Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A világ fehérjeszükséglete nagy mértékben növekszik, ami kemény ellentmondást szül, hiszen a piac egyik oldala a fejlődés, az emelkedő termelés mellett szól, ami által azonban több üvegházhatású gázt bocsátunk ki, a másik oldalon pedig ott van az az irány, hogy mérsékelnünk kellene a kibocsátást. Ráadásul az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy nagyon felgyorsult a világ
- mondta az Agrárszektor 2023 Konferencián Tihanyi Gábor, az E.ON Energiamegoldások Kft. zöld energia megoldások szakterületvezetője. Hozzátette, az agrárium erős kibocsátással bír, és abban, hogy az egyes államokra vonatkozó elvárásokat a nettó-zéró átálláshoz biztosítani lehessen, az ide tartozó ágazatoknak óriási szerepe van. A szakember szerint biztos, hogy szabályozási oldalról nagyobb figyelmet fog kapni a szektor a jövőben. Úgy látja, azok a piaci szereplők, akik nem fognak lépni, jelentős versenyhátrányba kerülnek.
Tihanyi Gábor előadásában beszélt arról is, hogy milyen jellegű energiapiaci szerződéseket várnak az agráriumban a zöldenergia termékekre vonatkozóan, illetve, mik a fő szempontok:
- egyszerű, mindent egy kézből,
- fontos a biztonságos energiaellátás,
- kiszámítható, stabil árszint,
- a szállítói kockázatokat próbáljuk meg minimalizálni.
Mint azt a témával kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésben Ábrahám Pétertől, a Bonafarm Zrt. IT- és beszerzési igazgatójától megtudtuk, a Bonafarmnak 2021-ben, 2022-ban és 2023-ban is volt még bizonyos mennyiségű elővásárlása például villamosenergiából, ezt követően azonban nem fixáltak, pedig, ahogyan a szakember elmondta, kellett volna. Kiemelte, 2021-től drasztikusan elkezdett emelkedni az energiaköltség, amit a piaci árakban nem tudtak egy az egyben levezetni, így olyan stratégiát követnek, ahol folyamatosan vizsgálják a határidős fixálási lehetőségeket és a spot piacot.
Ezt a stratégiát mi úgy alakítjuk, hogy a kereskedelmi partnereink szerződéseihez próbálunk igazodni. Ugyanakkor azt a konstrukciót várjuk, amikor megjelenik majd egy valamilyen szinten indexált ár.
A gázév elindult, az új áramév pedig közeledik, aki most fontolgatja, hogy milyen szerződést, hogyan kössön, az kicsit elkésett - hangsúlyozta Bali Gábor, az Energiq Kft. ügyvezetője. Ugyanakkor az agrárszektorban nem feltétlenül a gázévhez kötődnek a szerződések, sokan április 1-től következő év április 1-ig vásárolják a földgázt.
Ha az elmúlt két évet nem nézzük, és visszatekintünk az azt megelőzi 10-12 évre, az alátszik, hogy az agrárszektorban a földgáz és a villamosenergia beszerzésében is csökkentek az árak, amiket a gazdáknak meg kellett fizetniük, az ezekhez való hozzájutás feltételei pedig javultak. Úgy értünk el 2021-ig, hogy gyakorlatilag fix áron, olcsón lehetett villamosenergiát és földgázt venni, és nem kellett átvételi kötelezettséget vállalni. Ezt követően jött az energiaválság, és a kereskedők már nem adtak olyan ajánlatot, ami fix árat jelentett, így megoldásként a megszokott fix áras modellek mellett megjelentek az úgynevezett képletes beszerzési lehetőségek a földgáznál és a villamosenergiánál is
- mondta a szakember. Közölte, most az elmúlt 12 év átlagához képest duplájára nőtt az árszint, így aki bízik abban, hogy a képletes árat tudja használni, az ezzel kezelheti a kockázatokat, aki pedig úgy látja, hogy a mostani árszintet be tudja építeni a saját költségeibe, annak a fix áras lehetőség áll a rendelkezésére.
Azt a tényt el kell fogadni, hogy a 2010 és 2020 közötti időszak nincs többé, ennek vége, ilyen már nem lesz.
Nekem az a tapasztalatom, hogy a gázolaj és a kőolaj ára egszerűen megjósolhatatlan. Azt tervezni, hogy mennyi lesz a gazdálkodó gázolaj-költsége a következő évben, nagyon nehéz
- mondta Mallinerits Péter, Industrial Sales, OMV Hungária Kft. Hozzátette, a megújuló energiákkal kapcsolatban azt látják, hogy míg a közlekedésben vannak a gázolajnak alternatívái, addig a mezőgazdaságban egyelőre nem nagyon látni ilyen megoldásokat.
Mormer Miklós, a Solar Markt Csoport projekt igazgatója szerint az áram legnagyobb problémája az, hogy nem tárolható. Oda kellene most ahol már külső erőműre van szükség, és valahonnan innen kellene a vállalkozásoknak vásárolni hosszabb távú szerződéssel a zöld áramot. A szakember hangsúlyozta, most nemcsak kiszámíthatatlan és érzékeny a piacok viselkedése, de bejött egy olyan faktor is, mint a zöld áram, így akár tetszik, akár nem, mindenképp zöldülnünk kell.
A gáz és az áram a szántóföldi növénytermesztés költségszintjében nem olyan nagy, hogy például energetikust foglalkoztassunk. Az azonban fontos, hogy meglegyen az azonos gondolkodásmód az energiával kapcsolatban. Ez határozza meg ugyanis, hogy ki, mit lép és hogyan. Mi csak egyszerű termelők vagyunk, de annyi eszünk van, hogy felkérünk olyan embert, aki ért hozzá és mindezt összefogja, hiszen így lehet csak jó eredményeket elérni. Nekünk például dolgozik 3-4 szárítónk, de kiszámíthatatlan, hogy mennyi gázt fogunk fogyasztani. Ha azonban nagyobb lesz az energiafogyasztásunk, akkor egy intenzívebb feldolgozás felé kell elmennünk
- beszélt tapasztalatairól Vancsura József, a Febagro cégcsoport tulajdonosa.
A Portfolio Agrárszektor 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Agrárszektor