A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a NAK és a MAGOSZ kezdeményezte az Energiaügyi Minisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ezt követően az energiaügyi miniszter 2025. március 1. napjától kezdődően elrendelte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését - derült ki az Agrárkamara közleményéből.

Mint írták, Európa időjárását jelenleg hatalmas kiterjedésű anticiklon határozza meg, amelynek hatására egész Európában, de különösen Kelet-Közép-Európa legnagyobb részén a szokásosnál jóval szárazabb az idő. Az erősen aszályos 2022-as év februárjához képest is nagyobb mértékű hazánk aszályhelyzete. Az Adria teljes térsége aszállyal érintett, ami azért jelentős, mivel a legtöbb csapadék innen szokott érkezni hazánkba. Magyarország keleti és északi szomszédainál is már februárban felütötte a fejét az aszály, ami ott nem volt jellemző az elmúlt években. Hazánkban az októbertől márciusig tartó téli vízellátási időszak jóval szárazabb volt az átlagnál, a sokévi átlaghoz képest decemberben közel 50%-kal, januárban közel 35%-kal, februárban pedig 50%-kal kevesebb csapadék hullott.

Bár a napokban lehullott csapadékmennyiség kielégítő volt, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vízgyűjtőn lévő jelentős vízhiányt egy heti csapadék nem képes pótolni. A Kárpát-medence 20%-kal gyorsabban melegszik, mint Európa más térségei, a hőségnapok száma radikálisan megemelkedett az elmúlt években, így óriásiak a párolgási veszteségek.

A felszíni vízhozamok csökkennek, különösen igaz ez az Alföldre, ahol a Tisza vízhozamának 30%-a hiányzik, és az utánpótlás is elmarad, hiszen a Duna vízgyűjtőjén nagyon kevés hó van, a Tisza vízgyűjtőjén pedig gyakorlatilag nincs. A MAGOSZ és a NAK mindezek miatt a korábban megszokottnál is hamarabb kezdeményezte a vízhiányos időszak kihirdetését.

A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek a lehetőségnek a bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználathoz első körben a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását kell beszerezni, melyhez egy adatalapot kell kitölteni. A Vagyonkezelői hozzájárulási kérelmet a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok részére kell benyújtani. További részletek ezen a linken találhatók. Ezt követően a vagyonkezelői hozzájárulás mellékelésével kell a Rendkívüli vízhasználathoz szükséges adatlapot a területileg illetékes vízügyi hatóságokhoz (Kormányhivatalokhoz) bejelenteni.

A NAK által készített, rendkívüli célú vízhasználattal kapcsolatos teendőket tartalmazó útmutató a NAK portálján a „Kézikönyvek, kiadványok” menüpontban érhető el. A felületről letölthetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani egyrészt a vízügyi igazgatóság, másrészt a vízügyi hatóság részére.