Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Moldova gazdaságának fő pillérjét a mezőgazdaság alkotja. A kedvező természeti adottságok, valamint az időjárási viszonyok lehetővé teszik, hogy gyümölcs-, zöldségtermesztésben, valamint a gabonatermelésben kedvező pozíciót foglaljon el. Átlagosan a GDP 60%-át a feldolgozóipar és a mezőgazdaság biztosítja, ipara jóval szerényebb. Az ország nem rendelkezik kőolaj vagy földgáz lelőhelyekkel, valamint tengeri kijárattal sem, így korlátozott gazdaságának fejlesztési lehetősége is. A kilencvenes évek rendszerváltási hulláma ugyan ide is eljutott, valamint a függetlenséget is sikerült kivívnia, viszont a tényleges állapotok nem javultak gyökeresen - írja az oeconomus.hu.
Egyre több a baj ezzel a magyar gyümölccsel: mi lesz sokak kedvencével?
A gazdaságban sikerült stabilizációt, némi fejlődést elérni, de a mindennapi életben a korrupció, a szervezett bűnözés, az egészségügy és a közigazgatás helyzete továbbra is aggasztó. A Szovjetunió és a KGST felbomlása után Moldova szembe találta magát termékeinek (főleg borászati és mezőgazdasági árujának) eladhatatlanságával, új piacokra volt szüksége a fennmaradáshoz. 1997-ig tartott a folyamatos visszaesés, amikor végre úgy tűnt, sikerül stabilizálni a gazdaságot, ekkor azonban az orosz gazdasági válság tovább mélyítette a korábbi krízist. Az ezredfordulón 31,2% volt az infláció, a GDP-arányos bruttó államadósság 89,1%, a legtöbb államháztartási egyenleg pedig deficites volt. A kétezres évek így ezeknek a problémáknak a megoldásával, kiigazításával, a gazdaság újjáépítésével teltek.
Egyes esetekben sikerült a reform (az inflációt és a bruttó államadósságot viszonylag gyorsan sikerült letörni), más területeken viszont úgy tűnik, hogy még sok időre van szüksége a moldovai vezetésnek. Világpolitikai orientáltsága ugyancsak kérdéses: az Európai Unió 2022 júniusában tagjelölti státuszt adott Moldovának, de a belpolitikai szereplők között ma is gyakoriak a keleti irányú (Moszkva felé történő) megnyilatkozások. A felzárkózási és fejlesztési lehetőségeket tovább nehezíti a Dnyeszteren túli régió, valamint ennek a térség a szeparatista törekvései. A moldovai reál GDP adatait áttekintve kitűnik, hogy egy-egy időszakban jóval magasabb növekedést tudott elérni a térség más országaihoz képest. Ukrajnában a háború következményeként a bővülés elsősorban a békés időszakokhoz kapcsolódik.
Váratlan fordulat: zöld utat kapott a magyar paradicsom
Romániában az elmúlt egy évtizedet alapul véve a 2017-es 2018-as évek voltak kimagaslóan eredményesek. Ennek hátterében a román állam rendkívül nagy mértékű béremelései, nyugdíjemelései, adócsökkentései álltak, amelyek következtében a háztartások elkölthető jövedelme hirtelen megnőtt, ahogyan a fogyasztás is. Mivel a kedvező időszak 2018-ban véget is ért, számos megszorítás bejelentését követően, 2019-ben a moldvai és a román reál GDP közel azonos szintre került (a román reál GDP 2019-ben 3,85% , míg a moldvai 3,6%-kal bővült). Mivel a moldovai GDP alakulásában meghatározó a mezőgazdaság teljesítménye, így az ágazat fejlesztésén mindez visszatükröződik. Korábbi gazdaságpolitikai célok között is megtalálható, hogy EU-piac kompatibilis termékeket állítsanak elő, fejlesszék az öntözési- és egyéb agrártechnológiákat, továbbá az állattartást, a hús és tejtermelést fokozzák. A mezőgazdasági termelés bővülésére jótékonyan hatott az EU-val való szorosabb kapcsolat is: a 2014-ben aláírt, majd 2016-tól érvénybe lévő társulási megállapodás hatása néhány éven belül már az exportban is megmutatkozott. 2014-ben a teljes kivitel 2 935 millió USD volt, mára pedig több, mint a duplája, 2022-ben 5 978 millió USD-re nőtt.
A külkereskedelmi egyenleg a magas importkitettség miatt folyamatosan deficitet jelez, de a dinamikusan növekvő export adatok az elmúlt években valamelyest javítottak a mérlegen. Külkereskedelmi szerkezetében nagy arányban jelennek meg a mezőgazdasági termékek, a gépek és berendezések, valamint egyes energiahordozók. Termékeinek elsődleges piaca Románia és Ukrajna, emellett pedig fokozatosan növekszik a többi EU-s tagállam részesedése is a moldovai exportból. Importszerkezetében magas a kőolaj és az üzemanyagok aránya, valamint a járművek, szállítóeszközök, elektronikai berendezések és csomagolt gyógyszerek mennyisége. Az EU tagállamai mellett magas értékben importál Oroszországból, Kínából, Törökországból és Indiából is.
Durva betegség terjed Romániában: tilalmat rendeltek el
2016-ban érvénybe lépett az Európai Unió és Moldova között a társulási megállapodás, amelynek része volt, hogy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség alakul a felek között. Ez a szabadkereskedelmi megállapodás tartalmazta az export-import könnyítéseket, valamint csökkentette a vámokat, továbbá ezek ügyintézésének egyszerűsített lefolytatását is. A mezőgazdasági termékek esetében a megállapodás csökkentette az áruk vám-mértékét, valamint a borok és néhány élelmiszer készítmény esetén megszüntette azokat. Moldova részéről kötelezettségvállalás történt, amely szerint az egyedi vámkontingensek keretében megszünteti a vámokat számos termék esetében. Ilyen többek között a sertéshús, a baromfi, a tejtermékek, a feldolgozott húsipari termékek, valamint a cukorfélék.
Miután 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moldova kereskedelmi helyzete is megváltozott. A háborúig ugyanis Ukrajna jelentős részén áthaladtak a moldovai tranzitok, sok esetben az ukrán infrastruktúrára hagyatkozott az ország a kereskedelmi szállításokban. Az EU részéről ezért egy újabb piaci liberalizációs megállapodás készült, amelyben különösen nagy hangsúlyt helyeztek a mezőgazdasági termékekre. Hét mezőgazdasági termékre vonatkozóan szüntették meg a vámkontingenseket: a szőlőre, a szilvára, az almára, a paradicsomra, a fokhagymára, a cseresznyére és a szőlőre, valamint szőlőlére. Az intézkedés 2024. július 24-ig volt alkalmazandó, meghosszabbításáról egyelőre még nem döntöttek Brüsszelben.
Kemény kijelentést tett Nagy István az ukrán gabona behozataláról
A moldovai export adatok az érintett termékek esetében azt mutatják, hogy a felsorolt hét áruból inkább csak négy esetében mondható el, hogy nőtt a kiviteli értéke. Az alma, szőlő, cseresznye és szilva exportja az utóbbi években bővült, de a kertészeti zöldségek, valamint a barack kivitele esetén ez egyáltalán nem mondható el. A paradicsom esetén például 2012-ben még 10,81 millió USD értékben szállítottak Moldovából árut, 2023-ra ez az összeg 1 250 USD-re (!) csökkent. A fokhagymánál és a baracknál hasonlóan alacsonyak az értékek, az előbbi esetén például 2023-ban 12 kg-ot (!) exportáltak mindösszesen Moldovából. Az ilyen jellegű visszaesés mögött már nem csupán a termelési viszonyok állhatnak, hanem egyéb megfontolások is. Az EU piacára való belépés számos szempontból kedvező lehetőség, viszont több olyan kritériumnak is meg kell felelnie a gazdáknak és társaságoknak, amelyek megterhelőek lehetnek.
Egyes korábban alkalmazott vegyszerek, termésfokozók használatának tilalma, a termelési költségek növekedése, a tárolási, raktározási, szállítási feltételek teljesítéséhez szintén további források lehetnek szükségesek. Azok, akik ezt nem tudják teljesíteni, kiesnek a piacra való szállítás kedvezményezettjei közül, így pedig visszaszorulhat egyes moldovai termékek jelenléte is az EU tagállamainak piacain. Emellett a moldovai mezőgazdaságnak meg kell küzdenie a munkaerőhiánnyal is, ami szintén hatással van mind az export, mind a belföldi termelés lehetőségeire. Az aktív munkaerő jelentős része már hosszú ideje a kivándorlás mellett dönt, ehhez pedig megfelelő célországot jelent Románia.
Fordulóponthoz értünk: most dől el a magyar gyümölcstermesztés jövője?
A bor esetében szintén visszaesés figyelhető meg. Moldova kedvező természeti adottságai révén a borászat a mezőgazdaság egyik fontos ágazata. A borszőlőből készült palackozott italokat elsősorban exportra termelik. A három legnagyobb bortermelő vidék az ország délkeleti, délnyugati és középső tájain fekszik. Egyedülálló pincehálózata is: Mileștii Mici a világ legnagyobb borospincéje, amely 200 km hosszan nyúlik el és 2 millió palack bort tárolnak benne. A bor a hét EU-s kedvezményezett termék közé nem került be, viszont a korábbi megállapodásban vámmentességet kapott, mindez pedig a kiviteli adatokban is visszatükröződik egészen a 2019-es adatokig. 2019-től fokozatosan csökken a bor exportja, 2023-ra pedig több, mint 30%-kal több csemegeszőlőt exportált Moldova, mint bort. A már említett EU-s megállapodás mellett a bor kivitelének zsugorodásában az is fontos közrejátszó tényező, hogy Oroszország, aki az egyik legnagyobb felvásárlója a moldovai bornak, veszített részesedéséből. 2021-ben 13,5 millió USD értékben érkezett moldovai bor Oroszországba, egy évvel később csaknem megfeleződött ez az érték: 7,22 millió USD értékben importáltak Oroszországban moldovai bort. Az EU által foganatosított szankciók Oroszországgal szemben így itt is éreztették hatásukat, bár a moldovai export nem szűnt meg Moszkva felé, jelentősen csökkent annak értéke.
A vámmentesség, valamint a kontingensek eltörlése, csökkentése kapcsán joggal merült fel a hazai gazdák és a mezőgazdasági társaságok felől a kérdés, hogy kell- e tartaniuk a moldovai megemelkedett gyümölcsexporttól. Az agrárterméket Románia, Ukrajna, Olaszország és Németország vásárolja fel Moldovától. Mellettük jelentős a cseh és a lengyel import értéke is, Magyarország viszonylag szerény értékben, 61,6 millió USD-nyi agrárárut importált Moldovától 2022-ben. A magyar gyümölcsök és zöldségek elsődleges piaca szintén az EU, ezen belül is Németország, Olaszország, Románia, valamint a térség államai, Lengyelország, Szlovákia, Csehország. A fokozódó nemzetközi kereslet leginkább a kajszibarack iránt élénkült az utóbbi évek során, így a magyar termelők is növelték a termelési területeiket. 2020-ban 3 500 hektáron termeltek a magyar gazdák kajszibarackot, idén ez a szám közel 6 ezer hektárra nőtt.
Meglepő hírek érkeztek a magyar tojásról: magához tért az ágazat itthon?
Mindebből is látszik, hogy a moldovai gyümölcsexport növekedése ugyan erősíti a versenyt, a magyar termelők gyümölcs és zöldségárujára azonban továbbra is magas a kereslet az Európai Unió piacain. A moldovai agrárium helyzete a magyar soros elnökség időszakában is napirendi kérdés. Ennek célkitűzései között szerepel a magyar-moldovai agrárkapcsolatok bővítése, az egyes technológiai fejlesztések egymás közötti felhasználása. A magyar elnökség emellett lehetőséget teremt arra is, hogy a moldovai vezetés az unió agrárminiszterei előtt ismertesse az országa akadályait a mezőgazdasági kérdésekben. Mindebből is látható, hogy Magyarország partnerként tekint Moldovára, amellyel a gazdasági kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul.
