Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Luxemburgban 2013. június 24-25-én megrendezésre kerülő Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen valószínűsíthető a politikai megállapodás elérése a Közös Agrárpolitika reformjáról. A várható döntés a Közös Agrárpolitikát alkotó négy alaprendeletről születik meg. Ezek a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések és a vidékfejlesztési támogatások szabályait, valamint a közös pénzügyi rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek a rendelkezések szabják meg, hogy a következő hétéves uniós költségvetés mezőgazdaságra fordítható forrásaiból a gazdák milyen feltételek teljesítése esetén kaphatnak terület alapú támogatást, illetve hogy mekkora forrás fordítható piacvédelmi intézkedésekre. Szintén ez a döntés lesz az alapja a vidékfejlesztési források felhasználásának.
Az elmúlt évtizedekben többször szükségessé vált a szabályozás felülvizsgálata, annak a változó körülményekhez, az új kihívásokhoz történő hozzáigazítása. A KAP legutóbbi, nagyobb reformjára 2003-ban került sor. Az azóta eltelt idő, a megváltozott körülmények és a gazdasági válság hatásai indokolttá tették a szabályozás felülvizsgálatát.
A KAP az unió legrégebbi közös politikája
Ezek a rendelkezések szabják meg, hogy a következő hétéves uniós költségvetés mezőgazdaságra fordítható forrásaiból a gazdák milyen feltételek teljesítése esetén kaphatnak terület alapú támogatást, illetve hogy mekkora forrás fordítható piacvédelmi intézkedésekre. Szintén ez a döntés lesz az alapja a vidékfejlesztési források felhasználásának.
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legrégebbi közös politikája, amely már több mint 60 éve meghatározza az európai mezőgazdaság irányvonalait. Az elmúlt évtizedekben többször szükségessé vált a szabályozás felülvizsgálata, annak a változó körülményekhez, az új kihívásokhoz történő hozzáigazítása. A KAP legutóbbi, nagyobb reformjára 2003-ban került sor. Az azóta eltelt idő, a megváltozott körülmények és a gazdasági válság hatásai indokolttá tették a szabályozás felülvizsgálatát.
Az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés 2010-es hatályba lépése miatt ez az első olyan KAP reform, amelyben döntéshozóként a Tanács és a Bizottság mellett az Európai Parlament is részt vesz. A jelenlegi reform előkészítéseként a Bizottság széles körű társadalmi vitát kezdeményezett az EU tagországokban a KAP jövőjéről. Ennek az összegzését is felhasználva a Bizottság 2010 őszén kiadott egy közleményt, amelyről a Tanács a Magyar Elnökség vezetésével 2011 márciusában, az Európai Parlament pedig 2011 júniusában foglalt állást. Ezt követően a Bizottság 2011 októberében hozta nyilvánosságra a viták alapjául szolgáló, az új KAP-ra vonatkozó jogszabálytervezeteket.
Az elmúlt több, mint másfél évben, négy elnökségi ciklus alatt tárgyalták a tagállamok a javaslatokat, amelyről 2013 márciusában a miniszterek a Tanácsban megállapodtak. Ezzel párhuzamosan, a társ-jogalkotó Európai Parlament is megszavazta álláspontját. A végső megállapodás elérése érdekében az elmúlt három hónapban rendkívül intenzív tárgyalások folytak és folynak a Tanácsot képviselő Elnökség, az Európai Parlament és a Bizottság között.
A fentiekben leírt hároméves munka tetőpontja várhatóan a 2013. júniusi luxemburgi tanácsülés lesz, ahol vélhetően hosszas egyeztetések és intenzív tárgyalások után megszületik a kompromisszum és így sikerül megállapodni a Közös Agrárpolitika következő években alkalmazandó szabályairól. Ez a tárgyalássorozat és Tanácsülés az uniós jogalkotás szempontjából is igen rendhagyó. Az uniós intézményeknek a megszokott 1,5-2 éves egyeztetés helyett lényegében 10 hét alatt kellene megállapodniuk a hozzávetőlegesen 2000 oldalnyi joganyagról. Az ír elnökséget a korábbi elnökségek, így Magyarország is, és a tagországok döntő többsége is támogatja a megállapodás elérésében. Az eddigi tárgyalások alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság és az Európai Parlament is érdekelt abban, hogy most júniusban létrejöjjön a politikai megállapodás a Közös Agrárpolitika jövőjéről.
Mi a vita tétje?
A KAP reform keretében elfogadott jogszabályok határozzák meg, hogy a költségvetési tárgyalások során kitárgyalt forrásokat milyen feltételek mentén lehet felhasználni. Az úgynevezett négy alaprendelet a közvetlen kifizetéseket, a piaci intézkedéseket, a vidékfejlesztési támogatásokat, valamint a közös pénzügyi rendelkezéseket foglalja magában.
A reform tárgyalásai kapcsán Magyarország 5 fő célt határozott meg:
I. A munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs és állattartó ágazatok támogatásának növelése (érzékeny ágazatok)
A jelen reform alapvető kérdése volt, hogy a belső piacon milyen mértékben és feltételekkel támogathatóak az állattartó ágazatok, illetve a zöldség-gyümölcstermesztők. A támogatás mértéke az adott ágazat versenyképessége szempontjából meghatározó. Egyes nyugat-európai országokban ma akár az uniós források 28%-át is ezen ágazatok támogatására tudják fordítani, míg a közép-európai országokban ez az arány jelenleg legfeljebb 14%. Ezt az egyenlőtlenséget a reformban szükséges orvosolni.
II. A magyar vidék versenyképességének növelése
A cél elérése érdekében fontos, hogy ténylegesen a mezőgazdasági tevékenységet folytatók részesüljenek az uniós forrásokból (aktív gazda fogalma).
A nemrég levonult árvíz is megmutatta, hogy milyen fontos lenne a megfelelő biztonsági háló biztosítása a mezőgazdasági termelők védelme érdekében. A jelenlegi rendszerhez képest többszintű védőhálót lenne szükséges, mely megfelelő biztonságot nyújt a gazdáknak mind a természeti csapások, mind a jelentős piaci változások esetében.
A fentiek mellett szükséges lenne megteremteni a szabályozásban annak a feltételeit, hogy a vidékfejlesztési program, a többi alappal együttműködve, a vidéki lakosság helyzetén javítson és a helyi fejlesztéseket segítse.
III. Kisgazdaságok támogatása
A magyar kistermelők érdekeit szem előtt tartva lenne érdemes a szabályozást kialakítani. Figyelembe kell venni, hogy esetükben az adminisztratív terhek ne növekedjenek, sőt ha lehet, a szabályozás egyszerűsödjön és a támogatásokhoz egyszerűen juthassanak hozzá.
IV. A fiatal gazdálkodók támogatása
A magyar gazdálkodók kevesebb, mint 6%-a 40 év alatti gazdálkodó. Az egészséges korszerkezet elérése és a gazdálkodást kezdő 40 év alatti termelők számának növelése alapvető cél. Ennek érdekében minden forrásból biztosítani kell, hogy a fiatal gazdálkodókat támogatni tudjuk. Erre az elmúlt időszakban csak vidékfejlesztési források álltak rendelkezésre, de kiemelt cél, hogy a jövőben emellett a közvetlen kifizetésekből is támogatást tudjunk nyújtani a fiatal gazdálkodóknak.
V. A fenntartható gazdálkodás erősítése
A fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében a jelenlegi állapotnál is tovább kell mennünk. A zöld termelés elősegítése ennek megfelelően fontos A cél az, hogy mezőgazdaságunk vegye figyelembe jobban a környezetvédelmi szempontokat. Ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy ez ne veszélyeztesse a gazdálkodók megélhetését, munkahelyét, illetve hogy ne tegye indokolatlanul bonyolulttá a kifizetések rendszerét. Ennek megfelelően egy kiegyensúlyozott kompromisszum elérésére törekszünk.
A június 24-25-ei Tanácson ezen célok elérése érdekében tárgyal a magyar delegáció. Célunk egy olyan kiegyensúlyozott megállapodás elérése, mely érdemben segíteni tud a magyar vidék helyzetének javításában.