2024. november 21. csütörtök Olivér

Som és cseresznye a szőlő mellé - interjú Dósa Sándor fiatal gazdával

agrarszektor.hu
Az Agrárszektor.hu ötödik interjúját Dósa Sándorral készítette, aki, 15 hektáron évente 120 mázsa szőlőt termeszt, de már terem 5 hektáron kajszija, cseresznyéje, szilvája, ráadásul egy éve ismét betelepített 6 hektár kajszit és cseresznyét. Sőt, nemsokára igen különleges növényt telepít: 2 hektáron lekvárnak és pálinkának való húsos som csemeték kerülnek a földbe. A tavaly elnyert 10 millió forintot gyümölcstelepítésre fordította.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

 

Agrárszektor.hu: Meséljen! Miként lesz egy építési szakemberből Fiatal Gazda uniós támogatást elnyert gazdálkodó? Nevezetesen elég nagy területtel foglalkozó szőlő- és gyümölcskertész.

Dósa Sándor: Az élet vitt rá. A szakközépiskola elvégzése után egy évtizedig a szakmámban dolgoztam, aztán a '90-es évek közepétől édesanyám kezdett mezőgazdasággal foglalkozni, majd 1998-tól családi gazdálkodó lett. Azóta magam is segítettem neki, majd egyéni gazdálkodóként kezdtem kertészkedéssel foglalkozni.

Asz.: Mekkora a birtoka?

D.S.: Cserépfalu környékén van 15 hektárnyi szőlőm, és 6 hektár termő gyümölcsösöm. Ennek nagy része kajszi, de van benne szilva és cseresznye is.

Asz.: Milyen fajtákat termeszt?

D.S.: A szőlő leányka. Ez egy kellemes savösszetételű bort adó szőlő. Hektáronként 80 mázsa terem évente.

Asz.: Ez elég sok szőlő. Bort készít belőle?

D.S.: Nem, egy borászat kialakítása igen sokba kerülne. Eladom a szőlőt. Amíg az Egervin működött, addig nekik értékesítettem sokat, de az utóbbi négy évben egy alföldi borászat vásárolja meg a termést.

Asz.: És a gyümölcsök?

D.S.: A hat hektár termő ültetvény nagyobbik része kajszibarack. De van cseresznyém és szilvám is. A termést friss áruként értékesítem. Egy jól ismert és megbízható felvásárló évek óta helyben jön a gyümölcsért, naponta szállít. Az áru 80 százalékát ő viszi el, a többi egy részét helyben, a környéken és Egerben, illetve Noszvajon egy lekvárkészítő vállalkozásnak értékesítem. Az utóbbi években ez a biztos felvásárlói háttér garantálja, hogy amit előállítunk, az gond nélkül vevőre talál.

Asz.: Irigylésre méltó helyzet.

D.S.: Nem mindig volt ez így! Megfizettem én is a tanulópénzt! Egykor a szőlővel jártam pórul: becsődölt, majd felszámolás alá került a vállalkozás, amelynek eladtam.

Asz.: Ha jól tudom, tész-tag is. Miért nem rajtuk keresztül értékesíti a gyümölcsöt?

D.S.: A tész-tagságom korábbi eredetű, mint a gyümölcstermesztés. Annak idején szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkoztunk, akkor léptem be a tész-be, de azóta ezzel felhagytam, mert a környék földjei 3 tonnánál több búzát, vagy más gabonát nem adnak. Itt gyümölccsel kell foglalkozni, arra jó a talaj! A tész-tagságomat azonban nem adtam fel.

Asz.: Netán a gazdálkodásban felhasznált anyagokat, vegyszereket, gépeket, netán gázolajat szerzi be rajtuk keresztül jutányosabb áron?

D.S.: Nem, kialakult beszerzési forrásaim vannak. Már negyedik éve ugyanannál a cégnél vásárolok.

Asz.: Mikor pályázott a támogatásra?

D.S.: 2008-ban adtam be a Fiatal gazda támogatás igényemet, 2009-ben kaptam meg a pénzt. Ebben a falugazdász segített, aki két-három hetente látogat el hozzám. A pályázatot egy ebből élő pályázatíró készítette el, ő figyeli az aktuális kiírásokat is. Mind a 10 millió forintból gyümölcsöt telepítettem. A költségekre jellemző, hogy 4,5 hektárra volt elég. Egy hektáron 440 fát lehet elhelyezni. Csak a telepítés előtti szerves trágyázás egymillióba került.
Egyébként nem volt nehéz pályázni. Az információk rendelkezésre álltak...

Asz.: Honnan informálódik?

D.S.: Általában nézem az internetet, olvasom az újságokat, beszélgetek a gazdatársakkal, a falugazdásszal, a pályázatírással foglalkozó szakemberrel.

Asz.: Honnan szerzi be a csemetéket?

D.S.: Az érdi gyümölcskutató intézetből. Cseresznyéből két fajtát szeretek és be is jött eddig. Az egyik a Szomolyai, ez a fő fajta, a másik a Kavics nevű újdonság. Ez feketére érik, ropogós és igen jól bírja a szállítást.

Asz.: Az időjárás nem jelentett gondot az idén?

D.S.: De, sajnos sok a baj! Képzelje, a fiatal, telepített cseresznyéből úgy néz ki, hogy kipusztul jó része. Pedig dombon van az ültetvény, de mégis, már hullik a levele, a laborvizsgálatokból úgy tűnik, hogy gyökérfulladás miatt kiment a csemetefák 30-40 százaléka. Már meg is rendeltem a kutatótól a pótlást.

Asz.: Az idősebb fák bírták?

D.S.: Nem, nem pusztultak ugyan ki, de a viharok elvitték a kajszi 30, a szilva 50 százalékát.

Asz.: Mekkora a kára?

D.S.: Még nem tudom pontosan, de úgy néz ki, hogy a szőlőnek kell az idén "lábon tartani" a gazdaságot. Vagyis az abból származó bevétel lesz a meghatározó. Eddig jól néz ki a szőlő, vagyis átlagos évet zárunk, bejön, amit akartam, hektáronként 80-90 mázsa leányka szőlőt fogunk szüretelni.

Asz.: És mik a tervei a jövőben? Mi segítené a vállalkozását?

D.S.: Szőlőt akarok venni és gépeket. Néhány használt - ilyen kis területre új, drága eszközt bodorság venni - nehéztárcsa jól jönne az ültetvények sorközművelésénél. A szőlőre is van esély, csak meg kell várni a szőlő ültetvény kivágási támogatás elbírálását. Azok ugyanis, akik nem nyernek és nem akarják tovább művelni, értékesítik területeiket. Vagyis lesz kínálat, s tudok vásárolni. És van egy ötletem, amelyet már elkezdtem megvalósítani, ez pedig az igen kevés növényvédelmet igénylő húsos som termesztése. Két hektárra való csemetét rendeltem a Budapesti Corvinus Egyetem Soroksári kisérleti telepétől. Már nőnek, igaz azt mondják, hogy kicsit lassabban a vártnál és lehet, hogy egy évet várni kell a telepítéssel. Mindenesetre somot kevesen termesztenek az országban. Holott a noszvaji lekvárfőző mesterek és a pálinkafőzdék, akikkel kapcsolatban vagyok szívesen vennének a termésből.

Asz.: Újabb pályázatokra számít?

D.S.: Jó lenne, de például az agrár-környezetgazdálkodási programban nem akarok részt venni. Úgy vélem, hogy túl sok a vele járó előírás, adminisztráció. Az ember könnyen jégre futhat, aztán jönnek a szankciók. Ezt el akarom kerülni.

Névjegy

Dósa Sándor 1969-ben Miskolcon született. Egy Mezőkövesdtől északra található faluban, Cserépfaluban él, nős, két leány édesapja. A miskolci Építőipari Szakközépiskolát befejezve szakmájában helyezkedett el, majd a '90-es évektől kezdve gazdálkodik. Édesanyja családi gazdálkodó, s mellett mint egyéni vállalkozó kezdett mezőgazdasággal, konkrétan 15 hektáron szőlő-, illetve 11 hektáron gyümölcstermesztéssel foglalkozik. 2009-ben 10 millió forintot nyert el a Fiatal Gazda program támogatását.

Adatok:

Név: Dósa Sándor
Születési év: 1969
Iskolák: Miskolc, Építőipari Szakközépiskola
Ágazat: kertészet
Gazdaság területe: 15 hektár szőlő, 11 hektár kajszi, cseresznye, szilva
Alkalmazottak száma: idényben 4-6, szüretkor 60 napszámos
Éves árbevétel: -3-4 millió Ft
Elnyert támogatások: Fiatal Gazda
Családi állapot: nős, 2 leány édesapja

Elérhetőségek:
Lakcím: Cserépfalu József Attila út 19.
Telefonszám: 30/6776733
E-mail: shapi@citromail.hu

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?