Mint ahogyan arról nemrég a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet beszámolt, az elmúlt három évvel összehasonlítva idén júliusban az algabiomassza a korábbi évekhez hasonlóan alakul. Ez annak köszönhető, hogy a magas hőmérséklet önmagában (bár egyes biokémiai folyamatokat felgyorsít) nem okoz algatömegprodukciót, amíg a foszfor limitálja az algák szaporodását. Somogyi Boglárka, a Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy a Balatonban az algásodást alapvetően a vízgyűjtő területről érkező úgynevezett külső foszforterhelés határozza meg. Ugyanakkor a tó üledékében felhalmozódott foszfor is képes felszabadulni, amennyiben a fizikai és kémiai környezet ezt lehetővé teszi.

Akár a külső terhelés, akár a belső terhelés mértéke növekszik, az algák képesek lesznek nagy tömegben elszaporodni, amennyiben az időjárási körülmények is kedvezőek.

Tekintettel arra, hogy napjainkra a tó egész víztömege egységesen 28-30 Celsius fok körüli, nem lehet számítani hőmérsékleti rétegződésre, ennek következtében egy-két héten belül algavirágzásra sem. Hosszabb távú előrejelzés értelemszerűen nem adható. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján hosszan tartó szélcsendes időszakok esetén előfordulhatnak lokális algavirágzások vagy bentikus algagyep felszakadozások is.

Napjainkban a Balaton teljes területén alacsony algabiomasszával találkozhatunk, nincsenek kritikus területek. Felfedezhető a szokásos tendencia, mely szerint a keleti tóterületek algában szegényebbek, mint a nyugati tóterületek

- hívta fel a figyelmet. A szakértő szerint a mért értékek azonban még messze nem érik el a fürdővízben még megengedhető algamennyiséget, amely a-klorofill koncentrációban kifejezve 75 µg/L (Egészségügyi Világszervezet, WHO). Jelenleg a kevésbé produktív Siófoki-medencében az a-klorofill koncentráció 2-2.5 µg/L között, a produktívabb Szemesi- Szigligeti- és Keszthelyi-medencében 10-17 µg/L között változik tóközépen.

Somogyi Boglárka kiemelte: nyaranta alapvetően két algacsoport képviselőit találhatjuk meg a Balatonban, az egyik a kékalgák vagy cianobaktériumok, a másik pedig a páncélos ostoros algák közé tartozó fecskemoszatok. Az, hogy melyik csoport jut domináns szerephez, elsősorban az aktuális tápanyagkínálattól függ, a kékalgáknak (cianobaktériumoknak) kedvez a viszonylagos nitrogénhiány. Emellett a meteorológiai körülmények (hőmérséklet, szélviszonyok) is fontos szereppel bírnak. Az elmúlt nyarak összetétel szempontjából vegyesek voltak, 2022 nyarán a fecskemoszatok, míg 2023 nyarán a fonalas cianobaktériumok domináltak a nyugati tóterületeken (Keszthelyi- és Szigligeti-medence). A tisztább vizű Siófoki-medencében nyaranta többnyire a fecskemoszatok az uralkodók.

Jelenleg a tó teljes területén fecskemoszatok vannak jelen a 2022-es évhez hasonlóan

- húzta alá.