Március 10-én jön a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Magyarországon az utóbbi években messze a tavaszi fagykárok jelentik a legnagyobb veszélyt a gyümölcsösökre, és sajnos a 2025-ös évben ez drámai mértéket ért el. Gyakorlatilag a magyar gyümölcstermés szokásos mennyiségének kétharmada az áprilisi fagykárok áldozatául esett - közölte az Agrárszektor kérdésére Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke. A szakember beszélt arról is, hogy idei tél hideg volt, de Magyarországon nagyon ritka, hogy a téli fagyok jelentős problémát okozzanak, tekintettel arra, hogy az itt termesztett gyümölcskultúrák ilyenkor mélynyugalmi állapotban vannak.
Mint mondta, a legérzékenyebb fajok nyilván a mediterrán térségben jellemző kultúrák - mint például a füge, ami idén biztosan elfagy takarás nélkül - és a csonthéjasok, de még a leginkább szenzitív kajszinál is -14 és -17 Celsius-fok körül alakulhat ki közvetlen virágrügy-károsodás. Az alma és a meggy, a két legfontosabb kultúránk mélynyugalomban bőven -20 Celsius-fok alatt fagyot is elvisel különösebb károsodás nélkül.
De nem kizárólag a minimumhőmérséklet fontos, sokkal meghatározóbb a lehűlés gyorsasága és a fagyos-olvadó ciklusok gyakorisága, valamint a hidegidőszak időzítése. A fokozatosan beálló tartós téli hideg kifejezetten kedvező a fák mélynyugalomba kerülése szempontjából, mivel mérséklődik annak rizikója, hogy túl korán meginduljanak az élettani folyamatok, és a kora tavaszi fagykárok (amelyek hazánkban az aszály mellett a legnagyobb károkat okozzák) érzékeny állapotban érjék az ültetvényeket
- ismertette Apáti Ferenc.
A FruitVeB elnöke arra is rámutatott, hogy a hideg ritkítja a kártevőket és egyes kórokozók áttelelő alakját is, ami tavasszal növényvédelmi szempontból előnyös. Mint fogalmazott, az előző években inkább azzal volt problémája az ágazat szereplőinek, hogy nem alakult ki tartós mélynyugalom, és korán kezdődött meg a rügypattanás, valamint a kártevőket sem tizedelte meg egy nagyobb hideg. Ilyen szempontból tehát a gyümölcsösök kedvező helyzetből várhatják az idei szezont.
Lesújtó, ami a magyar gyümölcsökkel történik: ezt már a vevők is megérzik
Milyen kilátásai vannak az ágazatnak idén és a következő években?
Az energia, a munkaerő, az inputanyagok és a logisztika költségei nem tértek vissza a korábbi szintre, miközben a fagykárok miatt sok ültetvényben a fajlagos költségek drámaian megugrottak - ismertette Apáti Ferenc. A szakember szerint az ágazati folyamatok most már látható és mérhető következménye a hazai élelmezésbiztonság szempontjából, hogy a hazai zöldség-gyümölcs önellátottságunk az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent: a legtöbb ágazat esetében egyre kevésbé vagyunk képesek saját, belföldi piacainkat is ellátni, vagyis az importfüggőségünk egyre növekszik. Ezzel párhuzamosan az export folyamatosan csökken, így a külkereskedelmi egyenleg is romlik.
Ezt a folyamatot mihamarabb meg kell állítani, mielőtt az ágazat elveszíteni azt a kritikus méretét, ami a piacon maradás feltétele. A 2026-os évnek a szereplők visszafogott optimizmussal, de erős kockázatérzettel vágnak neki, hiszen - egyebek mellett - nem tudni, vége lesz-e a háborús helyzetnek, ellenben a vámok rendkívül hektikusan alakulhatnak. A gyümölcságazatban a fagykárok és az almatermés mélypontja után inkább csak részleges regenerálódás várható. A költségszint tartósan magas maradhat, ezért az ágazati szereplők inkább mérsékelt stabilizálódásban, nem pedig látványos bővülésben gondolkodnak, és továbbra is kulcskockázatként kezelik az időjárási szélsőségeket és az importversenyt
- fejtette ki Apáti Ferenc.
Lassan eltűnik a magyar gyümölcs: mi lesz helyette a boltokban, piacokon?
Durván visszaesett a legtöbb gyümölcs termelési volumene itthon
Apáti Ferenc azt is elmondta, hogy Magyarország gyümölcstermesztésének termelési volumene semmilyen érdemi növekedést nem mutatott az elmúlt másfél évtizedben. A hazai klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló, illetve legnagyobb szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű fajok termelése esett vissza leginkább: a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag megszűnt, de nagyon jelentős visszaesést (40%) szenvedett el az alma és az őszibarack is. Növekedni mindössze a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi volt képes. Előbbi kettő azért, mert relatíve extenzív, alacsony szaktudás-, tőke- és munkaerőigényű ágazatok (egészen pontosan: professzionális termelés esetén nem azok, csak sokan kezelik ekként őket), utóbbi három pedig alapvetően jó piaci pozícióinak és jövedelmezőségének köszönheti előrelépését, bár a munkaerőhiány és az időjárási káresemények az utóbbi néhány évben ezekben is egyre inkább gátolják a fejlődést. Az összes többi gyümölcsfaj termelési volumene stagnál vagy enyhén csökkent.
A FruitVeB elnöke szerint a 2026-os év legfontosabb feladatai közé az összefogás, a hatékonyság és a versenyképesség javítása tartozik - ez például a termelés és feldolgozás technológiai fejlesztését, a precíziós és öntözésfejlesztési beruházások felgyorsítását, valamint a munkaerőigény csökkentését jelenti. Erősíteni kell az exportképességet és a feldolgozott termékek arányát, miközben a fenntarthatósági elvárásoknak is meg kell felelni. Mint mondta, a frisspiaci gyümölcstermesztésben nincs más út, mint a jelentős kárnemek ellen egyszerre védeni az ültetvényt: vagyis öntözött, jéghálóval takart, fagyvédelmi technológiával ellátott, és művelési rendszerét tekintve intenzív, szuperintenzív ültetvények lehetnek csak versenyképesek. Az ipari gyümölcs (feldolgozóipari alapanyag) termelése a jégháló többlet beruházási költségét általában nem bírja el, de itt is öntözött, és valamilyen fokon fagyvédett ültetvényekben kell gondolkodni - magyarázta a szakember.
Vannak olyan jövevények - egyelőre inkább kuriózumként - amelyek általában délről terjednek észak felé: ilyen a kivi és a füge, a zöldségek között pedig az édesburgonya, amit 15-20 éve még nem termesztett hazánkban szinte senki. Valószínűsíthető azonban, hogy ezek a mediterrán eredetű gyümölcsfajok tíz éven belül még nem terjednek el jelentősen (meghatározó, árutermelő gazdaságok területén) hazánkban
- fejtette ki Apáti Ferenc.
