Amerikai kutatók forradalmi módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teheti a növények fejlődését napfény nélkül. Ez az innovatív eljárás potenciálisan enyhítheti a globális élelmiszerellátás problémáit és átalakíthatja a mezőgazdasági termelést. A fotoszintézis, amelyet a természet csodájaként tartunk számon, évmilliók óta biztosítja a növények növekedését és az oxigén termelését. Azonban a kutatók úgy vélik, hogy ez a folyamat nem elég hatékony ahhoz, hogy lépést tartson az emberiség növekvő élelmiszerigényével. A fotoszintézis során ugyanis a növények csak a fény energiájának töredékét képesek hasznosítani. Robert Jinkerson, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem docense szerint:

Amennyiben nincsen szükségünk napfény hatására a növénytermesztésben, akkor elválaszthatjuk a mezőgazdaságot a környezettől, és beltéri, ellenőrzött környezetben termeszthetjük az élelmiszert.Ez az elképzelés vezetett az "elektromezőgazdaság" koncepciójának kidolgozásához.

Itt a megoldás a súlyos élelmiszerválságra? Egyre többen vágnak bele itthon is

Sokan úgy tekintenek a hidroponikus termesztésre, mint a jövő egyik kulcsfontosságú megoldására.

Az új módszer lényege, hogy a fotoszintézist egy kémiai reakcióval helyettesítik, amely hatékonyan alakítja át a szén-dioxidot olyan szerves molekulákká, amelyeket a genetikailag módosított növények képesek felhasználni. Ez lehetővé tenné, hogy a hagyományos mezőgazdasági területeket többszintes, zárt épületekkel váltsák fel. Az elektromezőgazdaság rendszerében napelemek gyűjtenék be a napenergiát, amelyet aztán egy kémiai reakcióban használnának fel acetát előállítására. Ez az anyag szolgálna tápanyagforrásként a hidroponikusan termesztett, génmódosított növények számára. A kutatók szerint ez a módszer akár 94 százalékkal csökkentheti a szükséges földterületet, miközben jelentősen növeli a terméshozamot. Feng Jiao, a Washingtoni Egyetem elektrokémikusa, aki részt vett a kutatásban, elmondta:

Az új eljárás során megpróbáljuk növelni a fotoszintézis hatékonyságát.

Jelenleg már négyszeres hatékonyságot értek el a természetes fotoszintézishez képest. Az új technológia különösen hasznos lehet extrém környezetekben, például sivatagokban, városokban, vagy akár a Marson. Emellett segíthet stabilizálni az élelmiszerárakat és csökkenteni a szélsőséges időjárás hatásait a termelésre. Az előzetes kísérletek olyan növényekkel, mint a saláta és a paradicsom, ígéretes eredményeket mutatnak. A módszer potenciálisan csökkentheti az élelmiszertermelés szénlábnyomát és megoldást jelenthet a világszerte 2,33 milliárd embert érintő élelmezésbizonytalanságra.

Azonban fontos megjegyezni, hogy az elektromezőgazdaság jelentős mennyiségű elektromos áramot igényel.

Jiao szerint ideális esetben ez megújuló forrásokból származna, bár elismeri, hogy a meglévő hálózatból is beszerezhető. A kutatók olyan rendszert képzelnek el, ahol a növényeket réteges szerkezetekben termesztik, az épületek tetején pedig napelemek biztosítják az energiát. Ez az úttörő technológia jelentős lépés lehet az élelmiszertermelés jövője felé, bár még számos kihívást kell leküzdeni a széles körű alkalmazás előtt.