A kétéves átmeneti időszak után idén életbe lép az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-2027 új ciklusa, ami jelentős változásokat hoz a támogatások feltételrendszerében és igénylésében - írja közleményében a K&H Bank.

Az idei évben startoló I. pilléres (közvetlen) támogatások éves szinten mintegy 1,3-1,4 milliárd euró forrást fognak jelenti Magyarországnak, ami nagy segítség lehet a gazdák számára a fokozott gazdasági kockázatok és időjárási nehézségek áthidalására. A KAP I. pillére, a közvetlen támogatások és az igénylés is nagymértékben változik annak érdekében, hogy minél inkább fókuszáljon a fenntarthatóságra és a tagállamok mezőgazdasága fokozottan hozzájáruljon az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljaihoz. Így a gazdáknak ezek tudatában, és nem a korábbi évek gyakorlata szerint kell benyújtaniuk az igényléseket

- mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője.

Zöldebb támogatási rendszer

Az új ciklus talán legfontosabb változása, hogy az eddigi egységes területalapú támogatás (SAPS) és zöldítés helyébe a fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás (BISS) lép. A zöldítés a korábbi 30 százalék helyett a teljes alapszintű jövedelemtámogatás (BISS) kifizetésének feltételévé vált. A másik komoly módosítás, hogy az alapszintű jövedelemtámogatás tekintetében az 1200 ha támogatható területi felső határ eltörlésre került, de mellette új elemként megjelent az ún. redisztributív támogatás. Ez a támogatási jogcím a közvetlen támogatások mintegy 14 százalékát teszi ki, az alapszintű jövedelemtámogatáson felül igényelhető forrás célja pedig a kis- és közepes gazdaságok számára történő további jövedelem nyújtása. A harmadik legfontosabb az új elemként belépő Agro-Ökológiai Program, amire minden gazda jogosult, és az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok - ezen belül is kiemelten a talaj és a biodiverzitás védelmének - támogatására szolgál.

Az, hogy a támogatások egyre nagyobb része az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodási módszerek - így a biogazdálkodás, a karbongazdálkodás, az állatjólét javítását szolgáló technológiák - alkalmazásához kapcsolódik, döntően meghatározza az ágazat fejlesztéseinek irányát. Ezt a fejlődési lehetőségét kell most megragadni a jelenlegi, kihívásokkal teli gazdasági helyzetben. A technológiaváltás ugyanis abban is segítséget nyújthat, hogy javuljon az ágazat jövedelemtermelő képessége

- hangsúlyozta ki Demeter Zoltán