Az elmúlt szűk esztendőben másról sem lehetett hallani, hogy szerte a világon hónapról hónapra megdőlnek a melegrekordok, ami alól Magyarország sem volt kivétel. 120 éve, amióta meteorológiai adatokat mérnek az országban, soha nem volt még olyan enyhe a tél, vagy olyan meleg a március, mint most - mondta Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára. A szakember emlékeztetett, hogy az elmúlt hétvégén is több melegrekord megdőlt, a Baja Csillagvizsgáló állomáson például 31,2 fokos csúcshőmérsékletet mértek, ami 2,5 fokkal szárnyalta túl az 1939-es túrkevei 28,7 fokos napi rekordot - olvasható az Infostart oldalán.

A mezőgazdaság szempontjából az sem segíti a helyzetet, hogy meleg, szárító szelek fújnak, a csapadékeloszlás pedig egyre rapszodikusabbá válik

- emelte ki a Magosz főtitkára.

Cseh Tibor András hozzátette, hogy a csapadékeloszlás szempontjából az ország teljesen kettévált: amíg a Dunántúlon sok helyen még mindig a belvízzel küzdenek, addig Kelet-Magyarországon - az agrárium szempontjából rendkívül fontos - tavaszi csapadék körülbelül 30%-a még nem hullott le, de az alföldi térségekben ennél is rosszabb a helyzet. Pedig a tavaszi vetéseknek erre nagyon nagy szüksége lenne, hiszen a magágy előkészítéséhez és a csírázáshoz jelenleg túl száraz a talaj - magyarázta a Magosz főtitkára, megjegyezve: a keddi lehűlés szolgál ugyan némi csapadékkal, korántsem biztos, hogy a nyugatról érkező esőfelhők kellő mennyiségben eljutnak az Alföldig is.

Az elmúlt időszak rendkívül csapadékszegény időjárása és a gazdálkodói visszajelzések alapján a NAK és a Magosz már kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ennek értelmében, aki nem rendelkezik vízjogi engedéllyel, egyszeri alkalommal - egy 30 napos időszakban - az is rendkívüli öntözésre kap lehetőséget, mérsékelendő a szárazság hatásait. A korábbi években, amikor kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot, 20%-kal tudták megnövelni az öntözött területek arányát, amivel a szakember szerint nagyon komoly termésmennyiséget tudtak megmenteni.

Miután a rendkívüli öntözési célú vízhasználat közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúzással történik, eleve akkor van erre lehetőség, ha a közelben van vízkivételi lehetőség; a kútból történő öntözésre ez nem vonatkozik

- húzta alá Cseh Tibor András.

A Magosz főtitkára kitért arra is, hogy az elmúlt években elindult egy átfogó stratégiai program a vízgazdálkodás fejlesztésére, ugyanis Magyarország az aszályok ellenére vízkibocsátó ország, magyarán: ami befolyik az országba, annál három balatonnyival nagyobb vízmennyiséget engedünk ki. A főtitkár szavai alapján az „igazi” probléma a csapadék rapszodikusabbá válása, hogy az eloszlása egyre inkább egyenetlenné válik. Vagyis jön egy nagy nyári eső, ami elmossa a talajt, majd egy-két hónapig semmi. Éppen ezért kardinális kérdés, hogy a lehulló csapadékot be lehessen tárazni, hogy aztán a szárazabb időszakokban ebből tudjanak öntözni.

Nehéz helyzetben a magyar gazdák: mi lesz így a tavaszi vetéssel?

Már javában zajlanak a tavaszi vetések, de egyre nagyobb problémát jelent a földeket sújtó csapadékhiány.

Óvatosak a magyar gazdák: váratlan esemény dúlhatja fel a terveiket

A pockok mellett az enyhe és csapadékos tél is okozott problémákat az őszi vetésű gabonáknál.