A nagyobb mennyiségű csapadék hullása, lehűlés nélkül, ideális körülményeket biztosít a gyors és egyenletes keléshez. Fontos azonban megjegyezni, hogy nemcsak a kultúrnövények számára kedvezőek ezek a feltételek - a gyomnövények is intenzív csírázásnak indultak, ezért a gyomszabályozást időben meg kell kezdeni - írja a NAK. Kézenfekvő megoldás jelenthetnek a talajon keresztül ható preemergens növényvédő szerek a korai gyomkonkurencia ellen. Sokan rutinszerűen használják minden évben, míg mások elzárkóznak a technológia elől. Az egyik leggyakoribb ellenérv, hogy a készítmények hatékonysága jelentős mértékben függ a bemosó csapadék mennyiségétől. Éppen ezért érdemes megvizsgálni az egyes hatóanyagok sajátosságait.

A dimeténamid-P esetében már 10 mm csapadék elegendő lehet a hatás kifejtéséhez, míg a pendimetalin eredményes működéséhez jellemzően 20 mm bemosó csapadékra van szükség. Abban az esetben, ha a két hatóanyagot kombináljuk, akkor a pendimetalin kiegészíti és javíthatja a dimeténamid-P hatását, ugyanis a preemergens kezelések sikertelenségének egyik oka, hogy a kezeléskor a gyomok már csírázásnak indulnak.

Amennyiben a bemosó csapadék megérkezése előtt a gyomok kikelnek, akkor azon növényvédő szerek nem tudják kifejteni a hatásukat, melyek a csíranövényben szívódnak fel a talajban! A pendimetalin esetében, ami gyökéren keresztül szívódik fel, a relatív kései megázás esetén is eléri a hatásspektrumába eső gyomokat. Klasszikus példa erre az egyszikű gyomok gyökérváltásnak blokkolása. Ezen gyomok sokkal kevésbé konkurálnak a kultúrnövénnyel és posztemergens szerekkel való kiirtásuk is könnyebb.

Megkésett posztemergens gyomirtás esetén elszenvedhetünk akár 10% terméskiesést, ami drágább lehet, mint egy preemergens gyomirtás ára. Az engedélyezett készítmények listája ugyan szűkült, de továbbra is rendelkezésre állnak hatásos növényvédő szerek. Ezek egyike a dimeténamid-P és pendimetalin kombináció. Érdemes lehet kipróbálni naprafogóban azoknak, akik az S-metolaklór hatóanyag utódját keresik.