Sűrű hónapok állnak az Európai Unió előtt. Az elkövetkező fél évben, a horvát soros elnökség ideje alatt a következő, az európai agrárium szempontjából jelentős ügyekben kellene valamiféle döntést hozniuk, tudhattuk meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gyűjtéséből.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzet

Az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzet kezelése az EU egyik legfontosabb prioritása. Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodáson dolgozik, amelynek célja, hogy az EU 2050-ig klímasemlegessé váljon. Több javaslat várható a fenntartható élelmiszerekre, a tartósabb termékekre, a növényvédő szerekre, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig szóló stratégiára, valamint a légi közlekedésből és a hajózásból származó káros kibocsátások csökkentését célzó tervekre vonatkozóan.

Az EU hosszú távú költségvetése

Folytatódni fognak a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló tárgyalások. A Parlament több pénzt fordítana az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az innováció fellendítésére és a határok védelmére.

Digitális szolgáltatások

A Bizottság várhatóan javaslatot tesz a digitális szolgáltatásokról, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra. Ez utóbbinak tisztáznia kell a jogi kérdéseket, és hozzá kell járulnia az ezzel foglalkozó európai vállalatok beruházásainak fellendítéséhez. A Parlament vizsgálni fogja többek között, hogy az alkalmazott algoritmus miatt elfogultak lehetnek-e az automatizált döntéshozatali rendszerek.

Kép forrása: Getty Images

Kereskedelmi szerződések

A Parlament a Vietnámmal kötendő kereskedelmi és beruházási megállapodásokról fog szavazni, amelyek révén a vámok 99%-a megszűnne. Emellett az EU más országokkal, többek között Ausztráliával és Új-Zélanddal, Chilével, Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel, Marokkóval és Tunéziával is folytatja az új megállapodások megkötésére irányuló munkát. A Kínával kötendő beruházási megállapodásról szóló tárgyalások szintén folyamatban vannak.

Az unió bővítése

Folytatódnak a tárgyalások azokkal az országokkal, amelyek csatlakozni kívánnak az EU-hoz. A Parlament sürgeti az EB-t, hogy kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, mivel ezen országok teljesítik a követelményeket. A képviselők a nyugat-balkáni országok csatlakozási kilátásait is megvitatják majd.

A Brexit ügye

Az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint 2020. január 31-én lép ki az EU-ból. A kilépésről rendelkező megállapodás jóváhagyását követően a következő lépés a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás megtárgyalása, amely olyan kérdésekre is kiterjed, mint a kereskedelem és a környezetvédelem.

A horvát elnökség

Horvátország kormánya - a 2013-as uniós csatlakozása óta először - vette át január 1-től az Európai Unió soros elnökségét. Az elnöki tisztet betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A trió tagjai hosszú távú célokat jelölnek ki és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket, amelyekre a 18 hónapos időszak során kitüntetett figyelmet fordítanak. E közös program alapján a három ország mindegyike elkészíti részletes féléves tervét. A jelenlegi triót a román, a finn és a horvát elnökség alkotta/alkotja. Horvátország Németországnak adja majd tovább az elnökséget 2020 júliusában. A horvát kormány december végén véglegesítette "Erős Európa egy kihívásokkal teli világban" mottójú programját, amelyben az unió kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív növekedésének szorgalmazását tűzte ki célul.