Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hidroponika vagy hidropónia olyan növénytermesztési technológia, amelyben a növények nem talajból, hanem tápanyagokkal dúsított vízoldatból veszik fel a szükséges anyagokat. Bár ez a módszer nem új, hiszen hasonló elveken alapulnak például a babiloni függőkertek és a kínai úszókertek is, az igazi áttörés napjainkban következett be. Sokan úgy tekintenek a hidroponikus termesztésre, mint a jövő egyik kulcsfontosságú megoldására, amely hozzájárulhat a folyamatosan növekvő élelmiszerigény kielégítéséhez.
A hidropóniás termesztés kiváló választás lehet kis terekbe, erkélyekre vagy teraszokra, ahol a hely korlátozott. Több növény termesztését teszi lehetővé 1 négyzetméteren, így ideális megoldás a városi kertészkedés szerelmeseinek.
Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, növények a fotoszintézis révén tartják fent magukat. Felveszik a napfényt, a bennük található klorofill segítségével a fény energiáját pedig a vízmolekulák felvevésére használják fel. A hidrogénmolekulák szén-dioxiddal egyesülve szénhidrátokat alkotnak, ezek adják a növények tápanyagait. A folyamat során oxigén kerül a légkörbe, mely elengedhetetlen a földi élethez. A fotoszintézis folyamatához a növényeknek azonban nincs szükségük a talajra. A szükséges tápanyagok vízben oldódnak, a hidrokultúrás innovációk pedig bebizonyították, hogy a megfelelő tápanyagokat tartalmazó vízzel való öntözés, vagy vízben való termesztés hatékonyabb és sokoldalúbb növekedési módszer, mint a hagyományos növénytermesztés.
Miért jó így növényt termeszteni?
A hidroponikus termesztés számos előnyt kínál: akár 70-90 százalékkal kevesebb vizet igényel, és kevesebb helyet foglal, különösen, ha vertikális növénytermesztéssel kombinálják. Mivel a növények ebben a rendszerben a tápanyagokat közvetlenül kapják, energiájukat nem a gyökérzet, hanem a lombozat növesztésére fordítják, ami gyorsabb növekedést és magasabb hozamokat eredményez. Zárt térben, például üvegházakban vagy mesterséges megvilágítás mellett is alkalmazható módszer lehetővé teszi a termesztést olyan helyeken is, ahol a hagyományos mezőgazdaság kivitelezhetetlen. A talajhiány miatt pedig kevesebb kártevő jelenik meg, ami vegyszermentes termesztést tesz lehetővé.
Az efféle növénytermesztésnek azonban vannak hátrányai is. Nem minden növény alkalmas erre a módszerre; például a gabonafélék, gyökérzöldségek és a tökfélék termesztésére nem megfelelőek ezek a rendszerek. A hidropóniás termesztés folyamatos ellenőrzést igényel, mivel a kis hibák azonnal megmutatkoznak a növények állapotán, bár ezek gyorsabban korrigálhatók, mint a hagyományos termesztésben. Az energiaigény is jelentős, különösen a levegőztető és áramoltató rendszerek miatt, ami azt is jelenti, hogy egy áramszünet akár súlyos károkat okozhat a termésben.
Maximális hatékonyság
A hidropónikus rendszerek rendkívül hatékonyak, mivel lehetővé teszik a környezeti feltételek, például a hőmérséklet és a pH-szint precíz szabályozását, és biztosítják a maximális tápanyag- és vízellátást. A hidropónia egyik lényege, hogy pontosan azt nyújtja a növényeknek, amire éppen szükségük van, és pontosan akkor, amikor szükségük van rá. Ez a módszer a növény igényeihez szabott tápoldatok használatával működik, miközben lehetővé teszi a fény mennyiségének és időtartamának szabályozását, valamint a pH-szint ellenőrzését és beállítását. Az ilyen szigorúan ellenőrzött környezet felgyorsítja a növekedést, miközben csökkenti a növényekre leselkedő kockázati tényezőket. A szabadföldi termesztés bizonytalansága – mint a mikroorganizmusok, vadon élő állatok vagy sáskák támadása – elkerülhető, így a növényvédő szerek használata feleslegessé válik, ami egészségesebb, jobb minőségű termést eredményez.
Renegeteg növény hatékonyan termelhető hidropónia segítségével, ilyenek például a káposztafélék, a mángold, a zeller, a cukkini, a paradicsom, a paprika és még sorolhatnánk. Gyümölcsökből a kissebb bogyós gyümölcsök és többféle gyógy- és fűszernövény számára is megfelelő lehet ez a termesztési mód.
A hidrokultúrás rendszerek alapvető elemei
Termesztőközeg: A hidroponikus növények növekedését gyakran egy semleges, inert közeg biztosítja, amely a talaj helyettesítésére szolgál, fő feladata a növények rögzítése. Nem biztosít tápanyagokat, nem befolyásolja a tápoldat összetételét és ezek a közegek általában pH-semlegesek. Az adott növény igényeihez igazodva többféle táptalaj is választható, amelyek megfelelően támogatják a növekedésüket.
Levegőztető rendszerek: A megfelelő oxigénellátás érdekében a víz levegőztetésére van szükség, hogy a gyökerek ne fulladjanak meg. Ezt szolgálják az úgynevezett "légkövek," amelyek apró oxigénbuborékokat hoznak létre a tápoldatban, így biztosítva a tápanyagok egyenletes eloszlását. A légkövek külső légszivattyúval működnek, önmagukban nem képesek oxigént termelni.
Edények: A rácsos vagy hálós edények lehetőséget adnak arra, hogy a gyökerek az edény falain és alján keresztül ''kinyúljanak'', ezzel több oxigénhez és tápanyaghoz jutva. Ezzel a megoldással, a hagyományos edényekkel szemben a jobb vízelvezetés is biztosított.
Víz: A hidrokultúrás rendszerekhez a legtisztább víz – például a fordított ozmózissal kezelt víz – ideális, mivel ez mentes a szennyeződésektől, sóktól és egyéb káros anyagoktól. A városi vízforrások klórozása miatt fontos a víz tisztaságára odafigyelni. A fordított ozmózis (RO) technológia segítségével a víz szinte minden szennyeződéstől, így például nehézfémektől, baktériumoktól és oldott sóktól megtisztítható, biztosítva az optimális vízminőséget a termesztéshez.
A hidropóniás rendszereknek többféle típusa is létezik
Mélyvízi termesztési rendszerek: a mélyvízi hidrokultúra egy egyszerű módszer, ahol a növények oxigéndús tápoldatba merítik gyökereiket. Ez a rendszer folyamatosan biztosítja a víz, a tápanyag és az oxigén ellátást, így a növények optimálisan fejlődhetnek.
Kanócos termesztési rendszer: a kanócos rendszerek a legegyszerűbb hidroponikus megoldások, ahol a kanócok a tápoldatot a termesztőközegbe juttatják. Ez a passzív rendszer ideális áram nélküli helyeken, mivel nem igényel mechanikus alkatrészeket.
Tápanyag áramoltató termesztési rendszer: ezen technika alkalmazása esetén a növényeket egy folyamatosan áramló tápoldat fölé függesztik, amely átmossa a növény gyökérzetének végeit. A növényeket tartó csatornák meg vannak döntve, így a víz végigfolyik a termesztőtálca hosszán, mielőtt az alatta lévő tartályba visszafolyna. A szivattyú és légkő segítségével biztosított oxigéndús oldat folyamatos táplálást ad a növényeknek.
Apály és árhullám termesztési rendszerek: ezek a rendszerek időzített árasztással és leeresztéssel működnek. A száraz periódusok lehetőséget biztosítanak a gyökerek oxigénfelvételére, ami hozzájárul a növények egészséges növekedéséhez.
Csepegtető termesztési rendszerek: a csepegtető rendszerben a tápoldat lassan csepeg a növények gyökereihez, folyamatosan nedvesen tartva őket. Két típusa létezik: a visszanyerő rendszer visszavezeti a felesleges vizet, míg a nem visszanyerő változatban a felesleg elfolyik.
Aeroponikai termesztési rendszer: az aeroponika a gyökereket levegőben tartja és vízpárával táplálja, amelyet egy tartályból pumpálnak ki. A vizet és a tápanyagokat egy tartályban tárolják, majd egy fúvókához pumpálják, amely porlasztja az oldatot, és finom köd formájában szétoszlatja. Egyes aeroponikák folyamatosan ködösítik a növény gyökereit, de van olyan rendszer is, mely inkább az apályos és áramlásos rendszerhez hasonlóan működik és bizonyos időközönként permetezik a gyökereket köddel.