Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2024.10.10.) napon.
2024.10.10. csütörtök: Általában sok napsütés várható. A déli óráktól északnyugat felől fokozatosan beborul az ég, egyre több helyen valószínű eső, zápor, délen zivatar is lehet. A Tiszántúlon ugyanakkor estig kevés marad a felhő és csapadék sem valószínű. A déli, délnyugati szél délelőtt elsősorban a Dunántúlon lesz erős, néhol viharos, majd délután a Dunántúlon fokozatosan északira, északnyugatira fordul a szél.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 27 fok között alakul.
Késő estére 13 és 18 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Holnap hidegfront érkezik, előterében erőteljes melegedés zajlik, így melegfronti hatás várható: fejfájás, teljesítőképesség-csökkenés.
A következő napon várható időjárás
2024.10.11 péntek: A front zárt felhőzete és összefüggőbb csapadéksávja kelet felé elhagyja hazánkat. Mögötte a gomoly- és fátyolfelhők mellett általában több órára kisüthet a nap, erőteljesebb gomolyfelhő-képződés kb. a Tisza szélesebb sávjában lehet, főleg ott alakulhatnak ki záporok napközben. Többfelé megerősödik az északnyugati, északi szél. 15 és 22 fok közé emelkedik a hőmérséklet, délkeleten mérhetik a magasabb értékeket.
Friss híreink:
Véget ért egy korszak? Aggasztó hírek jöttek a magyar kukoricáról
A két évvel ezelőtti történelmi aszály rekordalacsony kukoricatermést eredményezett, aminek egyenes következménye lett az ukrán termény beáramlása az országban. A tavalyi évben a megnövekedett termelési költségek és az alacsony terményárak sújtották a termelőket, az idei évben pedig ismét az időjárás okozott komoly károkat a földeken. Azt már augusztusban is látni lehetett, hogy legalább 20-30 százalékos termésvesztesége lesz a kukoricatermesztőknek, de aztán tovább romlott a helyzet. Lassan a végéhez ér a kukorica betakarítása, és a gazdáknak kevés okuk van az örömre: sem a termésátlagok, sem pedig a minőség terén nem biztatóak az eredmények. Ez pedig a kukorica vetésterületének további csökkenését vonhatja maga után, pedig az elmúlt két évben már így is közel 20 százalékkal kisebb területen foglalkoztak a magyar gazdák a korábban legnépszerűbb szántóföldi kultúrával.
Hollósi Dávid: most kezdődött meg az agribiznisz kora
Tartósan megváltozott feltételekkel kell szembenéznie a hazai agráriumnak és élelmiszer-termelésnek, azon belül is különösen a szántóföldi növénytermesztésnek, aminek során újra kell tervezni az ágazat stratégiai és gyakorlati kérdéseit egyaránt – véli Hollósi Dávid. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója az Agárszektornak elmondta: az üzleti szemlélet és az alkalmazkodás jelenti a megoldást, és sokat vár az ágazat az élelmiszeripari fejlesztésektől is. Talán a szántóföldi növénytermesztés megváltozott helyzete, és az érkező élelmiszeripari beruházások jelentik napjainkban a legfontosabb témákat a hazai agrofood-szektorban, ezek a területek tehát kiemelt figyelmet kapnak az idei Agrárszektor konferencián is, amelyre decemberben kerül sor Siófokon.
Kapkodnak ezért a zöldségért a magyarok: még sincs belőle elég itthon
Az édesburgonya népszerű zöldség Magyarországon, van is rá igény bőven, a hazai kínálat azonban nem tudja kielégíteni az igényeket. Éppen ezért rengeteg import van a boltokban, a termelők pedig nem kapnak túl sok segítséget azért, hogy ez ne így legyen. Az Agrárszektornak Márkus Dávid, a Hékás alapítója elmondta, hogy milyen nehézségekkel kellett és kell is megbirkóznia egy batátatermelőnek itthon. Emellett kitért arra is, hogy miért és miben változtak meg a fogyasztói szokások, illetve arról is beszélt, hogy miért nehéz ma fenntarthatóan termelni.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Érik a totális csomagkatasztrófa? Fájdalmas kihívás ez a magyar futárcégeknek: káosz lehet a karácsony
Izgalmas időszakot tudhatnak maguk mögött a magyarországi csomagküldő cégek. A pandémia első évei óriási keresletet generáltak, jelentősen emelkedett a webáruházak forgalma, így a házhozszállítással foglalkozó cégekre rengeteg munka szakadt, ugrásszerű bővülés következhetett. Miután a vásárlói szokások ismét kezdtek visszatérni a megszokott mederbe, a kereslet csökkent, ugyanakkor számos kihívás is megjelent a horizonton, mint a benzin- és rezsiárak növekedése. A piacot idén pedig az rengetette meg, hogy március 28-tól a webáruházaknak muszáj a piaci szolgáltatók mellett a Magyar Postával is szerződniük, az MPL szállítást is felajánlani a vásárlóknak. Közben a felvásárlások, bekebelezések sem álltak le, folyamatosan alakulnak a csomagküldő cégek erőviszonyai Magyarországon. A Pénzcentrum friss elemzésében a jelenlegi helyzetet tekintettük át.
Kritikus a helyzet: sorra zárnak be a vidéki kisboltok, mi lesz így a vásárlókkal?
A kiskereskedelmi üzletek számának drasztikus csökkenése miatt egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek azok a mozgó árus, mobil ABC-k, amelyek egy adott régió településeit látják el élelmiszerrel és itallal. A legtöbb mozgó árusra nagy szükség van, hiszen az utóbbi időben - a postákhoz hasonlóan - a boltok is lehúzták a rolót számos településen. A KSH összesítése szerint múlt év júniusának végén 103 ezer kiskereskedelmi üzlet működött, amely 6,4 százalékkal, vagyis 7028 üzlettel kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenő kisboltok száma egyre nagyobb problémát jelent a kistelepüléseken élőknek, hiszen sok olyan nyugdíjas van, aki eleve nehezen mozog már. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak elmondta a kisebb üzletek bezárása nem új keletű, a koronavírus járvány időszakában gyorsult fel igazán a folyamat, amikor a járvány miatt szinte mindenütt visszaesett a kereskedelmi forgalom. Kozák Tamás kitért arra is, hogy kistérségekben helye lenne egyfajta pozitív diszkriminációnak, azaz állami támogatásnak, hiszen egy – egy kiskereskedelmi egységnek akár népesség megtartó ereje is lehet. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy egyre több azoknak a mozgóárusoknak a száma, akik ma már egyfajta vákuumot töltenek be a korábban bezárt kisboltok helyén.Többségük előre meghatározott időpontban keresi fel az adott falvakat, a helyieknek pedig csak a kerítésig kell kimenniük az élelmiszerért.