Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Elfogadták a 2023-2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikát (KAP-ot). Az új jogszabályok egy olyan környezetbarátabb és teljesítményalapúbb KAP kialakítását szolgálják, amelynek célja, hogy fenntartható jövőt biztosítson az európai mezőgazdasági termelők számára, célzottabb támogatást nyújtson a kisebb gazdaságoknak, valamint nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a tagállamok számára, hogy az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz igazíthassák. Az Agrárminisztérium a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást.
A szaktárca szerint ez a változás százezer hektáron ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket. A fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés ösztönzése tehát már a támogatásra jogosult területek kijelölésénél megkezdődik annak érdekében, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás javítsa a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó ökoszisztémák állapotát - olvasható az Agrárminisztérium közleményében.
Az Agrárminisztérium továbbá közölte, hogy a KAP stratégiai tervekről szóló uniós rendelete alapján - szakítva a több évtizedes tiltással - lehetővé vált, hogy a „támogatásra jogosult hektár” fogalmába ezen túl beleértsük azokat a művelés alatt nem álló területeket, illetve tájképi elemeket, amelyeket:
- helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) vagy az agrár-ökológiai program (AÖP) keretben kell fenntartani,
- más kötelezettségek miatt korábban (pl. Natura 2000 előírások, erdősítés stb.) nem feleltek meg a támogatható hektár fogalmának,
- korábban szántóként vagy gyepként hasznosítottak, de a jövőben átalakítják fás sávvá, vizes élőhellyé vagy a fent felsorolt területtípusok bármelyikévé.
A 2022. december 31-ig tartó időszakban az uniós szabályok alapján, a területalapú támogatás csak a mezőgazdaságilag művelt területeken vehető igénybe, ahol a minimumkövetelményeket be kell tartani. Az új intézkedéssel az Agrárminisztérium mintegy százezer hektárral növelné a támogatható területeket. Ezzel biztosítható, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás ne késztesse a termelőket a termőterületek ésszerűtlen növelésére a nem termelő területek terhére, sőt ösztönözné a termelés megváltozott klimatikus viszonyokhoz való adaptációját.
Az új uniós rendeletről megkérdezte az Agrárszektor Hoyk Editet, egyetemi docenst és szakembert. Lapunknkak elmondta, jelenleg az uniós rendelkezésekben nagy hangsúlyt kap a klímavédelem. Kiemelte, fontos, hogy a rendelkezésekkel összekapcsolják a támogatásokat és a mezőgazdasági tevékenységeket, a termelést pedig minél jobban elvigyék az ökológiai fenntarthatóság irányába. Ennek a része ez rendelet is, hiszen ahogy látjuk, az új döntésekkel próbálják csökkenteni a mezőgazdasági területek kemikáliákkal való szennyezettségét, vissza akarják fogni a műtrágyafelhasználást, emellett legalább 25%-kal akarják növelni az ökológiai gazdálkodást folytató területek arányát - hangsúlyozta a szakember. A közvetlen területalapú támogatásra jogosult területek körének bővítése hatékonyan járul hozzá a mezőgazdasági területek talajállapotának, mikroklímájának, vízháztartásának javításához, illetve a kapcsolódó élőhelyek sokszínűségének növeléséhez.
Ösztönözni próbálják a gazdálkodókat, hogy ne minden területet vessenek be, ne legyen gyep vagy kertészeti kultúra, szántóföld stb., hanem igenis hagyjanak meg olyan területeket, amik biodiverzitási célokat szolgálnak. Az, hogy a nem művelési célú területekre is kaphatnak támogatást, egy komoly előrelépés a fenntarthatóság irányába. Ha diverzebb lenne a gazdálkodás, akkor most a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlat irányába tudnánk mozdulni. Sokkal inkább a kisparcellás gazdálkodás az, ami a faji sokszínűségnek kedvez, nem pedig a monokultúra.
Szükségünk van mezővédő erdősávokra, a mezsgyékre, a vizenyős, szikes területek védelmére a biodiverzitás fenntartása miatt. A mezővédő erdősávoknak nagyon lényeges szerepe van a talajerózió és a szélerózió elleni védelemben is. Az erdősávok hiányának még városon belül is érzékelhető hatás van, hiszen amiatt, hogy az elmúlt időszakban ezek a részek szinte teljesen eltűntek, a rengeteg por (kifejezetten az Alföldön) bejutott a városba, emiatt jelentősen romlott a levegő minősége.
Miben lehetne még változtatni környezetvédelmi és biodiverzitás szempontjából?
Minden gazdálkodónak további megoldásokon kell gondolkodnia: a vízvisszatartással, a vízmegtartással és a talajnedvesség megőrzésével, a talaj termőképességének megtartásával kapcsolatos eljárásokat kell előnyben részesíteni.
Az új KAP továbbá majdnem 270 milliárd eurót fog szétosztani több mint 6 millió gazdálkodó között a 2023 és 2027 közötti időszakban. Ennek a pénznek a kiosztása képes lenne az élelmiszerellátási láncok újbóli kiegyensúlyozására és egy tisztességesebb mezőgazdasági szektor kialakítására a kisbirtokos termelők, a vidékfejlesztés és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok támogatásával. A fenntartható mezőgazdaság népszerűsítése, a mérgező növényvédő szerek visszaszorítása, a biológiai sokféleség és természetes élőhelyek helyreállításának támogatásával biztosabb jövőképet állít elénk a KAP.