Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2024.11.07.) napon.
2024.11.07. csütörtök: A pára, köd (itt-ott lassabb) feloszlása után napos időben lesz részünk fátyolfelhőkkel. Csapadék nem alakul ki. A légmozgás legfeljebb Sopronnál élénkül meg.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 16 fok között alakul. Késő estére -3 és +6 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatással nem kell számolni.
A következő napon várható időjárás
2024.11.08 péntek: Az éjszaka képződő köd, valamint rétegfelhőzet fokozatosan feloszlik, ezt követően nagyrészt fátyolfelhős, napos, száraz időben lesz részünk. Az északkeleti szél többnyire mérsékelt marad. Kora reggelre általában -5 és 0 fok közé csökken a hőmérséklet, de a fagyzugokban ennél pár fokkal hidegebb, a magasabban fekvő helyeken, vízpartok közelében, nagyobb városokban és néhol a Dunántúlon pár fokkal enyhébb lehet az éjszaka. Délutánra 10 és 15 fok közé melegszik fel a levegő.
Friss híreink:
Kemény kijelentést tett a magyar biztosjelölt: a ketreces tartás elavult
A ketreces baromfitartás kivezetését, az antibiotikum-felhasználás további csökkentését, szigorúbb állatszállítási előírásokat ígért szerda este, az Agrárszektor által a helyszínen követett, három órán keresztül zajlott brüsszeli meghallgatásán Várhelyi Olivér. Az Európai Bizottság egyetlen magyar biztosjelöltje az egészségügy mellett az állatjóléti portfólióval is készül a következő öt évre. A szigorú kijelentések mellett ugyanakkor számos ponton leszögezte: a folyamatban a gazdákra, mint partnerekre számít, velük aktív párbeszédet folytatna, a változásokhoz pedig segítséget és pénzügyi ösztönzőket is kilátásba helyezett. A laborhússal kapcsolatos etikai vitákat érthetőnek tartja, az ilyen készítményeket pedig elfogadhatónak nevezte, mindaddig, amíg a tagállamoknak van lehetőségük ebből kimaradni. A legfontosabb változás azonban mégis az, hogy Várhelyi világossá tette: a szigorú uniós élelmiszerbiztonsági és állatjóléti szabályokat meg kell követelni az élelmiszert beszállító harmadik országoktól is, amely a jelenlegi gyakorlathoz képest gyökeresen új irányt jelentene.
Az Agrárszektor információi szerint a meghallgatást követően az éjszaka folyamán a szakbizottságok elnökei és a képviselőcsoportok koordinátorai nem támogatták legalább kétharmados arányban Várhelyi Olivért, ezért további írásbeli kérdéseket tesznek fel még a jelöltnek.
Megszólalt a cégvezető: ez kell a magyar inputpiac feltámadásához
Kettévált az az inputanyagok piaca Európában: egészen más a helyzet az északi és a déli országokban, de a kontinens középső és keleti részeiben is markáns különbségek figyelhetők meg ezen a téren. Erről Hajnal Gábor, a BASF Magyarország Agrodivíziójának vezetője beszélt az Agrárszektornak, aki azt is elmondta, hogy az idei évben ugyan csökkent a növényvédő szerek forgalma Magyarországon, de egy normálisabb időjárású következő év során ez ismét fellendülhet. A szakember beszélt arról is, mire kell fókuszálnia a gyártóknak a következő időszakban, milyen hatása van a hatóanyagok uniós kivonásának az innovációra, de azt is kifejtette, hogy a BASF nemrég bejelentett szerkezeti átalakítása kapcsán mire számíthat az agrárium.
Lemondtak erről az állatról a magyar gazdák? Pedig régen jó biznisz volt
A lovak a mezőgazdaság alapkövei voltak régen a mezőgazdaságnak, mára azonban ez megváltozott. Szinte teljesen kikoptak az egész szektorból, pedig lehetne még bennük potenciál. Pap István Tibor, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy Magyarországon elsősorban a sport, hobbi, turisztikai, hagyományőrző tevékenységek kapcsán használnak lovakat legnagyobb számban itthon. Megtudtuk továbbá azt is, hogy hagyományosan Magyarországon a lovas kultúrában sem és a gasztrokultúrában sincs jelen jelentős részben a lóhúsfogyasztás. Ugyanakkor Európa számos országában komoly hagyománya van a lóhúsnak, így hazánkban is jelen van a vágóló kereskedelemben, főleg, mint exportőr.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Brutális lakhatási válság érik Magyarországon: rengeteg nehézsorsú család maradhat védtelenül
A hazai lakhatási válságot az Airbnb betiltása nem fogja megoldani, legfeljebb a szállodák bevételei emelkednek meg, de az intézkedés jogi oldalról is vet fel kérdéseket, hiszen a lakáshasznosítás valamely formájának a megtiltása elég súlyos tulajdonjog-korlátozásnak minősül. Az ingatlan tulajdonosának megvannak az Alaptörvény, illetve a Ptk. szerint is a jogai: a rendelkezés, a használat, a hasznosítás és a birtoklás joga - mondta az el a Pénzcentrumnak adott interjúban Szatmári Andrea, önkéntes utcajogász. Szerinte a magyar rendszer hiányosságai kiszolgáltatott helyzetbe hozzák mind a tulajdonosokat, mind a bérlőket, és elsősorban ez az, amiért rövid távú kiadásban gondolkodnak az emberek, a hosszú táv helyett. A beszélgetés során arról is kérdeztük az Utcajogász Egyesület szakemberét, szélesedik-e az a réteg Magyarországon, akik hozzájuk fordulnak, mert lakhatási válságba kerültek, és kiderült, hogy hogy ma már más társadalmi rétegből kikerülő ügyfelek is megkeresik őket, akiket egy boldogabb országban középrétegnek neveznénk: közalkalmazottak, nyugdíjasok.
Már luxus a Márton-napi libavacsora is? Mutatjuk, mennyibe kerül a kedvelt vidéki éttermekben
Hazánkban az egy főre jutó éves libahús-fogyasztás kiugróan alacsony: mindössze 70-80 deka. Kacsából már többet eszünk, nagyjából 3 kilogramm fölé tehető az éves fogyasztás, ám például a sertéshez és más baromfikhoz képest ez a szám is csekély. November 11-én pedig Márton-napot ünnepelhetünk hazánkban, melynek tradicionális jelképe a liba. Azt hihetnénk, hogy a közelgő ünnepek hatására a vásárlói szokások is átalakulnak, és többen vesznek libahúst, ez azonban nem így van. Itthon a libafogyasztás leginkább a gasztronómiához kötődik, ott van igazán jelentősége. Éppen ezért megnéztük, hogy mennyibe kerül a libavacsora a kedvelt és népszerű vidéki éttermekben. Lássuk!