Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2024.09.26.) napon.

2024.09.26. csütörtök: Fátyolfelhős idő várható, illetve gomolyfelhők is képződnek, emellett az ország nagy részén több órára kisüt a nap. Az ország északi megyéiben ugyanakkor időszakosan több és vastagabb lesz a felhőzet, arrafelé kevesebb napsütésre számíthatunk. Késő délutántól nyugat felől csökken a felhőzet. Számottevő csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szél országszerte megerősödik, a Dunántúlon és a főváros környékén többfelé viharossá fokozódik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 22, 28 fok között várható.
Késő estére 17 és 21 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Meleg jellegű fronthatás várható, így az időjárás-változásokra különösen érzékenyen reagálóknál többek között fejfájás, teljesítőképesség-csökkenés, vérnyomásváltozás tapasztalható, de akár ingerlékenyebbekké is válhatnak. Nőhet a reakcióidő.

A következő napon várható időjárás

2024.09.27 péntek: Hazánk nagy részén gyengén felhős, napos idő várható, északnyugaton, északon lehetnek időnként erősebben felhős körzetek, helyenként esővel, záporral, esetleg egy-egy zivatarral. A déli, délnyugati szelet sokfelé élénk, időnként erős lökések kísérik. Estétől a Kisalföldön északnyugatira fordul a légáramlás. Délutánra általában 23 és 30 fok közé emelkedik a hőmérséklet, de északnyugaton hűvösebb lesz.

Friss híreink:

Csak pénzkidobás a vadriasztó? - javában tart a vadgázolás csúcsszezonja

Az autósokat fokozott óvatosságra inti, a túrázókat pedig különös kalandra hívja a szarvasbőgés időszaka, amikor az alkonyati erdők visszhangoznak a gímszarvas bikák orgonáló hangjától. A vehemens állatok ilyenkor gyakrabban keveredhetnek a közutak közelébe, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az autókra szerelt vadriasztó kütyük valóban távol tartják őket.

A magyar kukorica majdnem felével baj van: rengeteg a toxinos tétel

Habár a kukoricának még csak az 50-60 százaléka van learatva Magyarországon, az már most látszik, hogy ennek a mennyiségnek a 40 százaléka toxinos és súlyos gondok vannak a minőségével - tudta meg az Agrárszektor Kiss Pétertől, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének elnökétől a Hungrana sajtóklubján. Kiemelte, kezd körvonalazódni a probléma itthon, hiszen hiába lesz 5 millió tonna körüli kukoricánk idén, minőségi oldalon ez nagy valószínűséggel nem fogja fedezni a hazai igényeket és mindenképpen importra lesz szükségünk. Hozzátette, az egyik legnagyobb bajt az jelenti most, hogy sok termelő összekeveri az aflatoxinos, fertőzött tételét a jó minőségűvel, ezzel azonban csak egy nagy „kupac” rossz minőségű terményt generál, aminek az értékesíthetősége így korlátozottá válik.

Magosz: a nulladik lépés a gazdákkal való egyeztetés lenne

A gazdákkal együttműködésben kialakított, a termelőket nem hibáztató, hanem partnerként kezelő agrártámogatási rendszert szeretne látni a közeljövőben Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) főtitkára. Úgy vélte, a területalapú megközelítés helyett tervezett jövedelemalapú szemléletmód túlzott mozgásteret adhat az Európai Bizottság számára. A főtitkár hozzátette: a családi gazdaságoknak továbbra is van jövőjük Magyarországon, a velük kialakított partnerség révén pedig a magyar agráriumban a nagygazdaságoknak is megvan a szerepük.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Elképesztő, hogy egy olcsó autó is mennyire sokat érhet itthon: ezt sok tulaj nem veszi figyelembe

Szőc település, amely Veszprém vármegyében található, az egyik legkevesebb autóval rendelkező hely Magyarországon, 1 000 lakosra mindössze 191 autó jut, ami kiemelkedően alacsonynak számít az országos átlaghoz képest. Ez a szám jelentősen alulmúlja a Közép-Dunántúli régió átlagát, ahol 1 000 főre 454 autó esik átlagosan. Az ország más településein, mint például Tüskevár, ez a szám több mint tízszeres: itt 1 000 főre 2 529 autó jut, ami jól mutatja, hogy az autóellátottság településenként rendkívül szélsőséges lehet. Az ilyen alacsony arányú autótulajdonlás, különösen a leszakadó térségekben, jelentősen akadályozza a mindennapi mobilitást, ami tovább fokozza a munkanélküliséget és az oktatási lehetőségekhez való hozzáférés hiányát. Ebből pedig egyenese következik, hogy még egy olcsó autó megléte is nagyon sokat számíthat a háztartásoknak abban, hogy összességében jobb életminőségük legyen.

Nem is gondolnád, milyen kincseket rejt a vidék: odavannak ezekért a helyekért a magyarok

A cseppkőbarlangok nemcsak természeti kincseink, hanem jelentős turisztikai vonzerővel is bírnak. Hogyan lehet megőrizni ezeket a törékeny képződményeket, miközben évente több tízezer látogató keresi fel őket? Milyen hatással van a turizmus a barlangok ökoszisztémájára, és hogyan járulnak hozzá a környezettudatosság növeléséhez? Vajon hogyan hat a klímaváltozás a cseppkőképződésre? Ezekre a kérdésekre kerestük választ, miközben a hazai barlangok működésébe és védelmébe nyertünk betekintést, felkeresve hazánk Nemzeti Park Igazgatóságait.