Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2026.05.05.) napon.

2026.05.05. kedd: Továbbra is leginkább fátyolfelhők lesznek felettünk, amelyek átmenetileg szűrhetik a napsütést. Csapadék nem várható. A délies szelet sokfelé kísérik élénk, a Dunántúlon erős, sőt az Alpokalján és a Kisalföldön néhol viharos lökések.

A csúcshőmérséklet 25 és 30 fok között alakul.
Késő estére 14 és 20 fok közé hűl a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli szervezetünket.

A következő napon várható időjárás

2026.05.06 szerda: A napsütés mellett erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés. Kora délutánig kevés helyen, majd szórványosan fordulhat elő zápor, zivatar. A délnyugati, déli szél sokfelé élénk, időnként erős lesz. A maximum-hőmérséklet 23 és 28 fok között alakul.

Friss híreink:

Figyelmeztet a magyar termelő: hamarosan eltűnhetnek ezek a gazdaságok

Egyre több állattartó jut el arra a pontra, hogy nem a piaci árak, hanem a munkaerőhiány miatt kénytelen feladni a tevékenységét. A mindennapos, folyamatos jelenlétet igénylő állattartás egyre kevésbé vonzó a fiatalok körében, a megbízható dolgozók pedig szinte teljesen eltűntek a piacról. Egy Győr melletti településen gazdálkodó termelő, Tóth Lajos mesélt arról, miért döntött úgy, hogy felhagy a tejelő szarvasmarha-tartással, és mit lát a magyar agrárium jövőjében.

Borítékolható az idei katasztrófa? Ez a csapás földre küldhet sok gazdát

2026 tavaszán az előző évhez képest kisebb területen, kevesebb, mint 675 ezer hektáron vetettek kukoricát a magyar gazdák, a napraforgó vetésterülete ellenben meghaladta a 810 ezer hektárt is. Bár az idei március vége csapadékosabb lett, ezt követően az április hűvös és száraz volt. A talajok egyre szárazabbak, ez pedig már az ország egyébként csapadékosabb tájain is kezdi éreztetni a hatását, ráadásul a legfrissebb előrejelzések sem kecsegtetnek áztató esőkkel. Az Agrárszektor által megkérdezett gazdák szerint vannak térségek, ahol a tavaly áprilisi csapadékmennyiség tizede hullott csak le, máshol a hideggel és a károsítókkal gyűlt meg a termelők baja. Ezen okokból kifolyólag a gazdák egyre kevésbé hiszik, hogy jó lehet az idei termés.

Durva számok láttak napvilágot: itt szinte fillérekért robotolnak a földeken

Miközben a magyar mezőgazdaságban a bruttó átlagkereset megközelíti a 660 ezer forintot, a szerb agrárszektorban a fizetések ennél jelentősen alcsonyabbak, hiszen 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak. A különbség különösen látványos a szakmunkáknál és a középfokú pozícióknál. Ugyanakkor mindkét országban hasonló problémák jelentkeznek: elöregedő munkaerő, visszaeső állattenyésztés és egyre erősebb verseny az agrármunkaerőért. A támogatások viszont itt is kezdenek beindulni, ezt jól mutatja az is, hogy szerb kormány 2026-ra jelentős forrásokat különített el a mezőgazdaság, azon belül is elsősorban az állattenyésztés támogatására. 

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Kiderült az igazság a Tisza-kormány vagyonadójáról: így sarcolhatják meg a leggazdagabb magyarokat

Ismét napirendre került a vagyonadó bevezetése Magyarországon, és a javaslat gyorsan megosztotta a gazdasági szereplőket. A vitában markáns álláspontok jelentek meg: Wáberer György és Tóth Ildikó az igazságosabb közteherviselés irányába tett lépésként tekint a vagyonadóra, miközben Csányi Sándor, Zsiday Viktor és Jellinek Dániel inkább a gyakorlati nehézségekre és a tőkekiáramlás kockázatára hívja fel a figyelmet. A Pénzcentrumnak nyilatkozó Bagdi Lajos a korlátozott bevételi hatást és a kivitelezés problémáit emeli ki, míg Nyári Zsolt szerint egy széles adóalapú, jól megtervezett rendszer részben kezelheti az egyenlőtlenségeket, de önmagában nem jelent megoldást a költségvetési kihívásokra.