Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A felszíni és felszín alatti vizek mezőgazdasági szennyezése ellen kidolgozott Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat intézkedései akkor módosíthatók, ha tudományos kutatási eredményekkel bizonyítjuk, hogy a tervezett intézkedések nem okoznak a vizekben nitrátszennyezést, illetve alkalmasak a vízszennyezések megelőzésére - szögezte le az agrárszektor.hu-nak a Földművelésügyi Minisztérium. A kutatások már elindultak, így - a tárca szerint - hamarosan rendelkezésünkre állhatnak azok az adatok, amelyekkel alátámasztható lesz a magyar cselekvési program egyes intézkedéseinek enyhítése.
2015 óta koncentrált kutatás folyik például a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedéseket célozva. Terv egyrészt az állattenyésztésből származó károsanyag-kibocsátás (nitrát, ammónia, metán stb.) valódi szintjének mérése, másrészt pedig a program kitér a hazai tápanyag-utánpótlási gyakorlatból keletkező szennyező anyagok monitoringozására, és az úgynevezett uniós Nitrát Irányelv által előírt tilalmi időszak felülvizsgálatára is.
Uniós szinten a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése az összes szennyezés 50%-át teszi ki. Az Európai Unió Tanácsa által megalkotott Nitrát Irányelv betartása Magyarország számára is kötelező, ezért nálunk megalkották a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat követelményrendszerét. A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemhez szükséges cselekvési program szabályait az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet tartalmazza.
A Nitrát Irányelv előírja, hogy a tagállamoknak négyévente jelentést kell készíteniük az Európai Bizottság számára, és ennek tartalmaznia kell a vizek állapotáról készített értékelést, valamint a cselekvési program végrehajtásának tapasztalatait. Magyarország 2016-ban küldte el a 2012-2015-ös évekről szóló jelentést, amely megállapította, hogy összességében a vizek minősége az országos átlagot tekintve érdemben nem változott. Ezért pillanatnyilag nem realitás sem a nitrátérzékeny területek kiterjedésével, sem a cselekvési program intézkedéseivel kapcsolatos felülvizsgálat napirendre tűzése - tudtuk meg a Földművelésügyi Minisztériumtól.
A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat intézkedéseinek végrehajtását hatóság ellenőrzi. Tapasztalataik szerint az előírások betartásában a legnagyobb problémát még mindig a trágyatárolók megfelelő műszaki védelmének biztosítása és a talajvizsgálatok hiánya okozza. E két előírás módosítását tehát az FM egyelőre nem tartja kivitelezhetőnek. A nem megfelelően szigetelt trágyatárolók az elszivárgás miatt lehetnek szennyező források, míg a szükségesnél több kijuttatott tápanyag - vagyis, ha a gazdálkodó nem ismeri, mi van a földjeiben - rontja a hatékonyságot és a vizek szennyezésének kockázatával jár.
A Nitrát Irányelv ugyanakkor nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában korlátozást jelent a termelők számára a tápanyag-utánpótlás és a szerves trágya kezelése, tárolása, kihelyezése tekintetében. A kisebb termelőknek már a trágyatároló megépítése is gondot jelent, annak nagyon magas beruházási költsége miatt. Magyarországon ennek orvoslására 2016-ban trágyatároló építésére lehetett pályázatot beadni a Vidékfejlesztési Programban. A túligénylés közel háromszoros volt, és a Miniszterelnökség döntése értelmében végül 281 projekt részesülhet a közel 6 milliárd forint összegű támogatásból. Lépett az unió is: a versenyképességi gondok miatt az Európai Bizottság Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Főigazgatósága közös munkacsoportot hozott létre, ahol a gazdákat negatívan érintő környezetvédelmi előírások kompenzálási rendszerének újragondolását tűzték ki célul.
A nitrátérzékeny területen gazdálkodók és állattartók már javában készítik jelentéseiket, hiszen minden év január 1. és március 31. között elektronikus úton kell adatot szolgáltatniuk gazdálkodási tevékenységükről, jelen esetben a 2015. szeptember 1-től 2016. december 31-ig tartó időszakról. A 2012-ben mért vízminőségi adatok miatt 2013-ban az ország területének további 23%-át kellett nitrátérzékenynek kijelölni, így most nálunk a mezőgazdasági használatban lévő földek közel 70%-a tartozik ebbe a kategóriába.
Ezeken korlátozva van a kijuttatható nitrogén mennyisége, a kijuttatás ideje és körülményei. Rendszeresen talajvizsgálatot kell végezni. Naprakész dokumentációt kell vezetni minden olyan tényezőről, beavatkozásról, amely a tápanyag-gazdálkodást érinti. A szerves szilárd és hígtrágyák elhelyezésének, tárolásának és kijuttatásának nagyon szigorú előírásai vannak.
Ezeknek a feladatoknak az elmulasztása vagy megsértése komoly szankciókat von maga után, így például a földalapú támogatások (SAPS) megvonását. A gazdálkodónak elemi érdeke, hogy betartsa ezeket az előírásokat, mivel számos esetben a gazdálkodás eredményességét veszélyeztethetik a szankciók. Azonban az intenzív tápanyagigényű növények megkövetelik a folyamatos és nagy adagú nitrogén ellátást. Egy 10-12 tonna/ha termésű kukorica, 8-10 t/ha őszi búza vagy 4-5 t/ha repce nitrogénigényét nagyobb mennyiség fedezi, mint amit ki lehet juttatni. Ez az ellentmondás megoldásra vár, a halogatása számos problémát vet fel.
A talajmintavétel, illetve a minták bevizsgálása jelenti a gazdák számára az egyik legnagyobb problémát, már csak azért is, mert meglehetősen szűkösek a talajlaboratóriumi kapacitások - szögezte le az agrárszektor.hu-nak Sándorfy András, a Dow AgroSciences Hungary Kft. marketing vezetője. Pedig fontos lenne, hogy talajvizsgálat alapján kerüljön sor a műtrágya felhasználására és a tápanyag visszapótlására.
Jelenleg az akkreditált talajlaboratórium által 5 évente, 5 hektáronként begyűjtött talajminta alapján kell tervezni és megvalósítani a szántóföldi növények tápanyagpótlását. Ez azonban nemcsak a talajvizsgálat - jelenleg 5800 Ft + áfás - költségét jelenti, hanem a szaktanácsadás, mintavétel díját is. Ugyanez a költség jelentkezik 1 hektáros tábla, illetve ennek az ötszöröse, tízszerese esetén is. Persze a szaktanácsadás költsége nem lineárisan nő, a laborköltség azonban igen - mutatott rá Sándorfy András.
Ha összevetjük ezeket az értékeket a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásaival, akkor megállapítható, hogy a legjobb termőképességű és jó tápanyag-szolgáltató képességű talajoknál az engedélyezett N-hatóanyag mennyisége a kukorica esetében 8 tonnás, a búza esetében 6 tonnás termésszint elérését teszi lehetővé. Figyelembe véve, hogy a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásai az ország csaknem 70%-át érintik, ez a szabályozás akadályozza a hazai gabona termésátlagok megemelését. Ha szervestrágyázna az ügyfél, úgy nem tudja kiadni nitrogénből a növény tápanyagigényét, tehát pluszban műtrágyáznia is kell. Ez a tény szükségessé teszi a határértékek felülvizsgálatát, a gyakorlati tapasztalatok és az egyéb célok (országos termésátlagok növelése) figyelembe vételével - hangsúlyozta Sándorfy András.
Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya - mutatott rá a marketing vezető. Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, amelynek alkalmazása 12%-ig megengedett, ez azonban a gazdák többsége számára külön szolgáltatás igénybevételét jelenti.
Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, ami pedig plusz munkaműveletet feltételez. Hígtrágyázott területen, ahol az engedélykérelemhez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a kiadott engedély kiadását követő harmadik évben ismét talajvízvizsgálat kötelező. Ennél a laborköltség 10 ezer Ft, amihez még hozzájön a mintavétel és a kiértékelés díja.
Ami az állattartókat illeti, intenzív legeltetés esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni, ami természetesen további beruházásigényt von maga után. A megnövelt trágyatároló kapacitás (kötött minőségi paraméterekkel) szintén a költségeket emeli. Mivel az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható (és az is csak 2 hónapig), több terület kijelölése szükséges, vagyis itt többlet szállítási költséggel kell számolni.
Hiába korlátozott tehát a hígtrágya és a szerves trágya használata (170 kg/ha/év), ha ez a mennyiség nagyobb területigénynél jelentkezik. A területi növekmények miatt lényegesen nőnek a laboratóriumi és szakértői költségek is, akár százezer forintos tételben. A hígtrágya engedélyezése során ráadásul nem alkalmazható a tárolási veszteség számítása. A második évtől (5 éves az engedély) már hasznosulási veszteség sem alkalmazható a növényellátás szempontjából, amely szintén tovább növeli a szükséges területigényt. A környezetvédelem ehhez sok esetben évenkénti akkreditált vízmintavételt, vízvizsgálatot kér, ami szintén tetemes költséggel jár.
A marketing vezető szerint az adatszolgáltatási kötelezettség is komoly terhet ró a gazdákra, bár ezzel önmagában nincsen gond. A probléma az, hogy a termelőknek kötelező adatot szolgáltatniuk, de visszafelé senki nem szolgáltat a termelőknek információt arról, hogy a jogszabályokban előírt kötelmek betartásával ők mennyivel járulnak hozzá a környezet és az élő vizek tisztán tartásához. Így az egész szabályozás csak egy kötelező előírás, ahelyett, hogy jól felfogott érdek lenne.
