Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2024.11.07.) napon.
2024.11.07. csütörtök: A pára, köd (itt-ott lassabb) feloszlása után napos időben lesz részünk fátyolfelhőkkel. Csapadék nem alakul ki. A légmozgás legfeljebb Sopronnál élénkül meg.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 16 fok között alakul. Késő estére -3 és +6 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatással nem kell számolni.
A következő napon várható időjárás
2024.11.08 péntek: Az éjszaka képződő köd, valamint rétegfelhőzet fokozatosan feloszlik, ezt követően nagyrészt fátyolfelhős, napos, száraz időben lesz részünk. Az északkeleti szél többnyire mérsékelt marad. Kora reggelre általában -5 és 0 fok közé csökken a hőmérséklet, de a fagyzugokban ennél pár fokkal hidegebb, a magasabban fekvő helyeken, vízpartok közelében, nagyobb városokban és néhol a Dunántúlon pár fokkal enyhébb lehet az éjszaka. Délutánra 10 és 15 fok közé melegszik fel a levegő.
Friss híreink:
Kemény kijelentést tett a magyar biztosjelölt: a ketreces tartás elavult
A ketreces baromfitartás kivezetését, az antibiotikum-felhasználás további csökkentését, szigorúbb állatszállítási előírásokat ígért szerda este, az Agrárszektor által a helyszínen követett, három órán keresztül zajlott brüsszeli meghallgatásán Várhelyi Olivér. Az Európai Bizottság egyetlen magyar biztosjelöltje az egészségügy mellett az állatjóléti portfólióval is készül a következő öt évre. A szigorú kijelentések mellett ugyanakkor számos ponton leszögezte: a folyamatban a gazdákra, mint partnerekre számít, velük aktív párbeszédet folytatna, a változásokhoz pedig segítséget és pénzügyi ösztönzőket is kilátásba helyezett. A laborhússal kapcsolatos etikai vitákat érthetőnek tartja, az ilyen készítményeket pedig elfogadhatónak nevezte, mindaddig, amíg a tagállamoknak van lehetőségük ebből kimaradni. A legfontosabb változás azonban mégis az, hogy Várhelyi világossá tette: a szigorú uniós élelmiszerbiztonsági és állatjóléti szabályokat meg kell követelni az élelmiszert beszállító harmadik országoktól is, amely a jelenlegi gyakorlathoz képest gyökeresen új irányt jelentene.
Az Agrárszektor információi szerint a meghallgatást követően az éjszaka folyamán a szakbizottságok elnökei és a képviselőcsoportok koordinátorai nem támogatták legalább kétharmados arányban Várhelyi Olivért, ezért további írásbeli kérdéseket tesznek fel még a jelöltnek.
Megszólalt a cégvezető: ez kell a magyar inputpiac feltámadásához
Kettévált az az inputanyagok piaca Európában: egészen más a helyzet az északi és a déli országokban, de a kontinens középső és keleti részeiben is markáns különbségek figyelhetők meg ezen a téren. Erről Hajnal Gábor, a BASF Magyarország Agrodivíziójának vezetője beszélt az Agrárszektornak, aki azt is elmondta, hogy az idei évben ugyan csökkent a növényvédő szerek forgalma Magyarországon, de egy normálisabb időjárású következő év során ez ismét fellendülhet. A szakember beszélt arról is, mire kell fókuszálnia a gyártóknak a következő időszakban, milyen hatása van a hatóanyagok uniós kivonásának az innovációra, de azt is kifejtette, hogy a BASF nemrég bejelentett szerkezeti átalakítása kapcsán mire számíthat az agrárium.
Lemondtak erről az állatról a magyar gazdák? Pedig régen jó biznisz volt
A lovak a mezőgazdaság alapkövei voltak régen a mezőgazdaságnak, mára azonban ez megváltozott. Szinte teljesen kikoptak az egész szektorból, pedig lehetne még bennük potenciál. Pap István Tibor, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy Magyarországon elsősorban a sport, hobbi, turisztikai, hagyományőrző tevékenységek kapcsán használnak lovakat legnagyobb számban itthon. Megtudtuk továbbá azt is, hogy hagyományosan Magyarországon a lovas kultúrában sem és a gasztrokultúrában sincs jelen jelentős részben a lóhúsfogyasztás. Ugyanakkor Európa számos országában komoly hagyománya van a lóhúsnak, így hazánkban is jelen van a vágóló kereskedelemben, főleg, mint exportőr.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Brutális lakhatási válság érik Magyarországon: rengeteg nehézsorsú család maradhat védtelenül
A hazai lakhatási válságot az Airbnb betiltása nem fogja megoldani, legfeljebb a szállodák bevételei emelkednek meg, de az intézkedés jogi oldalról is vet fel kérdéseket, hiszen a lakáshasznosítás valamely formájának a megtiltása elég súlyos tulajdonjog-korlátozásnak minősül. Az ingatlan tulajdonosának megvannak az Alaptörvény, illetve a Ptk. szerint is a jogai: a rendelkezés, a használat, a hasznosítás és a birtoklás joga - mondta az el a Pénzcentrumnak adott interjúban Szatmári Andrea, önkéntes utcajogász. Szerinte a magyar rendszer hiányosságai kiszolgáltatott helyzetbe hozzák mind a tulajdonosokat, mind a bérlőket, és elsősorban ez az, amiért rövid távú kiadásban gondolkodnak az emberek, a hosszú táv helyett. A beszélgetés során arról is kérdeztük az Utcajogász Egyesület szakemberét, szélesedik-e az a réteg Magyarországon, akik hozzájuk fordulnak, mert lakhatási válságba kerültek, és kiderült, hogy hogy ma már más társadalmi rétegből kikerülő ügyfelek is megkeresik őket, akiket egy boldogabb országban középrétegnek neveznénk: közalkalmazottak, nyugdíjasok.
Már luxus a Márton-napi libavacsora is? Mutatjuk, mennyibe kerül a kedvelt vidéki éttermekben
Hazánkban az egy főre jutó éves libahús-fogyasztás kiugróan alacsony: mindössze 70-80 deka. Kacsából már többet eszünk, nagyjából 3 kilogramm fölé tehető az éves fogyasztás, ám például a sertéshez és más baromfikhoz képest ez a szám is csekély. November 11-én pedig Márton-napot ünnepelhetünk hazánkban, melynek tradicionális jelképe a liba. Azt hihetnénk, hogy a közelgő ünnepek hatására a vásárlói szokások is átalakulnak, és többen vesznek libahúst, ez azonban nem így van. Itthon a libafogyasztás leginkább a gasztronómiához kötődik, ott van igazán jelentősége. Éppen ezért megnéztük, hogy mennyibe kerül a libavacsora a kedvelt és népszerű vidéki éttermekben. Lássuk!