A franciaországi Chabrillanban ülésezett a European Garlic Contact Group, és észrevételük szerint az európai fokhagymaágazat nehéz időszak elé néz, mivel a termőterület folyamatosan csökken, a termelési költségek pedig egyre nőnek - írja a FruitVeB. A találkozón Spanyolország, Franciaország és Olaszország termelői és képviselői elemezték a jelenlegi piaci helyzetet és a következő szezon kilátásait - írja a FruitVeB. A találkozó egyik központi témája a spanyolországi termőterület alakulása volt. Ez 2024-ben 22753 hektár volt, szemben a 2023-as 24889 hektárral, ám a Spanyol Fokhagyma Tanács becslései szerint 2025-ben már 5%-os területnövekedés várható, így az idei termőterület 23956 hektár lesz. Az is igaz viszont, hogy ez a bővülés messze nem fogja ellensúlyozni az elmúlt években elszenvedett igen komoly, csaknem 30%-os zsugorodást.

A termelők aggódnak a lila fokhagyma termelésének visszaesése miatt, különösen az olyan régiókban, mint Castilla-La Mancha, ahol ez a fajta hagyományosan domináns volt, ám alacsony hozamai miatt sok termelő kénytelen volt más, termőképesebb fajtákat választani.

A csoport megvitatta az Európai Unióban rendelkezésre álló növényegészségügyi megoldások korlátozásainak várható hatásait is. A kártevők és kórokozók elleni védekezéshez használt egyes hatóanyagok betiltása megnövelte a termelési költségeket és csökkentette az európai fokhagyma versenyképességét a harmadik országokból származó importtal szemben. A csoport tagjai komoly aggodalmukat fejezték ki az uniós és az EU-n kívüli termelés növényegészségügyi és környezetvédelmi követelményei közötti kölcsönösség hiánya miatt. Ez a helyzet, párosulva azzal, hogy a fogyasztók nem ismerik a két piac közötti minőségi és szabályozási különbségeket, arra kényszeríti az európai termelőket, hogy a gazdasági életképesség biztosítása érdekében magasabb áron értékesítsenek.

E kihívások megoldására Julio Bacete, a Spanyol Fokhagyma Tanács elnöke és a kasztíliai mezőgazdasági és élelmiszeripari szövetkezetek alelnöke a spanyol, francia és olasz kutatási együttműködés megerősítését javasolta. Hangsúlyozta az európai fokhagyma genetikai térképének kidolgozását, amely javítaná az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, optimalizálná a víz- és tápanyag-felhasználást, és pozitív hatással lenne a növények egészségére is. Ezek a kezdeményezések erősítenék az ágazat versenyképességét és hozzájárulnának az agráriumban immár elodázhatatlan generációváltásához is.

A chabrillani találkozó világossá tette, hogy az európai fokhagyma jövője nagymértékben függ a nemzetközi együttműködéstől, a technológiai innovációtól és az uniós termelők számára egyenlő feltételeket biztosító politikák megvalósításától. A közös megoldások keresése prioritás annak érdekében, hogy ennek az emblematikus európai növénykultúrának a minősége és fenntarthatósága megőrizható legyen.