A nyugati dióburokfúrólégy mára gyakorlatilag az ország minden jelentősebb diótermelő körzetében komoly problémát jelent. A kártevő különösen a kisebb ültetvényeken és házikerti fákon okoz nagymértékű pusztítást, ahol a védekezési lehetőségek korlátozottak. A diótermesztők most abban reménykednek, hogy a jelenlegi kemény téli fagyok segíthetnek a kártevő visszaszorításában. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint a dióburokfúrólégy elleni védekezés egyik lehetősége a vadgesztenyénél már alkalmazott törzsinjektálás módszere, azonban ez jelentős költségekkel jár, különösen nagyobb ültetvények esetében - számolt be a Pénzcentrum.

Éppen ezért a mostani téli időjárásnak nagy jelentősége van a kártevő szempontjából. Bár a dióburokfúrólégy fejlődésében kulcsfontosságú a téli, hűvösebb időjárás, hiszen ilyenkor hibernált állapotba kerül, a mélyen 5 fok alatti hőmérséklet gyérítheti az állományát

– emelte ki a szakember.

Hozzátette, hogy ez csak akkor hatásos, ha a mínuszok megfelelően hosszú ideig tartanak. A hetekig eltartó, fagypont alatti időjárás kedvezhet a diótermelőknek, míg az átmeneti hideg nem fejt ki jelentős gyérítő hatást. Kósa Dániel gyümölcs szakirányú kertészmérnök véleménye szerint a jelenlegi mínuszok önmagukban nem oldják meg a problémát, de jó eséllyel segíthetnek a kártevő visszaszorításában. A szakember elmagyarázta, hogy a dióburokfúrólégy lárvái ősszel a dióval együtt lehullanak, majd a talajban bábozódnak be és ebben az állapotban telelnek. Ezek a bábok viszonylag fagytűrők: a néhány napos, –2–6 fokos fagy önmagában még nem pusztítja el őket tömegesen, különösen ha hótakaró, avar vagy laza talaj védi őket.

A kertészmérnök szerint igazán hatásos lenne a tartós, mély fagy (-10 fok alatt, több napon át), csupasz talajfelszínen, hótakaró nélkül. Ilyen körülmények között komoly pusztulás történhet a bábállományban, de az ilyen telek egyre ritkábbak Magyarországon. A mostani hideg időjárás azonban nem hiábavaló. Ha többször ismétlődnek a fagyos periódusok, és közben a talaj felszíne is átfagy, jelentősen csökkenthetik a következő évi rajzást. Bár nem nullázzák le a populációt, de "megtörik" azt. Kósa Dániel hangsúlyozta: azoknál a termelőknél, akik ősszel összeszedték a fertőzött diókat, bolygatták a talajt, és tavasszal időben figyelik a rajzást, reális esély van arra, hogy idén már érezhetően több egészséges dió terem. A szakember szerint a dióburokfúrólégy nem egyik évről a másikra tűnik el, hanem fokozatosan lehet visszaszorítani.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a dió termőterülete közel 9,7 ezer hektár, ami a harmadik legnagyobb gyümölcskultúrát jelenti az országban. 2023-ban az ültetvények az elmúlt 10 év legalacsonyabb termését produkálták, mindössze 5300 tonna termett itthon. Míg az intenzíven termelő, öntözött ültetvények hektáronként közel 4 tonnás termésátlaggal rendelkeztek, az országos átlag mindössze 0,6 tonna volt. A terméskiesés és a növekvő kereslet miatt az elmúlt 24 év alatt csaknem ötszörösére emelkedett a tisztított dió átlagára Magyarországon. Míg 2000-ben 1160 forintba került egy kilogramm, addig 2024-ben már 5600 forintot is elkértek érte.

A nyugati dióburokfúrólégy eredetileg Észak-Amerikából származik, és az 1980-as években került Európába. Magyarországon először Kőszeg-Szabóhegyen és az osztrák határhoz közeli diófákon fedezték fel. Mára tipikus inváziós fajjá vált, amelynek terjedését az eredeti élőhelyéhez hasonló éghajlati viszonyok, a természetes ellenségek hiánya, valamint a dió elterjedtsége is elősegíti. A kártevő lárvái a dió zöld burkában élnek és táplálkoznak. Korai fertőzés esetén a dió kisebb marad, a dióbél ráncosodik, és a termés idő előtt lehullhat. A fertőzött dió héján sötét, szabálytalan foltok jelennek meg, a burok felpuhul, és az egész dió elváltozik, ami jelentősen rontja a termés piaci értékét.