Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kétnapos, tudományos konferencián a hagyományos nemesítési eljárások mellett az új molekuláris technikákról, a nagy áteresztőképességű fenotipizálási módszerekről, továbbá a mesterséges intelligencia növénynemesítésben történő lehetséges alkalmazásáról is hallhatnak előadásokat a résztvevők.
Új lehetőségeket teremt a technológia
A technológia fejlődése révén egyre több információ áll rendelkezésre a növények genomjáról, amely új lehetőségeket teremt a növénynemesítésnek is. A genomalapú szelekcióval, amelynek során nem a fenotípusból következtetnek a genetikai jellemzőkre, nagy lökést jelenthet a gazdasági haszonnövények további tökéletesítésének
– mondta el Vida Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Tudományos Bizottságának elnöke a jubileumi, XXX. Növénynemesítési Tudományos Napok megnyitóján Martonvásáron. Hozzátette: a fejlődésben a mesterséges intelligencia sokat segíthet az elkövetkező években, ám a nemesítők fantáziájára még sokáig szükség lesz.
Tényleg a génszerkesztés oldhatja meg a mezőgazdaság nagy problémáját?
A mára már hagyományossá vált rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottsága a Magyar Növénynemesítők Egyesületével és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközponttal közösen szervezte meg.
A génszerkesztés ma a meghatározó
A mendeli felfedezésektől a molekuláris biológiáig nagy utat járt be a növénynemesítés, az újabb technológiákkal kapcsolatban ugyanakkor komoly ideológiai félelmek vannak.
A génmódosításnál is fejlettebb génszerkesztés ugyanakkor nagy lehetőségeket rejt magában, amely meghatározza a nemesítés mai irányait
– fejtette ki köszöntőjében Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Osztályának elnöke. Hozzátette:
az intézményi háttér egyes elemeinek eltűnése Magyarországon fájdalmas élmény és veszteség a szakmának, a korábbi magyar tudományosság helyett a növénynemesítést ma már a nemzetközi cégek kutatása vezeti.
Problémás utánpótlás
A magyar nemesítés évtizedekre visszanyúló hagyományokkal rendelkezik, amelynek értékeit meg kell őriznünk – mondta el Kontschán Jenő, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont megbízott főigazgatója. Hozzátette:
Ma már nem kérdés, hogy a klíma változik, a hazai növénynemesítésnek erre kell választ adnia, amely komoly kihívást jelent.
Leszögezte ugyanakkor: ma Magyarországon az agrár-felsőoktatásban sehol nincs növénynemesítő szak, amely a fiatalok bevonásában, a szakember-utánpótlásban jelent problémát.
A csúcstechnológia biztonságot jelent
Az egyik legkritikusabb kihívás az élelmiszerbiztonság és -minőség, valamint a klímaváltozás. Ennek keretében a növénynemesítésre nagyon komoly feladatok várnak - jelentette ki Dudits Dénes akadémikus. Ehhez azonban szükség van a csúcstechnológiák használatára és az egyes nemesítőegységek közötti kollaborációra, amely ma nem valósul meg kellő mértékben.
Most dől el, mi GMO és mi nem az
Hozzátette: fontos lenne, hogy a nemzetközi piacon meghatározó pozícióba kerüljön a magyar nemesítés és az utánpótlás, a fiatalok érdeklődésének felkeltése is jelentős kérdés ezen a téren.
A hagyományos nemesítés módszereit integrálni kell a molekuláris biológia lehetőségeivel, hiszen még mindig a legfontosabb elem a nemesítés során a szántóföldi szelekció.
Megsemmisítették a növényeket
A szakértő szót ejtett a transzgénikus növények előnyeiről is. Ma már minden nehézség nélkül tudunk klónozni egy kiválasztott gént, hiszen minden gazdasági haszonnövényünk genomja feltérképezett. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy egy izolált gént hogyan viszünk be a növény genomjába. Ebben az agrobakteriális bejuttatás és a génbelövés, a génpuska módszerére tért ki a szakember. A dohány, a földimogyoró és a búza példáit ismertette Dudits Dénes, amelyek számos ponton előnyöket hordoztak a hagyományos nemesítésű növényekkel szemben.
A felhozott példák egyike 2014-es, a létrehozott transzgénikus növényeket ezt követően meg kellett semmisíteni. Ezt Dudits Dénes tragédiának nevezte.
Vannak alternatív megoldások
Sokkal precízebb megoldás a génszerkesztés, amelyben a CRISPr technológiát emelte ki a szakértő. A megoldásnak fontos hasznosítási területe a humán génterápia és ez az alapja a precíziós nemesítésnek is.
Mi Szegeden próbálunk menekülni attól, hogy a GMO-ellenesség áldozatai legyenek a növényeink, ebben a DNS szintetizátorral végrehajtott oligonukleotid molekulák szintézise jelent lehetőséget. Nincs az az ellenőrző szerv, amelyik ki tudná mutatni ezt a változtatást
- fogalmazott Dudits Dénes, aki számos példát is hozott a módszer alkalmazására.
Hozzátette: amíg Magyarország ilyen technológiákkal próbálkozik, a világ a génszerkesztéssel halad előre. Sajnos a magyar közvéleményt állandóan riogatják a GMO egészségkárosító hatásaival. A helyzet épp ellenkező: számos egészségjavító megoldás ismert.
Példaként az A-vitaminban gazdag aranyrizst hozták fel példaként, amelyet még a pápa is megáldott. A probléma szerinte az, hogy a magyar szabályozás nem a termékkel, hanem az előállítás módjával foglalkozik.
24 év alatt ugyanakkor világszerte 2,4 milliárd hektáron szerezhettek tapasztalatot a világ kutatói és termelői. Az eddigi tudás a GMO-t használó országokat igazolja, és az Európai Unió hozzáállása is változik.
Érthetetlen, hogy nálunk az alkotmányba is beleírták a GMO-tilalmat, jóllehet minden növényünk genetikailag módosított
- fogalmazott a szakértő, aki szerint a precíziós nemesítés és az organikus gazdálkodás fejlődése egy irányba mutat.
