A 2025-ös év rendkívüli időjárási körülményei komoly tanulságokkal szolgáltak a hazai kertészeti szektorban. Kósa Dániel gyümölcs szakirányú kertészmérnök szerint az idei szezon legnagyobb kihívását a szélsőséges időjárási viszonyok jelentették. A tél végi és tavaszi csapadékhiányt hűvös, esős periódus követte, majd egy hosszan tartó, forró és aszályos nyár zárta az évet. Bár országos szinten nem volt kiemelkedő a jégkár, a tavaszi és kora nyári zivatarok idején több térségben lokálisan súlyos károk keletkeztek a gyümölcsösökben és szőlőültetvényeken, különösen a jéghálóval nem védett területeken.

Aranyat érnek, mégis alig termesztik itthon ezeket a csodazöldségeket

Nem lehet elég korán kezdeni a kert megtervezését, mert ha néhány különlegesebb fajjal szeretnénk bővülni, időt kell hagyni a beszerzésükre.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a klímaváltozás következtében folyamatosan növekszik a növények vízigénye, miközben vidéken egyre nagyobb problémát okoznak a kórokozók, például a szőlőhegyeken a szőlő aranyszínű sárgaságát terjesztő kártevők. Az aszályos időszakok gyakoribbá válása mellett sok térségben továbbra sincs megfelelő lehetőség az öntözésre. Bár a zöldségtermesztő területek jelentős része öntözött, a gyümölcsültetvények és kiskertek többsége továbbra is kiszolgáltatott a csapadékhiánynak.

A szakértő szerint egyre erősebb trend a klímatudatos kertek kialakítása Magyarországon. Ezek olyan zöld terek, amelyek alkalmazkodnak a változó időjárási viszonyokhoz, miközben csökkentik a környezeti terhelést. A koncepció lényege a víz, a talaj és a növénytársítás okos kezelése.

A klímatudatos kertben a zöldségágyások forgatása helyett egyre elterjedtebb a talajkímélő gazdálkodás is: takarónövények, mulcsréteg, minimális bolygatás. A fák és cserjék stratégiai telepítése árnyékot ad, mérsékli a hőstresszt, és hosszú távon stabilabb kertet eredményez. Ez a szemlélet nemcsak fenntarthatóbbá, hanem sokkal ellenállóbbá is teszi a kertet a jövő időjárási kihívásaival szemben

- nyilatkozta a szakember.

Vége a kisgazdaságoknak? Közelítünk a rendszerváltás előtti állapothoz

A szántóföldi növénytermesztés Magyarország mezőgazdaságának gerincét adja, de lehet, hogy kicsiben egyre kevésbé éri meg.

Az ehető díszkertek koncepciója is egyre népszerűbb, ahol a növények egyszerre töltenek be esztétikai és gyakorlati funkciót. A bordó levelű mángold, a bíbor salátafélék, az ehető virágok, valamint a színes paprikák és paradicsomok nemcsak dekoratívak, de hasznosak is. A gyümölcsök közül a törpe gyümölcsfák, az oszlopos alma, körte, őszibarack, illetve a szamóca és a ribizli bizonyultak népszerűnek, amelyek kisebb területen is jól termeszthetők. A 2025-ös trendek között kiemelkedő a régi, ellenálló fajták iránti növekvő érdeklődés. A Balaton meggy, a Carmen cseresznye és a csabagyöngye szőlő továbbra is népszerű a hazai piacokon és kertészetekben.

Mindenki keresi a régi ellenálló fajtákat, hogy kevesebb növényvédelmet kelljen alkalmazni, illetve fontos, hogy a környezeti tényezőkhöz is megfeleljen az adott fajta

- emelte ki Kósa Dániel.

Kivárnak a magyar gazdák: erre inkább nem költenek, pedig megérné

Bár a kertészeti traktorok kínálata soha nem volt ilyen sokszínű és technológiailag fejlett, a gazdák vásárlási kedve továbbra is visszafogott.

A szárazságtűrő, igénytelen dísznövények iránti kereslet szintén növekszik. A levendula, zsálya, kakukkfű, varjúháj, kövirózsa, macskamenta és cickafark nemcsak ellenállóak, de egész nyáron díszítenek és vonzzák a beporzókat is. A cserjék közül a bangita, borbolya, gyöngyvessző és mályvacserje bizonyultak jó választásnak, míg az árnyékos kertekbe a páfrányok, hosták és tűzeső ajánlott. A városi kertészkedés térnyerésével a balkonmegoldások is egyre fontosabbá válnak.

A napos erkélyekre muskátlik, petúniák és mediterrán növények, a félárnyékos környezetbe begóniák, fuksziák és hortenziák, míg az árnyékos balkonokra páfrányok, árvácskák és hosták ajánlottak. A balkongyümölcsök és mini zöldségek népszerűsége is növekszik, amelyek praktikusak és látványosak egyszerre. A mulcsozás és a különböző vízmegtartó technikák alapvető elemei a klímatudatos kertészkedésnek.

A mulcsozás során a talaj felszínét különféle anyagokkal fedjük: szalmával, fűnyesedékkel, komposzttal, fakéreggel, lombbal vagy aprítékkal. A mulcsréteg vastagsága ideális esetben 5-10 cm, amely megakadályozza a gyors kiszáradást, mérsékli a hőingadozást és elnyomja a gyomokat

- magyarázta a szakértő.

Ezt mindenkinek tudnia kell: így lehetnek sikeresek a magyar termelők

Magyarország talajtani adottságai rendkívül változatosak, ezért az öntözésre adott reakcióik is nagy mértékben eltérőek lehetnek.

A talajtakarás élő növényekkel, mint a herefélék, bíborhere, pohánka vagy mustár, szintén hatékony módszer a talaj védelmére. A helyes öntözési gyakorlatok, az esővízgyűjtés és a komposzt rendszeres használata mind hozzájárulnak a kert vízmegtartó képességének javításához, így a kert ellenállóbbá és fenntarthatóbbá válik a szélsőséges időjárási körülmények között is.