A Balaton partján, különösen Siófokon esténként hatalmas tömegben jelennek meg az árvaszúnyogok, amelyek bár nem csípnek és nem terjesztenek betegségeket, jelenlétük mégis ellehetetleníti a szabadtéri tartózkodást. A vendéglátóhelyek már a forgalom visszaeséséről számolnak be.

Nem tudom megmondani, hogy mikor lesz vége, én 28 éve foglalkozom a csípőszúnyog-gyérítéssel a Balaton partján, de ilyet én még nem tapasztaltam

- nyilatkozta Sáringer-Kenyeres Tamás, a Balatoni Szövetség szúnyoggyérítést monitorozó szakértői csoportjának vezetője az InfoRádiónak. A szakember elmondta, hogy a Chironomus balatonicus, vagyis az árvaszúnyog kifejezetten a Balatonra jellemző faj, amely a tó iszapjában él és szaporodik. Általában rövid ideig tartó rajzásuk van, azonban most már közel egy hónapja tart a jelenség, szemben a korábbi egy-másfél hetes időszakokkal.

Az árvaszúnyogoknak jelentős szerepük van, hiszen az iszapban elsősorban a magas foszfortartalmú szerves anyagokkal táplálkoznak, amelyeknek egy jelentős részét aztán a rajzás során eltávolítják a Balatonból, ezáltal pedig javítják a víznek a minőségét

- magyarázta a szakértő. Az árvaszúnyogok ellen csak fizikai védekezési módszerek alkalmazhatók, például fénnyel történő elcsalogatás vagy zárt térben szúnyogháló használata. Kémiai gyérítésük több okból sem lehetséges: egyrészt fontos szerepet játszanak a tó természetes öntisztulásában, másrészt a kémiai beavatkozás tilos az élővíztől számított 45 méteres zónán belül, ahol éppen a rajzás történik.

Sáringer-Kenyeres Tamás felidézte, hogy az 1990-es években a csípőszúnyogok elleni kémiai gyérítés sem oldotta meg az árvaszúnyog-problémát, mivel rendkívül gyorsan újratelepednek. Megjegyezte azt is, hogy a Balatoni Limnológiai Intézet szakemberei már 2024-ben előre jelezték a 2025-ös jelentősebb árvaszúnyograjzást a keleti öbölben, ami most be is következett.