Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Azt gondolom, hogy nagyon nagy jóindulattal lehet közepesnek mondani az idei évet a szántóföldi növénytermesztést illetően az eddigiek alapján
- mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: a gyengébb terméseredmények, a gyengébb árak jellemzik a szezont még akkor is, ha most van egy kisebb mértékű drágulás.
Bízunk abban, hogy az ősz folyamán változnak a jelenlegi kondíciók, és fölfelé fognak elmozdulni az árak, és év végén azt mondhatom, hogy a vállalkozásaink egy szerény nyereséggel tudják zárni az évet. Ehhez azonban pozitív változásra van szükség az árakban.
Ijesztő hírek érkeztek: óriási a pusztítás ezeken a magyar földeken
Ami eddig volt, az nem megy tovább
Az elnök szerint ennek megfelelően a korábban viszonylag zökkenőmentesen dolgozó szántóföldi alágazatban új kérdésekre kell válaszokat találni. Mint fogalmazott:
Mindenki, az egész agrárium kiútkeresésben gondolkodik. Egy új egyensúlyt kell kialakítani a szántóföldi növénytermesztésben, mert ami volt régen, arról már látszik, hogy nem fenntartható. Ha minden második évben jön egy ilyen másfél-két hónapos hőhullám, akkor amit eddig csináltunk, azt már nem lehet tovább folytatni. Azt gondolom, az a következő évek nagy feladata, hogy mindenki megtalálja ebben az új világban a helyét.
Petőházi Tamás szerint ennek során meg kell tervezni, hogy az egyes növényeknek mennyi lesz a vetésterülete, meg kell találni egy optimális egyensúlyt, át kell gondolni, hogy az egyes területeken mit lehet termeszteni.
Mára egyértelmű: a klímaváltozás áldozata lett a mezőgazdaság
Van, ahol már nem érdemes kukoricát termelni
Végig kell gondolni azt is, hogy melyek azok a hazai területek, ahol öntözés nélkül már nem érdemes kukoricát termeszteni, és meg kell találni azokat a növényeket, amelyeket lehet termeszteni ehelyett.
Az elnök szerint az újratervezés érinti az őszi kalászosokat is: el kell gondolkodni, hogy milyen tenyészidő felé kell elmenni, hiszen jelenleg úgy tűnik, hogy a korai, extra korai fajták termesztése a legkevésbé kockázatos, ezek ugyanis beérnek a nagy nyári melegek idejére.
Petőházi Tamás kifejtette: a kukorica esetében a termelők visszajelzései alapján már ma is jelentős kockázatokat láthatunk, amelyeket az idei év is igazol. Bizonyos területeken, ahol korábban 10 évből ötször eredményes volt a termesztése, ma már inkább csak kétszer sikerül egy évtized alatt.
Siófokon újra kell tervezni a dolgokat
Adódna a cirok, mint a kukoricát helyettesítő növény, de az elnök szerint az átállás nem olyan egyszerű, mint elsőre látszik. Bár elismerte a cirok jó tulajdonságait, a termelők számára szerinte riasztó az, hogy a májusban esedékes vetésére sok helyen már jelentősen ki van száradva a talaj, nem mernek vetni. Meg kell tehát találni azokat a fajtákat, amelyek inkább április második felében vethetők.
Az elnök úgy véli, a klímaváltozás hatásai ma már egyértelműen nagyon komoly kihívást jelentenek a termelőknek, az idei időjárás és a korai vegetációs fázisok ezt most is jelzik, ahogy az aszálykárok is.
Mára egyértelmű, hogy úgy egyensúlyi állapotot kell kialakítani a szántóföldi növénytermesztésben, a Siófokon megrendezendő Agrárszektor konferencián ennek az újratervezésnek a lehetőségeiről is beszélnünk kell
- hangsúlyozta az elnök, aki szerint már nem alternatívákat jelentenek a kevésbé elterjedt növények és megoldások, hanem egyes térségekben egyre inkább az egyetlen lehetőséget a művelésre.
