Vasárnap reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, vasárnapi (2026.04.26.) napon.

2026.04.26. vasárnap: Szakadozott frontális felhőzet érkezik, amely dél felé haladva szétesik, feloszlik fölöttünk - alapvetően napos idő lesz többnyire kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett. Utóbbiakból több az északkeleti vidékeken lehet, de arrafelé is legfeljebb egy-egy helyen fordulhat elő futó zápor, másutt nem lesz csapadék. Az északnyugatira, északira forduló szelet napközben sokfelé kísérik erős, elsősorban északkeleten, az Észak-Dunántúlon és a hegyekben helyenként viharos lökések is.

A csúcshőmérséklet többnyire 16 és 21 fok között várható, ennél kissé alacsonyabb északkeleten lehet. Késő este többnyire 2 és 12 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Az időjárás a hidegfrontra érzékenyeket terheli meg különösképpen. Legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén jelentkezhet. Ilyen időjárási helyzetekben a reflexidő megnyúlhat, a cselekvési reakció késhet, emiatt a közlekedésben résztvevőktől fokozott figyelem szükséges.

A következő napon várható időjárás

2026.04.27 hétfő: Napos, fátyolfelhős idő valószínű kevés gomolyfelhővel. Csapadék nem lesz. A légmozgás nagyrészt mérsékelt marad. Délután 14, 20 fok várható.

Friss híreink:

Gyakran veszel citromot? Akkor ezzel nem árt tisztában lenned szerkesztése

A citrom fája maximum 3-5 méteres - dézsásként tartva jóval kisebb - és érdekessége, hogy egész évben folyamatosan terem, azaz egyszerre vannak érett, és kisebb-nagyobb zöld termések a növényen. Ez volt az első olyan déligyümölcsünk, amely pár évtizeddel ezelőtt is elsőként és rendszeresen kapható volt a hazai üzletekben.

Kiderült: így áll Magyarország halfronton Európa többi országához képest

2024-ben az Európai Unióban 1 millió tonna halat, puhatestűt, algát és rákot tenyésztettek, amelyek értéke 4,6 milliárd eurót tett ki. 2023-hoz képest az EU-ban az akvakultúra-termelés volumene és értéke egyaránt csökkent. Az EU tenyésztett vízi szervezetek termelését 2024-ben 5 ország uralta, amelyek együttesen a teljes mennyiség több mint kétharmadát adták. Ezek az országok Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Lengyelország voltak. Az EU szárazföldi országainak (Csehország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia) teljes halászati termelése akvakultúrából származott. Magyarország haltermelése 2024-ben 22,8 ezer tonna volt, amivel az elmúlt két évtized legjobb eredményét produkálta, ám az európai országokhoz képest még így is a lista alsó harmadában található hazánk.

Óriási fordulat: teljesen új típusú gépek jelenhetnek meg a magyar földeken

A 2025-ös évben, nem úgy alakultak az eladásaink, ahogy szerettük volna - mondta el Mayer András, a Két-KATA Kft. marketing koordinátora az Agrárszektornak. A szakember beszélt arról is, milyen trendek figyelhetők meg a gépgyártók kutatás-fejlesztési folyamataiban, milyen szempontok vezérlik a magyar gazdákat a gépbeszerzéseik során, és hogy mi várható a következő időszakban.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Évekig homályban tartották hazánkat az atombalesetről: erre kevesen gondolnak, pedig mindannyiunk életére hatással van

Negyven éve történt a csernobili atomkatasztrófa, amelynek valódi súlyát Magyarországon csak késve, töredékesen és sokszor félreértéseken keresztül ismerte meg a társadalom. A baleset máig nem lezárt történet: generációk különböző pontokon kapcsolódtak hozzá, a gyerekkori emlékektől egy riportfilmen át a fukusimai sokkig és a 2019-es HBOsorozatig. A kerek évforduló apropóján most nem az események kronológiáját idézzük fel, hanem azt vizsgáljuk, hogyan él tovább Csernobil a magyar társadalmi emlékezetben, hogyan formálja az atomenergiához való viszonyunkat, és miért kerül elő újra és újra a jelen válságai, félelmei és kulturális reflexei között.