Agrárszektor.hu: 2008-ban elnyerte a fiatal gazdák támogatására kiírt pályázatot. Mibe fogott bele ebből az összegből?

Fodor Balázs: A fő profilom a gyümölcstermesztés, azon belül a bodza. Azt vállaltam a pályázatban, hogy 21 EUME méretű gazdaságot hozok létre, most ezzel foglalkozom. Jelenleg hozzávetőlegesen 15 hektárnyi gyümölcsösöm van, amiből 10,5 telepítésére most került sor, a támogatás felhasználásával.

Asz.: Érdekes választásnak tűnik. Miért éppen bodza?

F.B.: A családom annak idején szántófölddel és mezőgazdasági bérmunkával foglalkozott. A térségünkben megszűnt a szántóművelés, ezért amikor 2000-ben kiírtak egy ültetvénytelepítési pályázatot, a család eladta a szántóföld műveléséhez szükséges eszközöket és úgy döntött, hogy valamilyen gyümölcsöt ültet. Egy hirdetésben láttuk a Botészt, ami egy bodzatermelőket összefogó tész, ők akkor népszerűsítették ezt a gyümölcsöt. Előzetes vizsgálódás, számolgatás és termékbemutató után döntöttünk úgy, hogy a bodzát választjuk az akkor nagyon népszerű szőlő helyett. A bodzatermelés végül fenntarthatónak bizonyult.

Asz.: A virágát vagy a gyümölcsét adják el?

F.B.: A gyümölcsét. Augusztus végén, szeptember elején van a szüret, akkor lehet szedni, amikor elér egy megfelelő színmélységet.

Asz.: Mi készül a gyümölcsből? Szörp, lekvár?

F.B.: A legtöbben elsőre erre gondolnak. Lekvárt is, szörpöt is készítettek belőle egy ideig, de nem tudom, él-e még az a cég, ami ezzel foglalkozott. Mondják, hogy gyógyszer is lesz belőle, de én gyógyszerként még nem láttam. Amennyire tudom, főként élelmiszeripari színezékként használják fel, ételfestéknek. A mesterséges színezékek egyre jobban kiszorulnak az iparból, már nem szeretnek ilyen anyagokat használni, így könnyen elérhető természetes színezékként marad a bodza. Esetleg pálinka készülhet még belőle.

Asz.: Hová adják el a termést?

F.B.: Tagja vagyok a már említett Botésznek. Ők összefogják a termelőket, rajtuk keresztül keresünk piacot. A több terménnyel jobban tudunk kereskedni. A felvásárlók általában ausztriai piacra továbbítják a bodzát. Megszereztük az ökominősítést is, mert külföldi piacokon fontos, hogy a gyümölcs ökogyümölcs legyen, ezért akár 10-15 százalékkal is többet fizetnek. Ráadásul ennek a piaca stabilabb is, ha az ára le is csökken a normál gyümölcsére, a piac akkor is megmarad.

Asz.: Idén elég kiszámíthatatlan volt az időjárás. A bodzának milyen éve lesz?

F.B.: Az idei évben a nagy mennyiségű csapadék jelentett gondot. Igaz, a bodza vízkedvelő, csapadékigényes, de nem ennyire. Azokon a fákon, amik átvészelték ezt az időjárást, megfelelő mennyiségű termés mutatkozik, hiszen az ehhez kellő csapadék jelen volt, de a minőségi faktor, a szín, ami a nyár végére jelenik meg, ugyanolyan fontos. Az is nagy jelentőséggel bír, hogy egybeérjen a termés a könnyebb szüretelhetőség miatt. A nagy mennyiségű csapadék egyébként nekem is tönkretette legalább 200 fámat, amit majd az ősszel orvosolni kell. Jelenleg úgy látom, idén nem tudjuk túlteljesíteni a tavalyi évet, pedig korábban minden évben sikerült többet termelni. Idén valószínűleg kevesebb lesz az össztermés, de remélem, az ár majd kompenzálja ezt.

Asz.: Mit gondol, fiatalként érdemes belevágni a mezőgazdaságba?

F.B.: Csak abban az esetben, ha van valami biztos háttér, amire támaszkodhat az ember. Amikor anno én egyetemet választottam, úgy gondolkodtunk, hogy ha már mezőgazdasággal foglalkozunk, akkor ebben az ágazatban végezzek tanulmányokat. Illetve tudtuk azt is, hogy ha csatlakozunk az EU-hoz, a különféle pályázatokhoz felsőfokú szakirányú végzettségre lesz szükség.

Asz.: Sokat pályázik?

F.B.: A tavaly szeptemberben indult agár-környezetgazdálkodási programba is sikerült bekerülnöm, és egy ültetvénytelepítésre is pályáztam, de elcsúszott a határidő, így ebből idén már nem nagyon lesz semmi. A későbbiekben egy gépvásárlást is tervezek, talán veszek egy erőgépet, ha lesz rá alkalmas feltételekkel pályázat. Idővel talán egy feldolgozó üzem vagy egy hűtőház is jó lenne, mert a feldolgozott termésért többet fizetnek, de az már nagy beruházás, erre mostanában nem kerül sor. Minden pályázatot, ami létezik, meg kell ragadni, mert különben a megélhetés kerül veszélybe. Magyarországon legalábbis így van, nyugatabbra kicsit más a helyzet. Ott tudomásom szerint jobban támogatják a mezőgazdaságban tevékenykedő embereket és jobban segítik a gazdálkodókat. Mire Magyarországra eljutnak ezek a pályázatok, rendeletek, addigra a hazai viszonyokhoz módosítják őket. Itt már olyan furcsa szabályok vannak, amiket csak nehezen lehet betartani.

Asz.: Mit gondol, hogy lehetne javítani a helyzeten?

F.B.: Talán azt kellene megakadályozni, hogy a nagy áruházak tönkretehessék a piacot. Az is fontos célkitűzés lehetne, hogy ne legyen ilyen kockázatos a mezőgazdaság az újabb adónemek, követhetetlen és teljesíthetetlen jogszabályok megjelenése, az emelkedő üzemanyagárak és közterhek miatt. Az ellenőrzésekkor pedig ne a bírságolás legyen a cél, hanem inkább a segítség.

Asz.: Sok az adminisztráció?

F.B.: Az utóbbi időben nagyon megbonyolódott a mezőgazdaság, sok mindent kérnek számon és sok hivatalhoz kell alkalmazkodni. Technikai és közigazgatási előrelépés is történt, már GPS-szel mérjük a területeket, a monitoring pedig folyamatos. Rengeteget kell ezzel foglalkozni, ha hazamegyek a gyümölcsösből, én is felmegyek az internetre, minisztérium, MVH, Magyar Közlöny, mindent végigböngészek. A kamarával is folyamatosan tartani kell a kapcsolatot az újonnan megjelenő szabályok értelmezése és gyakorlati alkalmazása miatt.

Asz.: Fiatalként nem lehet egyszerű egy ennyi időt igénylő területen dolgozni. Milyen érzés volt visszamenni az egyetem után?

F.B.: Az első két hónap nagyon rossz volt. Előtte, a záróvizsgára készülve hónapokig nem jártam erre, és abban az évben volt az időjárás talán a legmelegebb, ami a külterületi munkákat nagyon megnehezítette. Nem volt egyszerű visszarázódni, de valamit valamiért. Ideális eset úgysincs, pláne a mezőgazdaságban, minden évben akad valami probléma, amit kezelni kell. Ennek az egyéni vállalkozó dolognak viszont legalább annyi előnye van, hogy én oszthatom be az időmet, a saját magam főnöke vagyok.

Névjegy

Fodor Balázs 1984-ben született. 2003-ban érettségizett az egri Dobó István Gimnáziumban, majd a Debreceni Egyetemen diplomázott agrármérnök szakon, növényvédelem szakirányon. Az egyetem alatt az aranykalászos gazda képesítést is megszerezte. 2008 óta gazdálkodik, 15 hektáron termel ökológiai minősítést kapott bodzát Egerszalók-Egerszóláton. Nőtlen.

Adatok:

Név: Fodor Balázs
Születési év: 1984
Iskolák:
Dobó István Gimnázium, Eger, 2003.
Aranykalászos gazda képesítés, 2008.
Debreceni Egyetem, agrármérnök szak, növényvédelem szakirány, 2008.
Ágazat: gyümölcstermelés
Gazdaság területe: 15 ha
Alkalmazottak száma: 1 fő
Éves árbevétel: -
Elnyert támogatások: agrár-környezetgazdálkodási támogatás, fiatal gazda támogatás
Családi állapot: nőtlen

Elérhetőségek:
Lakcím: 3394 Egerszalók, Kossuth u. 144.
Telefonszám: 06303980190
E-mail: xim@freemail.hu