Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ahogy azt az Agrárszektor korábban már megírta, többek között a veszettség terjedésére is kedvezőtlenül hatott az orosz-ukrán konfliktus. Most azonban a Kárpáti Igaz Szó az ukrajnai háború súlytotta erdőterületek állapotáról adott ki közleményt. A számok még annak ismeretében is meglepőek, hogy idestova több mint két éve komoly pusztítást végeznek a háború résztvevői az érintett területeken. Az ukrán NGL Médiaműhely készített erre vonatkozó műholdfelvételeken alapuló felméréseket. Ezek alapján elemezték ki, hogy milyen veszteségek érték Ukrajnát a természeti értékeket illetően. Az elemzések szerint az ukrán erdők közel 30 százaléka károsult valamilyen formában. Az elmúlt két évben csaknem 60 ezer hektár erdő teljes egészében megsemmisült, ami nagyjából 360 millió dolláros veszteséget jelent. Ez egy olyan tiszta veszteség, amiben még nincs benne a helyreállítás költsége, tehát gyakorlatilag csak a megsemmisült faanyag értékét mutatja ez az összeg. Ha idővel úgy döntenek, hogy a természetes újulat mellett mesterséges erdőtelepítéseket végeznek, a költségek a fentebb említett többszörösére is rúghatnak.
Az Ukrajna keleti részén fekvő Luhanszk megye szenvedte el az egyik legnagyobb károsodást. Erdősültségének aránya megközelítőleg 11 százalék volt. Az említett megye természeti értékeit alapvetően a szén, kavics, mész, földgáz, arany, és jelentős mennyiségű ásvány adja. Ennek és a földrajzi fekvésnek tükrében egyértelmű, hogy az erdők pusztulása komoly következményeket von maga után. Ilyen például az erózió. Hiszen a fák lombjukkal, törzsükkel és gyökerükkel egyaránt védték a területet minden felszíni, felszínt pusztító erőtől. Legyen szó akár vízről, akár szélről. Gyökerükkel megkötötték a talajt, védve azt a kimosódástól, szélfúvásoktól. Azért, hogy a lebombázott, letarolt erdők épen maradt faanyagát valamilyen módon hasznosítsák, számos fűrésztelepet hoztak létre, ahonnan a faanyagot a frontokra szállítják és a lövészárkok építéséhez használják fel azokat.
Harkiv megye erdősültsége megközelítőleg 15 százalék, ennek az összerdősültségnek 45 százalékát érte eddig kár, és valószínűleg ez az érték csak növekedni fog. Donyeck megyében már nemcsak a faanyagot, hanem a lábon álló erdőket is élő barikádnak, menedéknek használják, hiszen a törzsek gyakran védik meg a katonákat a becsapódó lövedékektől. A háború nem válogat, így a természetvédelmi területeknek, nemzeti parkoknak közel 80 százaléka veszett már oda. Herszon megye az a terület, amely erdővel a legkevésbé borított, ennek ellenére a kárérték ott sem elhanyagolható, hiszen ott sem maradt semmi, ami megakadályozhatná az eróziót.
Mert tulajdonképpen mi is az erdő tágabb értelmezésben. Az erdők olyan telepített vagy természetes életközösségek, amelyekre a szintezettség jellemző, és minden szintnek megvan a maga életközössége. Mikroorganizmusok alkotják. A talajfelszínén élő moháktól kezdve egészen a többméteres fákig, minden élőlényt magába foglal ez az „elnevezés”. Ezen élőlények között többféle kapcsolat is kialakul és megnyilvánul olyan életközösségekben, amelyekből ha egy láncszem kiesik, felborul az egész egyensúly. Bármilyen meglepő is, már számos kutatás kimutatta, hogy a földfelszín alatt a fák közvetlen kapcsolatot ápolnak egymással az összenőtt gyökereik segítségével. Érdekesség, hogy ezzel a közös rendszerrel az egészséges egyedek lehetővé teszik a rosszabb állapotú társaik „megsegítését”. Az erdők hasznosítását alapesetben törvényileg szabályozott keretek között, előre megtervezett, szakszerű intézkedések alapján végzik. Ezt összefoglalva erdőgazdálkodásnak nevezik.
A számok tükrében már érthető, hogy miért beszélnek a szakemberek ökológiai katasztrófáról. Pedig ez még mindig csak a jéghegy csúcsa, hiszen a harcok továbbra is folynak, az erdőterületek egy részét elaknásították. Az ilyen erdőket fel sem lehet mérni, így egyelőre csak következtetéseket tudnak levonni. A helyreállítás eredményessége már így is kérdéses. Hiszen gondoljunk csak bele. Több száz éves fák váltak a háború áldozatává. A bombázásoknak köszönhetően a talajba kerülő idegen anyagok, lövedékek, repeszek és megannyi, a háború résztvevői által a természetbe kijuttatott tárgy maradványa évszázadok alatt sem lebomló „szemétként” mérgezi majd a talajt. A hirtelen felszabaduló területeken megjelennek majd a gyorsan növő, invazív növényfajok, akik jó eséllyel agresszív terjeszkedésükkel kiszorítják majd az őshonos növényeket. Ennek a problémának a helyreállítása évtizedeket vehet igénybe, az anyagi oldaláról nem is beszélve. Egy ilyen háború után a károk felmérése, és azoknak a helyreállítása nyilvánvalóan nem az erdő kérdésével fog kezdődni, de nem árt szem előtt tartani, hogy a terület flórájának és faunájának helyreállítása nélkül nem lehet élhető emberi környezetet létrehozni.
Az erdőknek jóval több szerepe van, mint az az emberek elsőre gondolják. Ezek olyan összetett ökológiai rendszerek amelyek nemcsak faanyagot adnak, oxigént termelnek, hanem hozzájárulnak a biodiverzitás (biológiai sokféleség) megőrzéséhez. Mindezeken felül a szerepet játszanak a vízbázis tisztaságának biztosításában és a talajok védelmében. A rekreációs, közjóléti feladatkörben betöltött szerepükről már nem is beszélve. 1972-ben Buenos Airesben az erdészeti világkongresszuson fogadták el az erdők különféle funkcióiról szóló tételt. Ezek alapján az erdőnek hármas szerepe van. Védelmi, gazdasági és közjóléti. Ha ezeket a szerepeket figyelembe vesszük a gazdasági katasztrófa csak egy a sok közül. Az ökológiai veszteségek eddig megbecsült értéke meghaladt a 36 milliárd eurót.