.