Medve Zsolt a fugesember.hu blogjában számolt be először arról, hogy hazánkban is megjelent a fekete fügelégy, ami itthon egy újnak számító kártevője e növényfajnak. A megjelenésére sajnos előbb utóbb számítani lehetett, hiszen egy nem honos faj - esetünkben a füge - egyedszáma ahogy növekszik, úgy észreveszik ezt a kórokozói és kártevői is, ezért megjelennek. A füge és kártevői is melegkedvelők, jól bírják a szárazságot, ami összecseng a klímaváltozás kapcsán a hazánkban tapasztalható megváltozott körülményekkel.

A jó hír mellett, hogy hazánkban egyre több fügefajta található meg, a kevésbé jó hír, hogy a klíma egyre jobban kedvez e növénynek, így míg sok évvel ezelőtt alig volt kártevője a fügének, mostanra több is megjelent hazánkban, legújabban a fig fly, azaz a fekete fügelégy.

A fekete fügelégy megjelenése Magyarországon

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár az egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent, nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország). Sőt, idén augusztus közepe körül én is találtam két olyan fügét a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták. A lárvákat begyűjtöttem, melyek másnapra bebábozódtak, és egészen 10 napig bábállapotban voltak, majd a 11. nap reggelén már ott repkedtek a kikelt legyek a dobozban. Ezeket eljuttattam a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontba, ahol megtörtént a rovar azonosítása, így hivatalosan is kimondható, amit eddig nem hivatalosan is sejtettünk: hazánkban is megjelent a fekete fügelégy

- mondta az Agrárszektornak Medve Zsolt.

Ez már a sokadik kártevője a fügének, hiszen előbb a füge-levélmoly (Choreutis nemorana) után alig pár éve jelent meg nálunk a füge-levélbolha (Homotoma ficus) is. Ez a két kártevő csak levélkárosító ezért a termés minőségét és mennyiségét érdemben nem befolyásolják. Azonban a fekete fügelégy sajnos komolyan képes a termés megtizedelésére is. E kártevő rovar vélhetően Ausztria és Németország felől érkezhetett, mert az első észlelések hazánk nyugati részéről származnak.

Ez már a termést károsítja, a korábbiak csak a levelet

A kifejlett fekete fügelegyek a fügefa-, valamint a túlérett fügék nedveit, és az éretlen füge tejszerű latexes nedvét fogyasztják, emellett más növényekből is táplálkoznak. A lárvák azonban csak a közönséges fügét tekintik tápnövényüknek. A kifejlett fügelégynek tehát több tápnövénye is lehet, a lárvái azonban csak a fügében képesek fejlődni. A nőstény legyek petecsoportokat raknak le a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá, majd a kikelő lárvák berágják magukat a füge „bőre” alá, és onnan kezdik meg kártételüket. A lárvák a gyümölcs belsejében táplálkoznak, és ez gyakran a gyümölcs korai lehullásához vezet. A lehullott gyümölcsökben aztán befejezik a fejlődést, és körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágva kijutnak a fügéből a talajba, ahol bebábozódnak, majd kikelve kezdik elölről az egész folyamatot

- említette lapunknak a szakember. Hozzátette, évente akár 4-6 nemzedéke is kifejlődhet, ami nagyjából a teljes fügeszezont lefedi, beleértve az első - és második terméshullámot is. Az utolsó nemzedék bábjai pedig a talajban telelnek át, hogy tavasszal újra elkezdhessék károkozásukat.

A fügedarázs nem csak a megporzásban segítője a növénynek

Medve Zsolt tájékoztatott arról, hogy egy kutatás során az derült ki, hogy a fekete fügelégy kevésbé károsítja azokat a fügéket, amelyeket már beporzott a fügedarázs. Ehhez a kutatáshoz Brown Turkey fügét használtak, és azt tapasztalták, hogy míg a nem megporzott fügék esetében a fekete fügelégy kártétele 59,62 %-os volt, addig a beporzott fügéknek mindösszesen 0,55 %-át fertőzte meg a fügelégy. A kutatók szerint ennek az oka, hogy a beporzást követően megváltozik a füge kémiai összetevőinek az aránya, így a belőle áradó illatok is. A legyek ezt érzékelik, és jelentősen kisebb érdeklődést mutatnak a már beporzott fügék iránt. Ugyanakkor azt hozzátették, hogy sajnos a fekete fügelégy még azelőtt károsíthatja a fügéket, hogy azok egyáltalán fogékonyak lennének a fügedarázsra, illetve maguk a kaprifügék is veszélyben vannak. (Hazánkban nagy többségében adriai típusú fügék élnek, ezek öntermékenyek, nem a fügedarázs végzi a beporzásukat, tehát még inkább kitettek a fügelégy kártételének.)

Vizsgálják már annak a lehetőségét is, hogy különböző növényi kivonatokkal és rovarpatogén gombákkal hogyan lehet BIO módszerekkel felvenni a harcot a fekete fügeléggyel, ugyanis a kémiai rovarölő szerekkel lehetetlenné válik a fügedarazsak munkája. A kémiai védekezés jelen pillanatban hazánkban nem lehetséges, mert nincs a füge kultúrákban hivatalosan engedélyezett növényvédőszer. Ugyanakkor a felszívódó rovarölő szerek hatékonyak lehetnek ellene, de ha fügedarazsakkal is szeretnénk kooperálni, akkor ezt el kell felejteni, mert ezek a szerek a számunkra hasznos fügedarazsakat is elpusztítják.