Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A rendelet főbb pontjai:
- Az 1308/2013/EU rendelet létrehozza a mezőgazdasági piacok közös szervezését, ám a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, valamint az érlelt banán nem tartozik sem az 1308/2013/EU rendelet 76. cikke, sem pedig valamely egyedi forgalmazási előírás hatálya alá. A termelőtől a fogyasztóig stratégia összefüggésében az eredetmegjelölés releváns és szükséges a fogyasztók számára, ezért az eredetmegjelölést az egyszerű műveletek, például szárítás vagy érlelés utáni közvetlen fogyasztásra szánt termékek esetében is kötelezővé kell tenni.
- A banánra vonatkozó forgalmazási előírásokat a Codex Alimentariushoz kell igazítani, és a szükségtelen kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében indokolt őket több fajtára kiterjeszteni. Figyelembe kell venni, hogy az éghajlati tényezők megnehezítik a termelési feltételeket Madeirán, az Azori-szigeteken, Algarvében, a Kanári-szigeteken, Krétán, Lakóniában és Cipruson. Következésképpen az említett földrajzi területeken termesztett egyes banánok nem érik el a nemzetközi előírásban meghatározott minimális hosszt. Ezekben az esetekben engedélyezni kell az ilyen banánok forgalmazását.
- Az a termék, amely tekintetében uniós szinten nem került sor termékspecifikus forgalmazási előírás elfogadására, akkor minősül az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek, ha a termékkel rendelkező személy igazolni tudja, hogy a termék megfelel az ENSZ-EGB valamely alkalmazandó előírásának.
- Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás elkerülése érdekében ösztönözni kell az alternatív felhasználásokat az előírások betartásának elmulasztása esetén. Ez vonatkozik minden olyan termékre, amely nem felel meg az ENSZ-EGB forgalmazási előírásai szerinti II. osztály követelményeinek, de még fogyasztható. Ezért bizonyos, feldolgozásra szánt vagy a termelő által közvetlenül a fogyasztóknak értékesített termékek esetében mentességet kell biztosítani a forgalmazási előírások alkalmazása alól.
- Annak érdekében, hogy az uniós forgalmazási előírásoknak meg nem felelő, ám a helyi közösség általi fogyasztásra alkalmas termékek helyi forgalomba kerülhessenek, a szóban forgó termékeket mentesíteni kell az uniós forgalmazási előírások alól, kivéve, ha ez a mentesség valószínűleg akadályozza vagy torzítja a versenyt a belső piac jelentős részén, vagy vélhetően veszélyezteti a szabad kereskedelmet vagy a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések bármelyikének megvalósítását.
- Az eredetmegjelölés szükséges a fogyasztók számára, és összhangban a termelőtől a fogyasztóig stratégia azon szakpolitikai irányvonalával, amely szerint több információt kell biztosítani ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozottabb döntéseket hozhassanak, az ilyen termékek esetében kötelezővé kell tenni a származási ország feltüntetését.
- Az adományozásra szánt termékekre vonatkozó forgalmazási előírásokat egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a kereskedők adminisztratív terhei a minőség befolyásolása nélkül csökkenjenek. Amennyiben a terméken egyértelműen fel van tüntetve, hogy adományozásra szánják, az egyéb jelölési adatok használata opcionális. Mindazonáltal az adomány kedvezményezettjének védelme érdekében az adott terméknek meg kell felelnie a minőségre vonatkozó általános forgalmazási előírásnak.
- A csalás és a fogyasztók félrevezetésének megelőzése érdekében, a forgalmazási előírások szerint szükséges jelölési információknak még a vásárlás előtt a fogyasztó rendelkezésére kell állniuk, többek között távértékesítés esetén, ahol a tapasztalatok szerint fennáll a csalás és az előírások által biztosított fogyasztóvédelem megkerülésének a veszélye.
- A fogyasztók termékosztály tekintetében történő megtévesztésének elkerülése érdekében a kiskereskedelmi forgalmazás vonatkozásában előírt tájékoztató adatok nem tartalmazhatnak olyan kifejezéseket, mint például a „kiváló minőségű”, a „prémium” vagy ehhez hasonló kifejezéseket, amelyek nincsenek szabályozva a termék tényleges minőségének meghatározása szempontjából, mindamellett feltüntethető bármely olyan más információ - például a „légi úton szállított” vagy hasonló tényszerű információ -, amely nem vezeti félre a fogyasztót.
- Annak érdekében, hogy a fogyasztók ne legyenek megtéveszthetők a termékek származásával kapcsolatban, a csomagoláson a származási országnak láthatóbbnak kell lennie, mint a csomagoló országának.
- Címkézési követelményeket kell megállapítani a különféle termékek vagy termékfajták egyazon csomagolási egységben lévő keverékeire. A forgalmazási előírásokban meghatározottaknál kevésbé szigorúaknak kell lenniük, mivel a keverékek címkézése nagyobb terhet jelent, és alkalmazásuk akadályozhatja e termékek forgalmazását.
- A harmadik országokból behozott gyümölcs- és zöldségféléknek meg kell felelniük a forgalmazási előírásoknak vagy a velük egyenértékű előírásoknak. Ezért meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek alapján az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak való megfelelés tekintetében egyenértékűnek tekinthetők.
Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és a nemzeti hatóságoknak legyen elegendő idejük alkalmazkodni az e rendelettel bevezetett változásokhoz, ezt a rendeletet 2025. január 1-jétől indokolt alkalmazni. Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet, valamint az 1333/2011/EU és az 1666/1999/EK rendelet hatályát veszti. Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését (2023.11.03.) követő huszadik napon lép hatályba. A rendelet teljes szövege a következő linken olvasható: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ:L_202302429
A Bizottság (EU) 2023/2430 végrehajtási rendelete (2023. augusztus 17.) a gyümölcs- és zöldségágazat, egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, valamint a banánágazat forgalmazási előírásoknak való megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok megállapításáról.
A rendelet főbb pontjai:
- Az 1308/2013/EU rendelet 90a. cikkének (3) bekezdése szerinti, kockázatelemzésen alapuló szelektív ellenőrzések alkalmazása céljából részletes szabályokat kell meghatározni az ilyen ellenőrzésekre vonatkozóan.
- Célszerű előírni, hogy minden tagállam jelölje ki azokat az ellenőrző szerveket, amelyek az értékesítés egyes szakaszaiban elvégzik a megfelelőségi ellenőrzéseket. Egyetlen illetékes hatóságot indokolt megbízni azzal a feladattal, hogy kapcsolatot tartson az összes ellenőrzésre kijelölt szervvel, valamint összehangolja tevékenységüket.
- Rendkívül fontos minden tagállamban adatbázist létrehozni a gyümölcs-, zöldség- és banánkereskedőkről.
- A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyümölcs- és zöldségfélék harmadik országokba irányuló kivitele megfeleljen a forgalmazási előírásoknak.
- A harmadik országokból behozott gyümölcs- és zöldségféléknek meg kell felelniük a forgalmazási előírásoknak vagy a velük egyenértékű előírásoknak. Ezért a megfelelőségi ellenőrzéseket még azelőtt kell elvégezni, hogy az árukat beléptetik az Unió vámterületére, kivéve azon kis tételek esetét, amelyeket az ellenőrző szervek alacsony kockázatúnak minősítenek.
- A minőségi előírásoknak való megfelelés szempontjából vizsgált gyümölcsöket és zöldségeket az értékesítés minden szakaszában ugyanolyan típusú ellenőrzésnek kell alávetni. E célból az OECD-nek az ENSZ EGB által is ajánlott ellenőrzési módszereit indokolt alkalmazni. A kiskereskedelmi értékesítési szakaszban történő ellenőrzésekre vonatkozóan azonban célszerű külön rendelkezéseket megállapítani.
A forgalmazási előírások és a rájuk vonatkozó ellenőrzések közötti koherencia biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy ez a rendelet az (EU) 2023/2429 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépésének napján lépjen hatályba és ugyanattól a naptól legyen alkalmazandó. A rendelet teljes szövege a következő linken olvasható: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ:L_202302430