A tavaszi vetések idején egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők azokat a speciális magkeverékeket, amelyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlő sorközeiben, a gyümölcsösökben, vagy akár a szántóterületek szegélyében. Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben. A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben segíthet, hiszen kedvelt élőhelye azoknak a hasznos ízeltlábúaknak, amelyek képesek egyes kártevőktől megóvni a szőlőt - írja közleményében az ÖMKI.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2012 óta vizsgálja, hogy miként hat a virágos sorközök kialakítása a szőlőművelésre és a gyümölcstermesztésre. Legújabb kutatásukban azt is dokumentálták, hogyan befolyásolja a hat növényfajból álló, úgynevezett Élő Sorköz magkeverék, - az általa létrehozott talajtakaró aljnövényzet által -, a kórokozók megjelenését.
Tuti tippek nem csak kezdőknek: így lehet bőséges a baracktermés
Az élőhelyek sokszínűbbé tétele és a tudatos gondoskodás a talaj önmegújító képességéről közismerten hozzájárul a sikeres mezőgazdasági termeléshez.
Ezért a hazai szőlőművelés és gyümölcstermesztés gyakorlatában is egyre több kutatás foglalkozik az élőhelyteremtési és talajápolási gyakorlatok hatásainak számszerűsítésével. Az ÖMKi kutatói arra keresik a választ, hogy milyen fajösszetételű sorközvetésekkel lehet a leghatékonyabban segíteni a talajvédelmet, a vízmegtartást és a hasznos ízeltlábúak megtelepedését a szőlőültetvényekben, kifejezetten a mai, egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között. A kutatások egy része a sorközök apró, ízeltlábú élőlényeire fókuszál: a kutatók számszerűsítik a biológiai sokféleségüket, kitérnek továbbá a szőlőtőkéken előforduló kártevők és hasznos ízeltlábúak vizsgálatára is.
Igazi csodanövény nő a magyar erdőkben: sokan nem tudják, aranyat ér
Az ízeltlábúak között és a rájuk épülő táplálékhálóban számos olyan faj található, melyek közel nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, például beporzó, lebontó vagy hasznos ragadozó tevékenységüknél fogva. Számos tanulmány mutatta már ki a különböző élőhelyfoltok – mint például a sorköztakaró növényzet – kedvező hatását a területre jellemző ízeltlábú-együttes minőségi és mennyiségi összetételére nézve. Ahol a sorközvetések, mint hasznos élőhelyfoltok növelni tudják az ültetvényekben kialakuló ízeltlábúak faj- és egyedszámát, ott természetvédelmi, de növényvédelmi, növényegészségügyi szempontból is profitálhat a gazda.
Mit mutatnak a legfrissebb kutatási eredmények: hogyan hat a kártevők és kórokozók megjelenésére a sorköztakaró növényzet?
Az ÖMKi kutatói az elmúlt években (2021-2024) összesen hat helyszínen – három Eger környéki és három Tokaj környéki szőlőben – értékelték a hat (ÖMKi Élő Sorköz) és 19 növényfajt tartalmazó magkeverékekből létrehozott virágos sorköztakaró sávok teljesítményét, összevetve őket a spontán növénykelést tartalmazó (kontroll) sorközökkel. Olyan hasznos ízeltlábúakat felvételeztek, mint a katicabogarak, fátyolkák, zengőlegyek, pókok, parazitoid darazsak, házi- és vadméhek. A kártevők közül elsősorban az amerikai szőlőkabóca állományát mérték fel a szőlőtőkéken, hiszen ez a faj terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozót, a Flavescence dorée névre hallgató fitoplazmát.
Bajban lehet az európai borágazat: jókora pofont kaptak a termelők
A kutatók azt tapasztalták, hogy mind a hat és 19 fajos vetésekben nagyobb számban fordultak elő a pókok, zengőlegyek és parazitoid darazsak. A házi- és vadméhekből négyszer-ötször több volt ezeken a területeken, a vadméhek fajszáma pedig dupla annyi volt, mint a spontán vegetációt tartalmazó részeken. A szőlőtőkéken vizsgálva az ízeltlábúakat, a kutatók megállapították, hogy egyes hasznos csoportok száma magasabb volt, így például a zöldfátyolkák tojásai 50%-kal nagyobb mennyiségben fordultak elő az Élő Sorközös területek szőlőtőkéin, mint a kontroll terület szőlőlevelein. Azt is megállapították, hogy egyes kártevők, mint például az amerikai szőlőkabóca a hat fajos (Élő Sorköz) vetésben kisebb számban volt jelen a lombozaton.
Kutatási eredményeink alapján egy jól beállított sorköztakaró növényzettel egyes ragadozó csoportok egyedszáma megnövelhető a szőlőtőkéken, és valószínűleg ennek következtében a szőlőkabóca, valamint általánosságban a kabócák kisebb egyedszámban lesznek jelen a lombozaton. Ennek azért is örülhetünk, hiszen így feltehetőleg lassíthatjuk a kabócák által terjesztett szőlőbetegség, az aranyszínű sárgaság terjedését.
- mondta el az eredményekről Dr. Mezőfi László, az ÖMKi projektvezető kutatója. A növénybetegségek közül 2023-ban különösen nagy gondja volt a szőlészeknek a peronoszpórával, a levelek 15-20 %-án voltak fertőzésre utaló tünetek. A kutatók e fertőzöttség tekintetében átlagosan 3%-kal kisebb értékeket mértek az Élő Sorköz magkeverékkel vetett sorközökben. A magyarázat abban keresendő, hogy az élő növényi gyökerek és a kevesebb bolygatás miatt nagyobb a talaj felső rétegének biológiai aktivitása, így feltehetőleg itt hamarabb bomlanak le azok a növényi részek, amin a peronoszpóra kórokozója áttelelne. Ennek hatására a következő évben csökkenhet a fertőzés esélye a vetett sorközökben.
Az élelmiszer harmada eltűnne vagy megfizethetetlen lenne enélkül
Nélkülözhetetlen beporzók
A szőlő esetében a beporzó élőlények támogatásának főleg természetvédelmi és a fajokat megőrző, ökológiai jelentősége van, hiszen a szőlő beporzásában a rovaroknak kicsi a szerepe. Azonban a rovarok beporzó tevékenységére jobban támaszkodó gyümölcsfajoknál sokkal inkább felértékelődhet a virágos sorköztakaró aljnövényzet ezen funkciója: például az alma esetében a vadméhek fajgazdagságának növekedésével nő a megporzás sikere is, ami akár termésmennyiség-növekményben is megmutatkozhat.
Fontos azonban tudatosítani a termelőkben, hogy a virágos sorköztakarás alkalmazásakor a növényvédelmi beavatkozásokat is „beporzóbaráttá” kell alakítani. Az átgondolatlan rovarölő szeres kezelésekkel ugyanis pont az ellenkezőjét érnénk el annak, amit szeretnénk. A sokfajú, évelő talajtakaró növényzet alkalmazása így válik belépővé a fenntartható szőlőművelés teljes rendszere felé.
