Az Agrárszektor is beszámolt róla korábban, hogy a hazai ültetvénystruktúra jelentősen átalakult: a mintegy 80 ezer hektárnyi gyümölcsültetvény közel fele elavult és versenyképtelen, további 25-30 százaléka csak fejlesztések árán lenne fenntartható. Mindössze az ültetvények negyede tekinthető korszerűnek. Különösen a nagy szaktudást, tőkét és munkaerőt igénylő kultúrák sínylették meg a folyamatokat: a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag eltűnt Magyarországról. Az alma, a körte és az őszibarack termőterülete és termésmennyisége is több mint 50 százalékkal csökkent az elmúlt években.
Ez lehet a legnagyobb csapás
A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésben különösen erősen jelentkeznek. A tavaszi fagyokat egyre gyakrabban követi aszály, majd heves zivatarok, jégverések és hőhullámok sújtják az ültetvényeket. Az idei évben a kajszibarack, az őszibarack és a cseresznye termésének 80-90 százaléka semmisült meg, ami több tízmilliárd forintos kárt okozott az ágazatban. Az elmúlt öt év átlagában a gyümölcstermés közel 40 százalékát pusztították el időjárási károk.
A problémát súlyosbítja, hogy az ültetvények 70-75 százaléka továbbra is öntözetlen, és csak néhány ezer hektáron áll rendelkezésre hatékony fagy- vagy jégvédelem. A szakértők szerint a frisspiaci gyümölcstermesztés hosszú távon csak teljes körű védelemmel - öntözéssel, fagy- és jégvédelemmel, intenzív műveléssel - maradhat életképes.
Terméskiesés és drasztikus visszaesés 2025-ben
A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) első előrejelzése szerint 2025-ben a gyümölcstermés (szőlővel együtt) volumene összességében 32,4 százalékkal csökkent. Az almatermés 47,6, a körte 17,5, míg az őszibarack 68 százalékkal maradt el az előző évi szinttől. A kínálat szűkülése az árakban is gyorsan megjelent: a gyümölcsfélék termelői ára átlagosan 38,7 százalékkal emelkedett, a barack esetében pedig 80 százalékos drágulás volt tapasztalható.
Ömlik be az import is
A termelés visszaesésével párhuzamosan látványosan romlott az ország önellátottsága. Míg 6-8 évvel ezelőtt Magyarország még 100 ezer tonnás többlettel rendelkezett a zöldség-gyümölcs külkereskedelemben, mára ez az egyenleg mínusz 150 ezer tonnára fordult.
Az import mennyisége elérte a 400 ezer tonnát, miközben az export 250 ezer tonnára zsugorodott. A boltok polcain egyre nagyobb arányban jelennek meg külföldi gyümölcsök, kiszorítva a hazai termékeket.
A gyümölcstermesztést nemcsak a természet, hanem az emberi erőforrások hiánya is sújtja. A szaktudás, a tőke és a munkaerő egyszerre szűkös, az ágazatban dolgozók átlagéletkora magas, a generációváltás sok helyen elmaradt. A fiatalok nehezen jutnak földhöz, finanszírozáshoz és gyakorlati tudáshoz, miközben az időjárási kockázatok miatt a beruházások megtérülése egyre bizonytalanabb.
A drágulás a fogyasztóknál is megjelenik
A terméskiesés, az emelkedő költségek és az importnyomás együttese elkerülhetetlenné tette a gyümölcsök árának emelkedését. Úgy tűnik, a drágulás nem átmeneti jelenség: amíg nem történik érdemi előrelépés az öntözésfejlesztésben, a technológiai megújulásban és a szervezettség javításában, addig a magyar gyümölcs egyre inkább hiánycikké válhat a hazai piacon is. Az árak pedig az alábbiak szerint alakulnak a hazai boltokban néhány gyümölcs esetében jelenleg:
Az Idared alma kilója
- a Pennyben 640 forint,
- a Tescoban 623 forint,
- az Aldiban 569 forint,
- a Lidlben 459,
- az Auchanban 461,
- míg a Sparban 462 forint.
A Conference körte kilója
- az Aldiban, a Sparban, a Lidlben és a Pennyben 640 forint,
- a Tescoban 656 forint,
- az Auchanban 684 forint.
Egy kiló narancsért
- a Tescoban, a Sparban, a Lidlben és az Aldiban is 699 forintot kell fizetni.
A citrom kilójáért
- az Aldiban 1199 forintot,
- a Tescoban 1090 forintot,
- a Lidlben és a Sparban 699 forintot kérnek el.
A magozott meggybefőtt (680 gramm)
- a Tescoban 1799 forint,
- az Auchanban, a Lidlben és a Sparban 1599 forint,
- a Pennyben pedig 1499 forint (700 gramm).














