A differenciált vetés legfőbb célja az, hogy a táblán belüli eltérő adottságokhoz – elsősorban a változatos talajviszonyokhoz és a víztartó képesség különbségeihez – igazítsa a vetőmag mennyiségét és sűrűségét, ennek azonban elengedhetetlen előfeltétele, hogy a gazdálkodó pontos és részletes adatokkal rendelkezzen az érintett területről. Mint azt Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke az Agro Naplónak elmondta, a vetést előkészítő felmérés akkor a leghatékonyabb, ha a talajvizsgálatot talajszkennelés előzi meg, amely feltérképezi a táblán belüli eltéréseket, és segít azonosítani az egységes minőségű területeket. Ezt követően, a célzott talajvizsgálat során az így beazonosított zónákat mintázzák meg, a végeredményben kapott adatok tehát igen pontosan tükrözik majd a tábla változatosságát.

Ezeken túl szükség van egy hozamtérképre és a növényállomány állapotát felmérő NDVI térképre is, az így összeállt adatokból pedig eldönthető, hogy az adott táblán hol, milyen tőszámmal tudunk menni. Ha a kukoricát nézzük, akkor mi például a rosszabb területeken egészen lemegyünk 60 ezer tő/hektárig, a jobb területeken viszont felmegyünk 82-83 ezer tő/hektárig. A kukoricánál már évek óta ezt az elvet alkalmazzuk

– mutatott rá a szakember. Hozzátette: amennyiben gabonákban is alkalmazzuk, a szemenkénti vetésnek az is fontos előfeltétele, hogy a vetőmag a lehető legjobb minőségű és szennyezésmentes legyen, az egyes szemek mérete pedig legyen egységes. Ez ugyanis jelentősen befolyásolja a vetés minőségét, az állomány kezdeti fejlődését, hiszen a heterogén méretű magokat a vetőgép nem tudja egyenletesen elhelyezni, azok eltérő ütemben csíráznak, ami egyenetlen kelést és versenyhátrányt okozhat az állományon belül.

Gergácz Zoltán azt is kiemelte, hogy a differenciált vetésnek akkor van komoly hozam- és költségelőnye, hogyha száraz évet írunk. Ha van egy homokos talaj, ami nehezen tartja és éveken át nehezen szolgáltatja a növénynek a vizet, oda eleve kevesebb növényt vetnek, hogy a növény azzal a kevesebb vízzel jobban tudjon gazdálkodni. A hozamtérképek pedig igazolják, hogy az eljárás kétségkívül hatásos, az így vetett kevesebb növény ugyanis majdnem ugyanazt a hozamot tudja adni, mint egy jobb vízgazdálkodású terület sűrűbben vetett állománya.

A differenciált vetés megoldható gabonavetésnél is, a jelenleg rendelkezésre álló sorvetőgépekkel, ott viszont nem a tőszámot lehet változtatni, hanem a hektáronként kijuttatott mennyiséget. A búzánál például jobb vízszolgáltató képességű talajok esetében el lehet menni 220–250 kg vetőmagig, a homokos, rosszabb minőségű talajon viszont visszamegyünk 140–150 kg-ra. A precíziós vetési technológiának köszönhetően tehát a vetőmagszükségletünk csökken, miközben a hozam a várakozásaink szerint nem marad majd el.

Egy percre se hagyjuk feketén a talajt

Gergácz Zoltán az Agro Naplónak arról is beszélt, hogy léteznek már olyan vetőgépek is, amelyek a no-till technológiát alkalmazva képesek a magokat közvetlenül a mulcsba, takarónövénybe vagy tarlóba vetni, szemenként vető funkcióval a gabonáknál is, 25-50-70 cm sortávolsággal. Ez pedig azért is egy kulcsfontosságú kérdés, mert a klímaváltozás következtében a zivatarok és az özönvízszerű esőzések a jövőben várhatóan egyre gyakoribbá válnak, ami komoly eróziós kockázatot jelent a fedetlen talajok számára. Ilyen esetekben ugyanis a lezúduló csapadék könnyen kimossa a tápanyagokat, rontja a talajszerkezetet és kedvezőtlen körülményeket teremt a vetés számára.

Ha azonban a vetőgép a mulcson és a takarónövényeken keresztül is működtethető, azzal jelentősen csökkenthető ez az eróziós kockázat.

Kevesebb vetőmag, nagyobb megtérülés?

A technológia alkalmazásához szükséges beruházás megtérülése kapcsán amivel biztosan számolni lehet, az a kevesebb vetőmagszükséglet és az amortizáció. Az viszont rendkívül bizonytalan, hogy a következő év mennyire lesz csapadékos, hogy a növénynek milyen stresszhelyzetekkel és növényegészségügyi problémákkal kell megbirkóznia, hogy ezen helyzetek miatt milyen pluszköltségekkel kell számolni és mindezek tetejében milyen hozam várható. A csapadékhiány okozta stresszt nyilvánvalóan nem lehet elkerülni, az optimálisra csökkentett tőszám azonban azt a stresszfaktort biztosan segít csökkenteni, ami a növények túlzott közelségéből adódna – hangsúlyozta Gergácz Zoltán. Hozzátette: arra számítanak, hogy a hektáronkénti összköltség tekintetében tudnak lejjebb menni, abban bízva, hogy a hozam oldal nem változik, így pedig a mérleg végül a pozitív irányba billenhet.

A megtérülés pontos számításához szintén fontos az, hogy a gépek belső szoftveres rendszere nemcsak tábla-, hanem foltszinten is képes pontos adatokat gyűjteni a kijuttatott műtrágya és vetőmag mennyiségéről, valamint a gázolaj fogyasztásáról. Mindezek ismeretében pedig látni lehet, hogy az adott szezonban melyik folt mennyit hozott vagy épp mennyi mínuszban zárt egy adott táblán belül.

Az önköltség nyilván azoknál a foltoknál magasabb, amelyek talajminőség szempontjából rosszabbak. De pont ezért kell ezeknél lentebb vinni a költségeket. Amennyire lehet, nem műveljük, nem bolygatjuk, kevesebb vetőmagot teszünk bele és így próbáljuk meg közgazdasági értelemben is kiegyenlíteni a táblán belüli inhomogenitást

– mutatott rá Gergácz Zoltán.

A jövő a precizitásé

Fentiek alapján jól látszik, hogy a differenciált és a szemenkénti vetés alkalmazásában a high-tech agrártechnológia és az adatalapú döntéshozatal kéz a kézben jár a fenntartható és jövedelmező gazdálkodással. A klímaváltozás hatásai már most is erősen érzékelhetők a mezőgazdaságban, a jövőben pedig még nagyobb alkalmazkodóképességre lesz szükség.

A szélsőséges időjárási jelenségek – aszályok, hirtelen lezúduló csapadékok, enyhe telek és megváltozott csapadékeloszlás – mind arra kényszerítik a gazdálkodókat, hogy a hagyományos módszereket új, precízebb technológiákkal váltsák fel.

Emiatt a következő években várhatóan egyre több gazdaság ismeri majd fel, hogy a jövő a rugalmas, adatvezérelt döntéseké, és azoké, akik képesek a változó körülményekhez igazítani a termelési stratégiáikat. A differenciált és szemenkénti vetés ebben a folyamatban nemcsak versenyelőnyt jelenthet, hanem egy olyan irányt is kijelöl, amely nélkül a jövő mezőgazdasága talán elképzelhetetlen lesz.

Az olyan cégcsoportok, mint a Kányai Mezőgazdasági Zrt. élen járnak ennek a szemléletnek a meghonosításában, és példát mutatnak arra, hogyan lehet a változó éghajlati és gazdasági környezetben is versenyképesen és fenntarthatóan termelni. (x)

Fotók: Kányai Mezőgazdasági Cégcsoport